• Varga Melinda

    Erős introvertáltság vezetett az irodalomhoz

    Mély, szenzíbilis, látomásszerű, finom festményversek – ezekkel a szavakkal tudnám összefoglalni Kopriva Nikolett líráját, akinek nemrég jelent meg Kővé zsugorodott ország című verseskötete. Háborúról, gyermekkorról, álmokról, hegyekről, Istenről és fákról beszélgettem a szerzővel.
  • Juhász Kristóf

    Hangsúlyok helyeződnek át

    Beszélgetés Nacsinák Gergely Andrással

    – Mielőtt találkoztunk a budai Kelet Kávézóban, utánanéztem, mit csináltál itt legutóbb: Arcimboldo rémálmai, avagy az arc naturalizálása a modernitás kezdetén címmel tartottál előadást. Itt találok egy kapaszkodót sokrétű munkásságod szövetében, az ortodox ikont, ami szintén portré. Az ikonok és Arcimboldo reneszánsz furcsaságai között nagy távolság van. Te ezt hogyan hidaltad át, illetve milyen a viszonyod egyáltalán a portréhoz?

  • A költészet elit szóbeliség

    Szondi György interjúja Jordan Eftimov bolgár költővel

    A magyar irodalom jó ismerője és tisztelője, és egy hasonlóan kis nyelv alkotójaként szerényen viszonyul a nemzetközi ismertséghez. Vajon mit bizonyít „tudományos költészetével” a paradox módon a 21. században is eleven bolgár avantgárd egyik poétája? – Szondi György interjúja Jordan Eftimovval, a Bizonyított elméletek, befejezett kísérletek című könyv szerzőjével.

  • Bene Zoltán

    Az irodalom lényege a gondolatébresztés

    Beszélgetés az 50 éves Sándor Zoltánnal

    Sándor Zoltán író, műfordító 1973-ban született a vajdasági Nagybecskereken, jelenleg Szabadkán él. 2003-tól a Magyar Szó napilap újságírója, 2013 óta az Újvidéki Rádió Szempont című kulturális műsorának munkatársa. 2000-től 2007-ig a muzslai Sziveri János Művészeti Színpad elnöke, a 2004 és 2016 között megjelenő Sikoly irodalmi és művészeti folyóirat főszerkesztője. 1997 óta publikál. 2002-ben jelent meg első, Sár című verseskötete. 2003-ban kiadott, Az élő J. K. című novelláskötete óta prózát közöl. Szerb nyelvről fordít. 2011-ben Herceg János-díjat kapott.

  • Varga Melinda

    Az a nap, amikor nem írok, elpazarolt nap

    Csornyij Dávid nemrég az Irodalmi Jelen debütdíját vehette át az Aradon tartott díjkiosztó gálán. Az elsőkötetes költő felkavaró verseiről, az álmokról és a nehezen visszahozható gyerekkori emlékekről, az Istennel folytatott versdialógusáról, Beregszászról és olyan fontos hobbiról, mint a főzés vallott Varga Melindának.

  • Juhász Kristóf

    “Az első tárcám, úgymond, egyfajta altató volt”

    Milyen volt Székelyföld a világjárvány idején, hogyan gondolkodnak egy kis faluban a pálinkafőzdébe betévedő fehérnépekről, a kaszát ragadó színészről, az egyéni előadóművészből hogyan lesz író – a hónap alkotójával, az első tárcakötetetével debütáló Zorkóczy Zenóbia színésznővel Juhász Kristóf beszélgetett.

  • Ferencz-Nagy Zoltán, Lázár Kinga

    Az „állatos költő/állatok költője” jelző nem stigma, hanem ismertetőjegy

    Borges, Hemingvay, állatok antropomorfizálása, szerelmes versek, levélregény, performantivitás és kortárs irodalom – kulcsszavakban erről beszélgetett Kovács Újszászy Péterrel, aki ősszel az Irodalmi Jelen debütdíját vehette át, Ferencz-Nagy Zoltán és Lázár Kinga.

  • „Én istenem, adjál szállást!”

    Földesdy Gabriella interjúja László Váradi Gyulával

    László Váradi Gyula filmrendező, zenetörténész, 1944-ben született Sepsiszentgyörgyön, ott kezdte zenei tanulmányait, majd Kolozsvárott folytatta. Zeneművészeti, zeneszerzési és zenetudományi tanulmányait Bukarestben végezte. Évekig Nagyváradon élt, a nyolcvanas években települt át az anyaországba. Számos filmet rendezett zeneszerzőkről, így Dohnányi Ernőről, Lajtha Lászlóról, Kodály Zoltánról, Farkas Ferencről, Bartók Béláról, valamint két költőről, Babits Mihályról és Radnóti Miklósról. De készített filmet Szent Istvánról,  a honalapítás 1100.

  • Bene Zoltán

    ,,Ég a földdel össze(f)ér”

    Beszélgetés L. Móger Tímeával

    L. Móger Tímea 1981. május 20-án született Zomborban. Doroszlón, egy vajdasági, nyugat-bácskai szórványtelepülésen él és alkot. Költő, újságíró, művelődésszervező, a Nyugat-Bácska Portál szerkesztője, a Kuckó Gyermeksarok elnöke, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács tagja. Verseit, kisprózáit rendszeresen publikálja vajdasági és Kárpát-medencei irodalmi és művészeti folyóiratokban, társszerzője több antológiának.

  • Hegedűs Réka

    „Madách sokkal inkább volt kiforrott gondolkodó, mint író-őstehetség”

    Beszélgetés Bene Kálmánnal, az idén 200 éve született Madách Imréről

    A Madách Irodalmi Társaság tevékenységének és Bene Kálmán több évtizedes kutatói munkásságának az egyik legfontosabb célkitűzése, hogy lerombolja az egyműves szerző mítoszát, ami a mai napig sokak fejében létezik Madách Imrével kapcsolatban. 2023-ban születésének 200. évfordulóját ünnepeljük, így az alkalom adott, hogy a Tragédián túl körbejárjuk kicsit Madách életét, művészetét.

  • Varga Melinda

    A nagyon komoly verseskötetek elijesztik az olvasót

    A februári hónap alkotója az Irodalmi Jelenen Sohár Pál, aki 56-os menekültként került Amerikába, angol nyelven kezdett el verselni, költeményei nagy népszerűségnek örvendenek a tengerentúlon. Nemrég megjelent Őszi verslábnyomok című, első magyar nyelvű verseskötete. Számos jelentős kortárs magyar alkotót lefordított angolra, többek között Faludy Györgyöt, Farkas Árpádot, Kányádi Sándort, Szőcs Gézát, Mezey Katalint és főszerkesztőnket, Böszörményi Zoltánt is.
    Kalandregénybe illő életútjáról, legújabb verseskötetéről és a magyar kortárs líra amerikai fogadtatásáról kérdezte őt Varga Melinda.

  • „Én nem a lustáknak írok”

    Záhonyi András beszélgetése Mandics Györggyel

    Nyolcvanadik születésnapját ünnepli egyik legsokoldalúbb tudósunk és művészünk: matematikus, íráskutató, költő, műfordító, és még hosszan sorolhatnánk tevékenységeit. Felfedezéseivel nem egyszer kivívta a hivatalos tudományosság rosszallását, ám előadásain hallgatósága leesett állal figyeli okfejtéseit és izgalmas szellemi kalandozásait a magyar múltban.

  • Janáky Marianna

    „Minden jó könyv megduplázza a világot”

    Interjú egy könyvvel – Varga Melinda: A fásult kebelnek nincs költészete

    A vers alkalom
    tájak, emberek és érzelmek
    összefűzésére,
    akár egy digitális fotó,

  • Budai kávéházból erdélyi turnéra – az Irodalmi Szalon térhódítása a Kárpát-medencében

    ​​​​​​​2010 őszén jött létre egy neves, budai történelmi kávéházban az egyszerűen Irodalmi Szalonnak nevezett műhely, ami az elmúlt bő egy évtizedben Budapesten az egyik leglátogatottabb költészeti és alkotói találkozóhelyévé vált, irodalomnépszerűsítő munkájáért öt éve Highlights of Hungary-díjban részesült, az alapító, Juhász Anna irodalmár pedig idén Prima-díjat kapott. Az Irodalmi Szalon mára több mint kávéházi estek sora – január óta határon túlra utazik az olvasásnépszerűsítő misszió: klasszikus témákat és kortárs szerzőket bemutató Szalon-estekkel Erdélyben, Székelyföldön és a Partiumban is találkozhattak a nézők.

  • Ilyés Krisztinka

    Zsebtükörré zsugorodott

    „Amit az utamnak tekintek, annak csak egy szelete az irodalom, ami hozzásegít ahhoz, remélhetőleg, hogy más tekintetben is tudjak fejlődni, és talán mindeközben másoknak is ad valamit. Az irodalom számomra nem út, hanem útitárs, amire – így alakult – egy kicsit jobban tudok már támaszkodni, mint a zenére vagy a fényképezésre, és néha sokkal jobban, mint az emberekre.” – Bánkövi Dorottyával a pályakezdésről, első könyvéről, irodalom, zene és fotográfia viszonyáról, a női identitásról és teremtőerőről Ilyés Krisztinka beszélgetett.

  • Varga Melinda

    Az élőszóban több a spontaneitás

    Viola Szandra az Irodalmi Jelen állandó szerzője, költészet díjas alkotója nem ismeretlen az irodalmat kedvelők körében, versei, prózái, esszéi mellett rendhagyó performanszaira, irodalmat népszerűsítő művészeti projektjeire is sokan felfigyeltek.

    Öt és fél éve szerkeszti a Poétikon című irodalmi műsort a Karc FM-en, az adás vendége volt többek között Szőcs Géza, Ács Margit, Ágh István, Térey János és számos határon túli szerző és elsőkötetes alkotó. Nagy álma, hogy egyszer Irene Vallejo spanyol írónővel bebarangolja a görög tájakat, az Odüsszeia és az Iliász nyomába eredjen.

  • Mintha ugyanaz, pedig mindig más

    Beszélgetés Jenei Gyulával

    Költő, szerkesztő és tanár. A sorrend persze nem rögzíthető. Innen is, onnan is megéli az alkotást. A szolnoki szerkesztőséggel működő Eső egyre nélkülözhetetlenebb szín a kortárs palettán, ahogy Jenei Gyula kötetei is egyre markánsabb hangot képviselnek a maguk fanyar-kontemplatív, tárgyiasan szubjektív történetmesélő verseivel. A beszélgetésen jelen volt a költő, a szerkesztő, a tanár, hiányzóként csupán a felhőtlen mindennapokat jegyeztük fel.

  • A kert csodái – a kortárs író vidéki élete

    Varga Melinda beszélgetése Lőrincz P. Gabriellával
    A kritikarovatunkban Reisinger Attila Tanyavilág című kötetéről jelent meg a napokban Szabó Fruzsina recenziója. A könyv a 20. századi Magyarország tanyavilágába kalauzolja az olvasót, olyan fontos történelmi tragédiákról tudunk meg újat, mint a kulákság, a nagygazdaságok sorsa a kommunista diktatúra idején. Ennek kapcsán kerestük meg egy röpinterjúra a tanyavilághoz közel álló szerzőnket, Lőrincz P. Gabriellát, aki a Nógrád megyei Szandán él, az irodalom mellett a mindennapjait a kertészkedés, a gazdaság, a természet és a föld szeretete tölti ki.
  • Még tudom magamhoz a kulcsszót

    Fecske Csaba beszélgetése Kégl Ildikóval

    Nevét egyre többen ismerik az irodalomban, s nemcsak mint íróét-költőét, de mint lelkes és a szekértáborok közeledését állhatatosan előmozdító irodalomszervezőét is. Az „Irodalom a kertben” programsorozat megálmodója és létrehozója Miskolcon, de a Versszínházat is számos jeles vendég megtisztelte már. Kégl Ildikót barátja és költőtársa, Fecske Csaba kérdezte.

     

  • Varga Melinda

    Egy jó kritika a reggeli mellett a konyhában is beszédtéma lehet!

    A kritikaírás, úgy gondolja, nagy felelősség, hiszen sok esetben a kritikus determinálja az olvasói értelmezést. A friss kiadvány olvasottságát egy pozitív kicsengésű, de akár egy erősen bíráló hangú kritikai visszhang is növelheti.