• Varga Melinda

    Mind Orpheuszok vagyunk

    Beszélgetés Pethő Loranddal

    Az irodalmat csak úgy lehet kimozdítani a sarkaiból, ha minél több emberrel szerettetjük meg. Ez már egy kis forradalom! – Pethő Lorandot kérdeztük készülő, Graviton című verseskötetéről, korábbi műveiről, alkotói pályájáról.

  • Ady: a vakító fehértől a mindent elnyelő feketéig

    Beszélgetés Nagy Angélával

    A 2019-es Ady-emlékév talán legemlékezetesebb estjét szervezte meg, és számos más programmal építi az Ady-kultuszt. A Facebookon több mint tízezer tagja van Ady-csoportjának. Ady-filológiai és -ikonográfiai kutatásaival, felfedezéseivel már az Irodalmi Jelen olvasói is találkozhattak. Nagy Angéla nem hivatásos irodalmár, tiszta lelkesedésből szánta oda az életét Ady emléke ébren tartásának, de a szakmabeliekhez méltó módon végzi a munkáját. Interjúnkban arról mesél, hogy miként csinálja mindezt.

  • A fizetés nélküli szabadságra ment költői én

    Beszélgetés Kántás Balázzsal

    „Szerintem alapvetően az a mi nemzedéki élményünk, hogy pont akkor váltunk felnőtté, amikor kezdett kiderülni, hogy a rendszerváltozás utáni világ mégsem olyan vidám, biztonságos, szép és jó, mint ahogyan gyerekkorunkban, a boldog 90-es évek tájékán, a hirtelen nyakunkba szakadt demokrácia idején megszokhattuk.” – A hónap alkotójával, Kántás Balázzsal Laik Eszter beszélgetett sok más mellett a kritika jelenéről, valamint a költői „pályaelhagyásról”, ami azért mégsem teljesen igaz…

  • Korniss Péter fotója
    Varga Melinda

    Az elmúlás ellen dolgozom. Az idő a leghatékonyabb múzsám

    Úgy a húszas éveim végén elhatároztam, hogy csak olyasmit fogok leírni, aminek az igaz voltáról meggyőződtem. Nagyon kevés az, amit biztosan tudhat az ember, miközben én semmit nem akarok az utánam következőkre hagyni, aminek hiteléért személyesen nem tudom vállalni a felelősséget. Sok jeles szerző egész más poétikai alapvetést követ, de nekem ez lett a vezérfonalam. – Mezey Katalinnal költői és prózaírói munkásságáról beszélgetett Varga Melinda.

  • Varga Melinda

    A költő tenger nélküli tengernagy

    Van-e székely költészet, milyen a székely közéleti líra, meg tudunk-e küzdeni saját démonainkkal, hogyan motivál írásra a csend, miért fontos a humor, az önirónia – Muszka Sándorral interjúztunk eddigi költői munkásságáról.

  • „Amikor történik valami az élet szebbik felén”

    Beszélgetés Simon Adrival

    Költő, szerkesztő, az Irodalmi Jelen kritikarovatának vezetője, de mindenekelőtt „simonadri”, akire nehéz nem odafigyelni, ha mikrofon elé áll egy-egy esten. Verseiből egyszerre árad a melankólia, a humor és a szenvedély. Hogy e három miként fonódik össze benne és a műveiben, többek közt erről beszélt munkatársunk, a nemrég Bella István-díjjal kitüntetett Simon Adri.

  • Tzveta Sofronieva: Több nyelvet, több jövőt

    A Berlinben élő, bolgár származású, többnyelvű szerzővel Domokos Johanna beszélget

    Sokáig úgy gondoltam, hogy a nyelvek más és más személyiséget hoznak ki belőlem, mintha a nyelvek párhuzamos univerzumokat nyitottak volna meg, melyek között ide-oda kellett ugrálni, váltani. Ma úgy gondolom, hogy nem a nyelvek tettek engem különfélévé, hanem nekem kellett megtanulnom, hogy miként hagyatkozhatom rá a saját világomra. A bolgár nyelv magával hozza, magában tartja a gyerekkor illatait. Olyan, mint amikor a nő felismeri volt kedvesét bőrének illatáról.

  • Végesben a végtelent, végtelenben a végest

    Interjú Dobozi Eszterrel – kérdezett: Varga Melinda

    „Külső útjaink belsővé is válnak. A belső utak pedig meghatározzák a külsőt. Az írás időről időre visszanyert képessége valóban kegyelmi állapot” – vallja Dobozi Eszter, akit eddigi életművéről, költészet és próza, irodalom és társművészetek viszonyáról kérdezte Varga Melinda.

  • Fotó: Mohácsi Árpád László
    Király Farkas és Varga Melinda

    Kissé ijesztő a kétműfajúság

    Interjú Lőrincz P. Gabriellával

    Meg lehet tanulni mindent, életformát, szakmát, így a versírást is, de ha nincs mögötte élet, akkor hiábavaló. Persze nem arra gondolok, hogy legyen minden költő csapongó életű, csak ha az, akkor ne tagadja le, mert a hazugság még hazugság marad attól, ha letagadjuk – Lőrincz P. Gabriella költő, író, esszéíróval, az Irodalmi Jelen költészetdíjas alkotójával készített kettős interjút pályája fontosabb állomásairól Király Farkas és Varga Melinda.

  • Nem akarok megvénülni a lírában

    Orbán János Dénest kérdezte Varga Melinda

    „Hagyjuk meg a költészetet az érzelmi szférában, mert ott a helye.” – Orbán János Dénest kérdeztük legújabb verseiről, emblematikus, korábbi műveiről, gyerekkori olvasmányairól, a transzközépről, a legendás kilencvenes évekről, az Előretolt Helyőrségről, a székely irodalomról.

  • Az én korosztályom kevésbé épít a hagyományokra

    Interjú Dezső Katával

    Aki otthon akar lenni, az a családi házból / egyre többször és egyre több időre szökik el, / aztán kihámozza magát az ideából, / hogy helye van a Földön, / amit joga van megtalálni– Dezső Katával – aki a hónap alkotója volt decemberben – beszélgettünk a kortárs fiatalabb költészet jellegzetességeiről, a sikeres pályaindulásról, készülő kötetéről.

  • "A háború ellentéte nem a szerelem, hanem a béke"

    ÁMOSZ OZZAL beszélgetett KŐBÁNYAI JÁNOS

    Elhunyt 79 éves korában Ámosz Oz világhírű izraeli író, akinek műveit több mint negyven nyelvre fordították le. Kőbányai János 1992-ben a Múlt és Jövőben megjelent interjújával emlékezünk az íróra.

  • A bölcsesség a feléd tartó lövedék süvítésében rejlik

    Hogyan köti össze a katonaság Király Farkas költészetét és legújabb, nagysikerű, Sortűz című kisregényét, miként találkozik a barlangkutató, a természetjáró, a pszichológus és a tipográfus a költővel és a műfordítóval, miért a kozmosz, a hó, a fény, a víz a legfontosabb motívumok ebben az alkotói világban – Varga Melinda interjúja a nemrég az MMA 2018. évi Könyv Nívódíjával kitüntetett alkotóval.

  • Laik Eszter

    Átkozók és átkozottak

    Interjú Balogh Roberttel

    Balogh Robert darázsfészekbe nyúlt új regényével, a Durva a nyárral: a romagyilkosságok ihlette történet semmilyen értelemben nem fekete-fehér feldolgozása a társadalmat majd’ szétvető feszültségeknek. Az íróval a regényt ihlető élmények mellett az Irodalmi Jelen egykori pályázatain elért sikereiről, a pécsi létezésről, csodabogár interjúalanyairól és a kétgyermekes apák hétköznapjairól is beszélgettünk.

  • Sántha Attila (Ádám Gyula fotója)
    Varga Melinda

    Egy mű akkor él, ha valakié lesz

    Beszélgetés Sántha Attilával a székely irodalomról, pályája fontosabb állomásairól, a transzközépről, a legendás kilencvenes évek kolozsvári irodalmáról, legújabb nyelvészeti munkájáról, a Bühnagy székely szótárról.

  • A versíráshoz szükség van a tűzre, a vízre, a földre és a levegőre

    Bíró Tímeával, az Irodalmi Jelen költészeti díjas alkotójával beszélgettünk

    Ne akarjuk minden leírt szövegről azt hinni, hogy az vers. Ha valamit leírunk terápiás céllal, az még nem jelenti azt, hogy költők vagyunk. El kell távolodnunk önmagunktól ahhoz, hogy költészetet műveljünk, de én is még csak kísérletezgetek – Bíró Tímeával, az Irodalmi Jelen költészeti díjas alkotójával beszélgettünk.

  •  Fotó: Bod Péter Megyei Könyvtár
    Király Farkas

    Egy alteregó vége –

    Király Farkas interjúja Bogdán Lászlóval

    Akkor éppen nem lehetett leírni a helységneveket magyarul. A kézirat már a nyomdában volt, amikor telefonált Egyed Péter, hogy utazzak fel Kolozsvárra, mert meg kell oldjuk a helyesírási problémákat. Kitaláltuk, hogy a városokat a nevük kezdőbetűje jelölje: K, mint Kolozsvár, Cs, mint Csíkszereda és így tovább…

  • Irodalmi Jelen
    Varga Melinda

    Versnyár az IJ lírikusaival 4.

    Ha módodban állna időutazni, melyik klasszikus poétát hívnád meg magaddal nyaralni, hová utaznátok, és miről beszélgetnétek?

    Versnyár  

    Petőcz András:

  • Interjú Juhász Annával

    „Megtanultuk, hogy az érzéseket ki kell mondani”

    Hadik Szalont követően mára számos helyszínen zajlanak irodalmi-művészeti műsorai. Mivel többnyire Anna a kérdező, őt kevésbé halljuk arról, honnan jött, merre tart, és milyen volt egy költőóriás családjában felnőni. – Interjú Juhász Annával.

  • Irodalmi Jelen
    Laik Eszter

    „Megtanultuk, hogy az érzéseket ki kell mondani”

    Idén augusztus 16-án lett volna 90 éves Juhász Ferenc. Emlékének egyik őrzője és szüntelen megidézője a költő kisebbik lánya, Juhász Anna, aki épp tíz évvel ezelőtt kezdett irodalmi rendezvényeket szervezni. A legrégebbi Hadik Szalont követően mára számos helyszínen zajlanak irodalmi-művészeti műsorai. Mivel többnyire Anna a kérdező, őt kevésbé halljuk arról, honnan jött, merre tart, és milyen volt egy költőóriás családjában felnőni. – Interjú Juhász Annával.