Vargha-Jenő László pszichológus volt a vendége az Almásy László Kultúrtörténeti Kör legutóbbi találkozójának a kolozsvári Spritz kávézóban. A teltházas est előadója az elmebetegségek történetéről, mai meghatározásáról, valamint az alkotók, művészek normalitásáról és őrültségéről beszélt. 

Ami rövid, az kevésbé fontos a prózában? Többre értékelik a regényt, mint a kisprózai műfajokat? Kik: a kiadók, a kritika, az olvasók? Miért van az, hogy a kis- és nagypróza műfajában egyaránt alkotó szerzők életművét hajlamosak vagyunk inkább a regényeik felől megközelíteni, még akkor is, ha novellatermésük egyértelműen jelentősebb, erősebb (lásd Hemingway)? Miért érzik úgy maguk az írók is, hogy a kitöréshez, a befutáshoz regényt kell letenniük az asztalra?

Csapody Kinga irodalmár és Szabó Tibor Benjámin író, kritikus azzal a szándékkal kezdtek bele a PárosÍrás című est-sorozatba Veszprémben, hogy a magánélet, a személyes világ történetein keresztül hozzák közelebb a kortárs magyar irodalmat az olvasókhoz. – Tudósítás Veszprémből

Az ICLS (International Courtly Literature Society) magyar tagozata 2010-ben alakult meg Egedi-Kovács Emese ötlete és szervező munkája révén, az ELTE Francia Tanszék, az Egyetemközi Francia Központ, az Eötvös József Collegium és az Université Paris III – Sorbonne Nouvelle által tavaly nyáron szervezett nemzetközi konferencia első napján.

A vásári bábjátékok valamikor igen népszerűek voltak. Manapság a Puck bábszínházban láthatunk alkalomadtán ilyen darabokat, a kor jellegzetes hangulata azonban kevésbé idézhető meg színházi térben. Demeter Ferenc egyszemélyes előadása, a János Vitéz ezt a fajta bábjátszást keltette életre a kolozsvári Insomnia kávéházban.

Békéscsabán a Magyar Kultúra Napja alkalmából a himnusz volt a hívószava annak a pályázatnak, amely a hazaszeretetet jelölte meg témaként. A felolvasóestről és díjkiosztóról Bondár Zsolt összefoglalóját olvashatják.

Az áprilisban 65. születésnapját ünneplő vajdasági Hét Nap hetilap bemutatkozó estjét 2011. január 28-án tartották Szegeden, a Millenniumi Kávéházban. A szerkesztőség elhozta évente kiadott Vajdasági Magyar Kalendáriumát is; a programot a Mécsvirág együttes színesítette.

A 200 éve született Liszt Ferenc sok női szívet meghódított életében, és ez a folyamat a halálával sem ért véget, hiszen zenéjének, személyiségének máig sok csodálója akad. Egyik ilyen „hódítása” Hamburger Klára zenetörténész, akinek legújabb, a zeneszerzővel foglalkozó könyvét ismertették kedden a Liszt Emlékmúzeumban, a Liszt-év első könyvbemutatójaként.

2011. január 29-én a Bálint Házban új beszélgetéssorozat indult Férfiduma címmel. Az első est témája: vannak-e még gentlemanek? Czifrik Balázs vendége volt Legát Tibor, a Magyar Narancs életmód rovatának vezetője, a Kézi Chopin zenekar énekese, Pósa Árpád, a Gentleman magazin főszerkesztője és Sári László keletkutató.  – Weiner Sennyey Tibor írása

Szilasi László szerint „regényt írni felemelő érzés, mennyei állapot, olyan, mint a drog, jó csinálni”. A Szentek hárfája című könyvének sikere alátámasztja ezt az állítását. Az ismert kritikus, irodalomtörténész ezúttal prózaírói oldaláról mutatkozott be a Korunk Akadémia és a Szépírók Társasága által rendezett Írói Estek sorozat keretében, Kolozsváron.

 „Szeretettel és érdeklődésükben reménykedve meghívom Önöket egy lecsúszóban lévő vén ripacs kétségbeesett és nevetséges, ám valószínűleg nem utolsó próbálkozására, amelyben a rockzenét ezúttal a cirkusszal szeretné összehozni” – invitál Hobó, azaz Földes László a Debreceni Csokonai Színház és a Budapesti Kamaraszínház közös előadására, a Circus Hungaricusra.
 
 

A „Kex és Tea – irodalom nem csak középiskolásoknak” című sorozat, amely a Marczibányi Téri Művelődési Központban zajlik a Momentán Társulat szervezésében, azon kevés irodalmi rendezvények egyike, amely több mint tíz éve semmit nem veszített népszerűségéből. A vendég ezúttal a Stuttgartból frissen hazatért Keresztury Tibor volt.
 

Egy év, három könyv, egy műfordítás és egy megvédett doktori disszertáció – így zárta a 2010-es évet  és így kezdte 2011-et Karácsonyi Zsolt, a kolozsvári Helikon főszerkesztő-helyettese, műfordító és egyetemi oktató. A termékeny esztendőről Kovács Flóra beszélgetett a szerzővel a szegedi Móra Ferenc Kollégiumban január 13-án, az estet Fried István irodalomtörténész vezette fel.

Heller Ágnes A mai történelmi regény című könyvének szegedi bemutatóján szó esett leszámolásról a nagybetűs Történelemmel, a vissza-visszatérő erőszakról, a diktatúrába átcsapó köztársaság lehetőségéről és, persze, magáról a szerzőről. – Boldog Zoltán tudósítása

Kapcsolódó anyag: Boldog Zoltán interjúja Heller Ágnessel
 

A magyar színjátszás felejthetetlen alakja, a nemzet színésze és a nemzet művésze, Töröcsik Maru április 16-án, életének 86. évében, hosszas betegség után hunyt el.

Az alábbi írással emlékezik a művésznőre az Irodalmi Jelen.

Mesevilág, ahol koncentrikus körökben haladunk látszólag egyre távolabb, valójában egyre beljebb az időben, a világban és önmagunkban. Kapukat nyit meg, és mint a példabeszédben szereplő jó gazda, kincseiből régit és újat hoz elő Weiner Sennyey Tibor A vándorló királyság című könyvében.

Bartók Béla Bali szigetén című műve csendült fel Weiner Sennyey Tibor A vándorló királyság című kötetének bemutatója nyitányaként, s Bartók zenéjének fő motívuma, az Édenkert érintése volt a Sári László vezette beszélgetés vezérfonala is a Zsivágó Kávéházban.

 „Mesevilág, ahol koncentrikus körökben haladunk látszólag egyre távolabb, valójában egyre beljebb az időben, a világban és önmagunkban." – Csepcsányi Éva tudósítása ide kattintva olvasható a bemutatóról.

A kabaré a drámairodalom egyik legnehezebb műfaja, hiszen arra a nemes célra hívatott, hogy megnevettesse a nagyérdemű közönséget. Nem könnyű ennek a kihívásnak eleget tenni, főként, ha ez az év utolsó napján történik, amolyan bemelegítésként az esti mulatozás előtt. A Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Kolozsvári Magyar Opera munkatársai ezúttal a hagyományos szilveszteri gálaműsor helyett egy kortárs kabaréval kísérleteztek.

Az Európai Unió elnöki stafétájának átvétele alkalmából a hétvége az EU-s programok jegyében telt a budapesti Millenárison. Az Európa Pont a Tiéd elnevezésű kétnapos rendezvény tarka forgatagában lehetett egyszerűen csak elvegyülni, vagy szisztematikusan tájékozódni, okulni és ismereteket pótolni. Laik Eszter tudósítása.

Az alábbi két naplóbejegyzés az Irodalmi Jelen tudósítójának csupán jegyzetfüzetében maradt fenn, soha nem jelentek meg, valószínűleg a tanulási folyamat részeként látta hasznosnak lejegyezni őket.