mennyi erő és mennyi fájdalom, mennyi szerencse, mennyi áldozat, mennyi pokol és mennyi kárhozat, hány feltámadás, miféle akarat,

A nő egy hullámzó búzamezőről álmodik.  Jó lenne szövetséget kötni a hajnallal,  hogy tovább maradjon.

A kognitív torzítások és a jelentésadás folyamata együttesen világítanak rá az emberi megismerés működésének legérdekesebb sajátosságaira; a jelentésalkotás alapvető, adaptív kognitív mechanizmus, amely a bizonytalan vagy értelmezhetetlen ingerek strukturálását szolgálhatja, elősegítve a koherencia, a kontrollérzet és a pszichológiai egyensúly fenntartását, de ugyanakkor éppen e folyamat során jelennek meg a kognitív torzítások mint rendszerszintű, előre jelezhető eltérések, amelyek nem véletlenszerű hibák, hanem a megismerés hatékonyságát biztosító mechanizmusok melléktermékei.

Órákig, napokig, hetekig, évekig állt ott. Nem evett, és nem ivott,  csak nézett befelé.

látod, a szívem, milyen fehér, hallod, milyen tökéletes hullámokban zenél bennem is az élet. 

nem félek  a mélység zöld tavától.

Az vagyok, 
kiből kirügyezett az elmúlás zöldje, 
aki látta a halált, és megölelte

Sárgán ég az éjszaka ujja

Hogy mi különbözteti meg a kivételes tehetséget az átlagostól, és hogyan különül el az intelligencia a tehetségtől, kreativitásról, miként fejleszthető tanulás és környezeti hatások által – ezek a kérdések szintén hosszú ideje foglalkozatják a pszichológiatudományt. Dolgozatomban elsősorban a költői tehetség-kreativitás témakörére fókuszálok, ennek genetikai hátterét bontom ki érintve személyiségjellemzőket és maladaptív működéseket is, amelyek sokszor együttjárnak az alkotói életútakkal.

remélem, viszontlátlak a  Rorschach-teszt legcsinosabb pacájában.

Idő előtt felköltöznék a holdba, azok közé, akik már nincsenek

Az emberiség kialakulása hosszú múltra tekint vissza, ennek következményeképpen az olvasás is az őskorig nyúlik vissza, ahol egy jelalkotó folyamat lépet be a homo sapiens életébe.

Célszerű megkülönböztetni a pedagógus tudását a gyakorlati tevékenységekhez való viszonya szempontjából. Az ismeretek jelentős részét a pedagógusok, pedagógusjelöltek könyvekből, előadásokból szerzik meg. Ezeket reprodukálni és értelmezni is kiválóan tudják, gyakorlati tevékenységükre azonban nem hat

Birta-Székely Noémivel a fejlesztő irodalomterápiáról, a pedagógusok önismeret-fejlesztéséről, a versek esztétikai értékéről, az irodalom- és művészetterápia iskolai hasznáról beszélgettünk.  A novemberi hónap alkotójával készült anyagunk beharangozza a Pszichologosz nevű új rovatunkat is, amelyben az irodalom, a művészetek és a pszichológia viszonyával foglalkozunk.