-
Kurdi Mária
Ár és apály
Edna O’Brien, a kortárs ír próza kiemelkedő egyéniségének irodalmi örökségéről
Idén július 27-én hunyt el Edna O’Brien (1930–2024), a kortárs ír próza kiemelkedő alakja, aki fiatal korától kezdve Londonban élt. Hosszú élete során több mint két tucat kötetet publikált, regényeket, életrajzi műveket, novellákat, esszéket és drámákat, valamint szerkesztett gyűjteményes köteteket, írt forgatókönyveket, és megjelent egy verseskötete is. – Kurdi Mária tanulmánya.
-
Csibra István
Aki beleszületett az irodalomba
Kenyeres Zoltán 85. születésnapjára jelent meg Írók, költők, fogalmak című, témákban gazdag, nagyszabású kötete, amely válogatott esszéivel, tanulmányaival, fogalommagyarázataival a neves irodalomtörténész és irodalomprofesszor szinte egész életművének keresztmetszetét adja, s akár zárókötetnek is tekinthetnénk, ha nem sietnénk el a dolgot. Mert bizony bármennyire megérdemelt volt is, ma már egyértelműen elsietettnek látszik a szerző 65. születésnapjára megjelentetett Kenyeres Zoltán-emlékkönyv.
-
E. Bártfai László
Hallgatás és fenség
A rettenet minden elképzelhető esetben – hol nyíltabban, hol rejtettebben – vezető elve a fenségesnek. [1]
Edmund Burke
-
Bakó Endre
„Üdv Prosperónak!”
Tóth Árpád barátságai és kapcsolatai versajánlásai tükrében
E dolgozatnak nem lehet feladata, hogy a versajánlások történetét ismertesse, szerepéről irodalomelméleti fejtegetésbe bocsátkozzon, bevezetőül csupán néhány tény említésére szorítkozhat. A versajánlás fogalmát abban az értelemben használjuk, hogy a költő valamely versét egy általa ismert személynek ajánlja, akár személyesen érintett a „címzett” a vers tartalmát illetően, akár nem. A szokás már az ókorban létezett, a középkorban pedig szinte bevett gyakorlat lett, hogy a költő mecénásának ajánlja egy-egy versét, kötetét.
-
Madarász Imre
Schiller a Vasfüggöny mögött
Friedrich Schillernek az államszocialista rezsimben ellentmondásos utóélet jutott osztályrészül. Egyfelől elismerték mint „haladó” költőgéniuszt és „jó németet” – értsd: a Német Demokratikus Köztársaság „előkészítőjét” –, szemben a „reakciósokkal” és „rosszakkal”, a nácizmus előfutáraival,[1] ezért legjelentősebb műveit kiadták, több drámáját színre vitték.
-
Alföldy Jenő
Egy költő-mindenes
Böszörményi Zoltán: Fellázadt szavak. Válogatott versek
A Fellázadt szavak című, bőséges válogatás versei egy szünet nélkül művelődő, gondolkodó és érzékeny ember arcélét rajzolják ki az olvasónak. – Alföldy Jenő kritikája. -
Lajtos Nóra
A versevők étvágya
Gondolathabzsolás Jordan Eftimov Bizonyított elméletek, befejezett kísérletek című kötetéről.
-
Bene Zoltán
Kiss László, Kissvilág, Kissbolygó
Kis és egyéb világok – ezt a címet adta Kiss László az egyik kötetének, amelyben kritikákat, recenziókat rostált egybe. Mert Kiss László világa, a – nevezzük így: – Kissvilág Gyula mellett számos egyéb dologból épül föl. Ha egy bolygónak fogjuk föl ezt a világot – ez esetben nevezhetjük Kissbolygónak is akár –, akkor a recenziók, kritikák, esszék lehetnek ennek a planétának ez egyik kontinense.
-
Sántha Attila
A lovas, fekete Petőfi
(akit Lengyel József szőkének és gyalogosnak lát)
A múlt hónapban ugyanitt megjelent tanulmányomban (Kit nézett Heydte a halott Petőfinek?) bizonyítottam, hogy Heydte a tetszhalott Lőrincz Józsefet, Bem hadititkárát vélte a költőnek, és ráadásul nem is az Ispánkútnál, hanem Bún falu előtt látta. Alább azt vizsgálom, hogy kit vett Lengyel József Petőfinek – merthogy ő sem a költőt látta.
-
Hudy Árpád
„A progresszió Isten ostora”
Nicolás Gómez Dávila (Bogotá, 1913. május 18. – Bogotá, 1994. május 17.)
Harminc évvel ezelőtt, egy nappal nyolcvanegyedik születésnapja előtt hunyt el a modernitás legnagyobb és legkönyörtelenebb kritikusa.
-
Géczi János
Alkotó ember, roncsoló természet
Plakátmaradványok Nápolyban
Géczi János esszéjében Nápoly múltjában és jelenében barangol, melyhez a hasított plakátokat, az úgynevezett dekollázsokat választja személyes útikalauzának.
-
Molnár-Bodrogi Enikő
Jósika Miklós, a 230 éves kortárs
Vannak írók, akik többnyire csak olyankor jutnak eszünkbe, amikor évfordulójuk van, olyanok, akik nemcsak a kritikusok érdeklődésének a köréből estek ki, hanem az olvasókéból is. Jósika Miklós, az első élvezhető magyar regények írója, a magyar történelmi regény megteremtője, ezek közé tartozik. -
Bollobás Enikő
Énmegvonás és nyelvbe zártság
Az amerikai költészet radikalizálódása Emily Dickinsontól Charles Bernsteinig
„Tanulmányomban az amerikai költészetnek azt a hagyományát követem nyomon, amelyből jószerivel eltűnt a személyesen lírai hang. Ez a vonulat megfordította a költészetek sokfelé máig uralkodó hagyományát” – Bollobás Enikő esszéje.
-
Sántha Attila
Magyarország magyartalanítása
Osztrák deportálási tervek 1849-ben és 1850-ben: Kamcsatka, Szibéria, Algéria, Brazília, Szudán
Petőfi feltételezett szibériai életszakasza kapcsán szokott előjönni a hadtörténészek részéről az a gondolat, hogy az oroszok nem vittek magukkal magyar hadifoglyokat 1849-ben. Ez így igaz, viszont az osztrák levéltári anyag újabb átnézése azt mutatja, hogy az oroszok nem hadifogoly-státusban ugyan, hanem deportáltként – osztrák kérésre – igenis magukkal hurcolhattak embereket. – Sántha Attila tanulmánya.
-
Sántha Attila
A közösségi szellemű irodalomról
Szilágyi Domokos Bartók Amerikában című versében azt mondja: „Aki alkot, visszafele nem tud lépni – / s ha már kinőtt minden ruhát, / meztelenül borzong a végtelen partján, / míg fölzárkózik mögé a világ”. A zseni magányának e szép és hatásos képekből összerakott víziója magán viseli Szilágyi Domokos koncepciójának jegyeit a korát lehagyó, a végtelen partján borzongó alkotóemberről, akit csak később értenek meg. Szerinte a géniusz sorsa a nagy, metafizikaivá növesztett magány.
-
Laik Eszter
„Nem mese az gyermek”
Nagyvarjasi Szabó István 75 éves
Historia est magistra vitae. Talán mindannyiunknak ez az első „latinélménye” az iskolából, legalábbis az első latin mondás, amelyet megtanulunk, legkésőbb az első történelemórán.
Ha valaki a saját, hús-vér létezésével igazolja ennek a bölcsességnek az érvényességét, az bizonyosan Szabó István – mégpedig a Nagyvarjasról való, megkülönböztetendő ezzel sok más nevezetes Szabó Istvántól.
-
Utry Attila
Rést ütni a hamisságok falán
Ötvenéves a Kelet Irodalmi Alkotócsoport és ötvenegy a Tokaji Írótábor
„Ebben a hiátusos múltú kulturális hagyományban jelent meg a Tokaji Írótábor és a Kelet Irodalmi Alkotócsoport, amelyek működése révén végre jelentős szerepet kapott ez a régió is a magyar irodalomban.” – Utry Attila tanulmánya két, észak-magyarországi irodalmi kezdeményezés történetéről.
-
Nagyvarjasi Szabó István
Emlékek, nem csak felkérésre...
Rég volt... 1972 szeptemberétől 1988 novemberéig tartott szentegyházi világom. Hangulatok, érzelmek, pillanatok, esetek, tervek emlékei nyüzsögnek. Csak a szépre, igazra, emberségre emlékezhetem, nem tehetek róla, nekem ilyen emlékeim vannak, és nem az idő szépíti meg őket. Ülhetsz a záptojáson évekig, akkor se lesz belőle csirkepaprikás. Ami hamisság, hitványság és bunkóság előfordul mondandómban, arról nem a székelyek tehetnek. Együtt tapasztaltunk, reméltünk és hittünk.
-
Nagyvarjasi Szabó István
Megszámláltattál… És híjjával találtattál… Darabokra szaggattatol...
Bánffy Miklós – Sopronért
Gróf losonczi Bánffy Miklós már külügyminisztersége előtt is fogalom volt. Eredeti, nagy képzelőerővel megáldott szelleme, sokoldalú műveltsége, fegyelmezett gondolkodása maradandó alkotásokban csúcsosodott ki. – Nagyvarjasi Szabó István tanulmánya. -
Stancsics Erzsébet
„Az Isten sujtott s kedvelt szörnyetege”
Ady Endre halálának 105. évfordulójára
Nincs irodalmunknak olyan alakja, aki körül annyi vita, értelmezői-értékelői ellentmondás kavarogna, mint körülötte, akit annyi barát és ellenség vett volna körül, mint őt. Ha valaki a mából csupán Ady Endre temetésének idejére utazna vissza az időben, a több tízezres tömeg láttán nyugodtan következtethetne arra, hogy egy fényes, töretlen költői pályafutás végét gyászolta Magyarország 1919 januárjában. – Stancsics Erzsébet írása Ady Endre halálának 105. évfordulójára