• ​​​​​​​Laik Eszter

    „Nem mese az gyermek”

    Nagyvarjasi Szabó István 75 éves

    Historia est magistra vitae. Talán mindannyiunknak ez az első „latinélménye” az iskolából, legalábbis az első latin mondás, amelyet megtanulunk, legkésőbb az első történelemórán.

    Ha valaki a saját, hús-vér létezésével igazolja ennek a bölcsességnek az érvényességét, az bizonyosan Szabó István – mégpedig a Nagyvarjasról való, megkülönböztetendő ezzel sok más nevezetes Szabó Istvántól.

  • Utry Attila

    Rést ütni a hamisságok falán

    Ötvenéves a Kelet Irodalmi Alkotócsoport és ötvenegy a Tokaji Írótábor

    „Ebben a hiátusos múltú kulturális hagyományban jelent meg a Tokaji Írótábor és a Kelet Irodalmi Alkotócsoport, amelyek működése révén végre jelentős szerepet kapott ez a régió is a magyar irodalomban.” – Utry Attila tanulmánya két, észak-magyarországi irodalmi kezdeményezés történetéről.

  • Nagyvarjasi Szabó István

    ​​​​​​​Emlékek, nem csak felkérésre...

    Rég volt... 1972 szeptemberétől 1988 novemberéig tartott szentegyházi világom. Hangulatok, érzelmek, pillanatok, esetek, tervek emlékei nyüzsögnek. Csak a szépre, igazra, emberségre emlékezhetem, nem tehetek róla, nekem ilyen emlékeim vannak, és nem az idő szépíti meg őket. Ülhetsz a záptojáson évekig, akkor se lesz belőle csirkepaprikás. Ami hamisság, hitványság és bunkóság előfordul mondandómban, arról nem a székelyek tehetnek. Együtt tapasztaltunk, reméltünk és hittünk.

  • Nagyvarjasi Szabó István

    Megszámláltattál… És híjjával találtattál… Darabokra szaggattatol...

    Bánffy Miklós – Sopronért 
    Gróf losonczi Bánffy Miklós már külügyminisztersége előtt is fogalom volt. Eredeti, nagy képzelőerővel megáldott szelleme, sokoldalú műveltsége, fegyelmezett gondolkodása  maradandó alkotásokban csúcsosodott ki. – Nagyvarjasi Szabó István tanulmánya.
  • Stancsics Erzsébet

    „Az Isten sujtott s kedvelt szörnyetege”

    Ady Endre halálának 105. évfordulójára

    Nincs irodalmunknak olyan alakja, aki körül annyi vita, értelmezői-értékelői ellentmondás kavarogna, mint körülötte, akit annyi barát és ellenség vett volna körül, mint őt. Ha valaki a mából csupán Ady Endre temetésének idejére utazna vissza az időben, a több tízezres tömeg láttán nyugodtan következtethetne arra, hogy egy fényes, töretlen költői pályafutás végét gyászolta Magyarország 1919 januárjában. – Stancsics Erzsébet írása Ady Endre halálának 105. évfordulójára

  • Pruzsinszky Sándor

    A műben rejlő veszély, avagy a cenzúra halhatatlansága

    „Az európai kultúra bölcsője, az antik Görögország is cenzúrázta néha az »istenkáromló« és ateista műveket. Így járt Anaxagorasz és Prótagorasz, akiket száműztek, és műveiket elégették az Agorán.” – Pruzsinszky Sándor tanulmánya.

  • Gazda József

    Bábel falai mögött

    „… mikor kelet felől elindultak vala, Sineár földén egy síkságot találának, és ott letelepedének. És mondának: jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje…”

     (Mózes 1, 11,3)

     

    Fel, fel, fel a magasba! Hogy döngethessük meg az Ég boltozatát!

  • Bene Zoltán

    Főváros versus vidék – egy túlhaladott irodalmi polémia

    „Nagyon jellemző, hogy vidéki művészről csak akkor vett tudomást a Nyugat, ha művét Pesten mutatták be. Tornyairól, Kosztáról csak pesti kiállításaik kapcsán, Sík Sándor drámáiról csak akkor, ha Pesten volt a bemutatójuk.”[1] – írja Péter László 1972-ben.

  • Kopriva Nikolett

    Lefizethető Isten, férfiakkal hempergő Mária

    Csornyij Dávid verseiről
    Csornyij Dávid szabadversei kijelentéseiket, megszólalásmódjukat tekintve nihilista hangvételűek. Úgy érezhetjük, nem igazán veszi komolyan a létnek nevezett jelenséget – magát sem különösebben, miközben nagyon is komoly témákkal, motívumokkal dolgozik.
  • Praznovszky Mihály

    Ketten együtt: Madách és Petőfi

    „És mégis találkoznak, noha nem a szó szoros értelmében. 1844-ben Petőfi még segédszerkesztő a Pesti Divatlapnál. Sok más aprólékos gondja mellett az ő feladata a szerkesztőségi üzenetek írása.” – Praznovszky Mihály tanulmánya.
  • Fekete J. József

    Sándor Zoltán 50

    Sándor Zoltán 2023. december 19-én tölti be ötvenedik életévét. A vajdasági Nagybecskerekhez tartozó Muzslán született alkotónak van mire visszatekintenie a jubileum alkalmából.

  • Németh István Péter

    Kormos István verseinek madárkatalógusa

    100 éve született Kormos István (1923. október 28. – 1977. október 6.)

    „csak a való rajzához kellenek e madarak”
    (Kormos István: Egy rákvadászat emlékére)

  • E. Bártfai László

    A SATOR-formula – egy rejtély szemrevételezése

    A számokhoz hasonlóan a betűk is négyzetekbe rendezhetők. „Mágikus” voltuk ez esetben abból fakad, hogy az egyes sorokba, oszlopokba írt betűk különböző irányokból olvasva is szavakká kapaszkodnak össze, azaz palindromok, egyszersmind akrosztichonok is, mert a sor- vagy oszlopkezdő betűkből is szavak, mégpedig ugyanazok a szavak tevődnek össze. Ráadásul az oszlopok vagy sorok mentén összeolvasott szavak többé-kevésbé értelmes egésszé állnak össze.

  • Winkler Zoltán

    Arany János Tetemre hívásától Petőfi irodalmi végakaratáig

    „Arany balladájában a tetemre hívás látszólag csalhatatlan eszköznek bizonyul, ám voltaképpen pontatlanul működik: mert miközben az kétségtelenné válik (legalábbis senki nem tudja vitatni Kund Abigélnek ezt az állítását), hogy Bárczi Benő önmagát végezte ki,[1] a halott sebe azon személy jelenlétében kezd el eleven vérfolyással jelezni, akitől a halálos fegyver származik.

  • Száz Pál

    A szentek városa

    A szarajevói evliják nyomában

    A megsegített segítő

  • Fráter Zoltán

    „Kedves, jó Sándor bácsi”

    Bródy és Karinthy, meg a Húsevők

    Bródy Sándor hazatért Egerbe, ahol mindig is otthon volt.

  • ​​​​​​​Lakatos-Fleisz Katalin

    Végtelen variációk

    Szentkuthy Miklós Divertimento című regényéről

    Ha a szépirodalmi műfajok leghosszabbikára, a regényre vetünk egy pillantást, kétféle típust különböztethetünk meg. Az egyikben a tartalom, a mondanivaló a lényeg, e köré tömörül minden szó, minden mondat, ezt növeli, hizlalja a teljes szöveg. A másik típus a formabravúrt mutató regény. Ebben olyan csillogóan sima a mesélőkedv és a mesélni tudás, hogy a történet árja könnyűszerrel ringatja el az olvasót.

  • Deák-Sárosi László

    Egy bárdstrófa jellegzetességei

    A korai ír hangsúlyos verselés tanulságai a magyar verstan szempontjából

    Az ír nyelv, pontosabban annak közvetlen őse az óír, az ógörög és a latin után Európa legrégebbi írott nyelve, ha az etruszk töredékeket és a korai rovásemlékeket nem számítjuk. Nyelvemlékei már az 5. századtól, irodalmi szövegei pedig a 6. század második felétől kezdve maradtak fenn eredetiben vagy másolatban. Nem csupán prózai szövegek, hanem versek, sőt verstani leírások is! Az íreknek fejlett írásbeli kultúrájuk volt, hangsúlyos verselésük gazdag eszköztárból merít.

  • Cseke Péter

    Az önmagát szelídítő ember

    90 éve született Páskándi Géza

    Nem készültem Páskándi-kutatónak. A Szatmárnémetiben tartott Páskándi Napok avattak azzá. Előadásaimat egyrészt az EMKE-életműdíjjal kitüntetett Muzsnay Árpád kollégám szíves meghívásainak köszönhetem, másrészt a Kriterion kolozsvári irattárát őrző Szabédi Emlékháznak.

  • Réti György

    Hazánk és Dante

    Alessandro De Bosis, aki a Kádár-érában szolgált olasz nagykövetként Magyarországon (és aki sokkal jobban ismerte a fogadó ország kultúráját, mint kollégáinak túlnyomó többsége), egy alkalommal azt a szellemes megállapítást tette: „A Varsói Szerződés országai közül Magyarország az egyetlen, amelyet Dante kétszer említ Isteni színjátékában.
    Nos, most e két „említéssel” szeretnék foglalkozni.