A kognitív torzítások és a jelentésadás folyamata együttesen világítanak rá az emberi megismerés működésének legérdekesebb sajátosságaira; a jelentésalkotás alapvető, adaptív kognitív mechanizmus, amely a bizonytalan vagy értelmezhetetlen ingerek strukturálását szolgálhatja, elősegítve a koherencia, a kontrollérzet és a pszichológiai egyensúly fenntartását, de ugyanakkor éppen e folyamat során jelennek meg a kognitív torzítások mint rendszerszintű, előre jelezhető eltérések, amelyek nem véletlenszerű hibák, hanem a megismerés hatékonyságát biztosító mechanizmusok melléktermékei. Tudományos szempontból ez az ambivalencia, az adaptivitás és a torzulás egyidejű jelenléte teszi a jelentésadás és a kognitív torzítások kapcsolatát a pszichológiai kutatás egyik legizgalmasabb és legmélyebben megalapozott területévé. Ebben a rövid pszichológiaírásban pedig szeretném bemutatni és átélhetővé tenni, hogy miért vált számomra mind elméleti, mind gyakorlati szempontból kedvenc kutatási témámmá.

Órákig, napokig, hetekig, évekig állt ott. Nem evett, és nem ivott,  csak nézett befelé.

látod, a szívem, milyen fehér, hallod, milyen tökéletes hullámokban zenél bennem is az élet. 

nem félek  a mélység zöld tavától.

Az vagyok, 
kiből kirügyezett az elmúlás zöldje, 
aki látta a halált, és megölelte

Sárgán ég az éjszaka ujja

Hogy mi különbözteti meg a kivételes tehetséget az átlagostól, és hogyan különül el az intelligencia a tehetségtől, kreativitásról, miként fejleszthető tanulás és környezeti hatások által – ezek a kérdések szintén hosszú ideje foglalkozatják a pszichológiatudományt. Dolgozatomban elsősorban a költői tehetség-kreativitás témakörére fókuszálok, ennek genetikai hátterét bontom ki érintve személyiségjellemzőket és maladaptív működéseket is, amelyek sokszor együttjárnak az alkotói életútakkal.

remélem, viszontlátlak a  Rorschach-teszt legcsinosabb pacájában.

Idő előtt felköltöznék a holdba, azok közé, akik már nincsenek

Az emberiség kialakulása hosszú múltra tekint vissza, ennek következményeképpen az olvasás is az őskorig nyúlik vissza, ahol egy jelalkotó folyamat lépet be a homo sapiens életébe.

Célszerű megkülönböztetni a pedagógus tudását a gyakorlati tevékenységekhez való viszonya szempontjából. Az ismeretek jelentős részét a pedagógusok, pedagógusjelöltek könyvekből, előadásokból szerzik meg. Ezeket reprodukálni és értelmezni is kiválóan tudják, gyakorlati tevékenységükre azonban nem hat

Birta-Székely Noémivel a fejlesztő irodalomterápiáról, a pedagógusok önismeret-fejlesztéséről, a versek esztétikai értékéről, az irodalom- és művészetterápia iskolai hasznáról beszélgettünk.  A novemberi hónap alkotójával készült anyagunk beharangozza a Pszichologosz nevű új rovatunkat is, amelyben az irodalom, a művészetek és a pszichológia viszonyával foglalkozunk.