• Gerevich József

    Hatások és ellenhatások a művészetben II.

    A művészet napos oldala

    Gerevich József esszéjében a művészet gyógyító hatására elemez példákat írók, költők, festők, muzsikusok, filmrendezők életéből.

  • Milbacher Róbert

    Toldi, a naiv ember

    „A naivitáshoz való visszatérés vágya a romantika utáni korszak nagy programjaként többek között a népiesség mítoszában öltött testet előbb Petőfinél, majd a maga tökéletességében Aranynál.” – Milbacher Róbert esszéje.

  • Laik Eszter

    Pokol kívül és belül

    Mítoszok és motívumok Jászberényi Sándor prózájában
    „A Jászberényi ábrázolta pokol ugyanis nem ér véget a háborús övezetekben – nem kapunk feloldást békés körülmények között sem. A Profi gyilkosokban egy kiskamasz testvérpár fiatalabb tagja próbál végezni egy szinte halhatatlan varjúval, és apja avatja be az ölés természetének sajátosságába.” – Laik Eszter írása Jászberényi Sándor prózájáról.
  • Magyar Miklós

    Két álnapló

    Jean-Paul Sartre Az undor (1938) és Albert Camus Az idegen (1942) című regénye a franciák legolvasottabb művei közé tartoznak, és mindkettőt a világ minden táján lefordították. Mindkét regény hőse eljut az abszurd életérzés felfedezéséig, ám a műveknek akad még egy sajátos, közös vonásuk: mindkettő álnapló.

     

    Jean-Paul Sartre: Az undor

  • Böszörményi Zoltán

    A kifordított ég arca

    „A halál gondolatának metamorfózisa, a nemlét hínárja, melyre érzelmi hálót sző a költő, majd megcsillantja a boldogság reményét. A boldogság eszményi érzelmi állapotot fejez ki, melyre mindannyian áhítozunk, a pacsirták ugyanúgy, mint a sasok.” – Böszörményi Zoltán esszéje Varga Melinda költészetéről.

  • Nagy J. Endre

    Szépség és/vagy igazság III.

    „Az Egyház… nem vetett gátat a magas és szent erotika áradatának, mely az egész liturgikus költészetet is, de kivált a szerzetesklastromok hóraénekeit elborította. Mennél mélyebb lett a lelki élet, mennél jobban hatotta át a kereszténység lelki és aszketikus éve a test vad ösztöneit...” – Nagy J. Endre esszéjének harmadik része.

  • Nagy J. Endre

    Szépség és/vagy igazság? II.

    „A metafizikai igazságokra ugyanis az a jellemző, hogy nem tűrnek maguk mellett más igazságokat, ami a krisztusi igazsággal is előfordult a történelem folyamán, amikor is dogmává vált vagy eltorzították, a személyiség szabadságának korlátozására használták.” – Nagy J. Endre esszésorozatának második része.

  • Nagy J. Endre

    Szépség és/vagy igazság? I.

    „Susan Sontag szerint a tartalomra koncentrálás hozza létre az igényt az interpretációra, s ez az igény akkor keletkezik, amikor a mitikus történetek már használhatatlanná váltak eredeti formájukban. Például: Zeusz szerelmi légyottja Létóval, ahogy azt Homérosz megfogalmazta, voltaképpen a hatalomnak a bölcsességgel való egyesülését akarná kifejezni...” – Nagy J. Endre esszéjének első része műalkotásról és befogadásáról.

  • Halmai Tamás

    „…a szivárvány nem ér véget”

    Két vers Acsai Roland Hajnali kút című kötetéből (2011)

    A tóban tükröződő vízesések
    Kitartóan zuhognak az ég felé.

  • Luzsicza István

    Örök kortársunk innen, a történelem végeiről

    Bene Zoltán vázlatos pályaképe az indulástól napjainkig
    „Szeged ugyanis origóvá lesz a vagány kezdés után. Az induló regény nem túl visszhangos, mégis kedvező fogadtatása után előkerülnek a különböző asztalfiókokból és még inkább alkönyvtárakból a Bene-novellák.” – Luzsicza István esszéje.
  • Madarász Imre

    Moravia és Sartre

    Progresszív világnézetük dacára irodalomesztétikai szempontból meglehetősen „konzervatívok” voltak: Proustnál, Joyce-nál, Musilnál, a modernizmus írófejedelmeinél Sartre-nak fontosabb volt Flaubert. – Madarász Imre esszéje Alberto Moraviáról és Jean-Paul Sartre-ról.

  • Bene Zoltán

    Egy lehetséges világ

    Irodalmi és filozófiai közelítés fájdalomhoz (és ragaszkodáshoz)

    „Mi történik viszont akkor, ha hétköznapi tapasztalatainkon alapuló világértelmezésünk mégsem biztos? Miért ne lehetne számos párhuzamos valóság? Miért kell mindenáron fikciónak tekinteni az ukróniát? Pár perc erejéig ne tekintsük annak! Fordítsunk egy kis figyelmet a lehetséges világok elméletére! Létezhet olyan valós ukrónia, amelyben 2020 Magyarországa nincs Trianon után, területe nem csonkolt?” – Bene Zoltán esszéje.

  • Bollobás Enikő

    Ál-exegézis búval, vigalommal

    Hajdanvolt gázlók? Apám szemét látom 1970-ből, az oly sokáig halogatott mandulaműtét idejéből. Ülök vele szemben, egy világoszöld műtőslepedő alatt. A durva plasztik egyszerre takar be kettőnket, sziámi ikrek vagyunk, két fejjel, egy törzzsel. Térdünk összeér, kapaszkodhatok apámba, mások észre sem veszik. Neki csak a szeme látszik ki, még az orrát is műtősmaszk takarja. De a szeme, az figyel, él, mozog, vibrál, nevet, irányít.
  • Darabokra tépve
    Varga Melinda

    „A lélek hasonlít a zsugorodó csillag befelé hajló fénykupolájához”

    Böszörményi Zoltán Darabokra tépve című, legújabb regényéről

    A Darabokra tépve című nagyregény műfajilag nehezen behatárolható, modern kísérleti regénynek nevezném, ahol a szerző többféle regénytípust és irodalmi műfajt ötvöz.
    Az esszéregény, a fejlődésregény, a kalandregény, a novella, az újságcikk, az interjú, a poétikus, leíró részek, a versek, a kordokumentum, a fénykép, a napló és a levél tudatosan felépített, színes, kavalkádszerű ötvözete. Az író nem riad vissza attól, hogy szereplői filozófusoktól idézzenek, s a filozófiát a mindennapok szerves részeként kezelve éljenek, sőt még attól sem, hogy Karl Marx verseiről beszéltesse hőseit, de újságcikket, interjút, levelet, naplót is belesző a szövegbe, illetve a regény szereplőinek életébe.

  • Pál-Lukács Zsófia

    A modern poeta doctus

    „Nem vagyok én NKA, hogy oly sok pénzzel a kézben
    ezt az adagnyi hülyét brahiból most csecsre vehessem!”

  • Orbán János Dénes

    Diluvio fluvii requirunt alveos priores suos

    A kortárs magyar költészet – legfőképpen a fiatal – válságban van. Nemcsak a formaművészet tűnt el, hanem a humor, az erotika, az izgalom. Eltűnt a kaland a versből. Műveletlen vagy jobb esetben csak félművelt, a szakma csínját-bínját el nem sajátító, rövidtávfutásra berendezkedett alkotók produktumai töltik meg az irodalmi orgánumok közlési felületének 95%-át, és egyértelműen sokkal többen vannak azok, akik ilyen verseket írnak, mint akik ilyen verseket olvasnak.
  • Pruzsinszky Sándor

    Mi a közép-európaiság?

    Rekviem a közép-európaiságért

    Mi a közép-európaiság?

  • Hudy Árpád

    „…a magyarokért, magyarul írtam”

    450 évvel ezelőtt született Pázmány Péter

    Imponáló, reneszánsz műveltsége révén nemcsak az egyházatyák és keresztény teológusok, hanem az ókori „pogány” szerzők műveiben is jártas volt, és bátran is idézte őket. „Nincs oly rossz kert, melyben valami hasznos fű nem volna. Nincs oly rossz könyv, melyben semmi jó nem találtatnék. Azért a tövis közül kiszaggatjuk a rózsát, a sárból kimossuk az aranyat; ami jót a pogányok írásaiban találunk, épületünkre fordítjuk.”

  • Laik Eszter

    Hazák között

    A Pécsi-esszék egyik leginkább üdvözlendő vonása az olvasmányosságuk: lehet irodalomról szólni széles körű erudícióval úgy, hogy pontos, érzékletes, tisztán megfogalmazott mondatokból bontakozzon ki a lényeg. – Laik Eszter kritikája Pécsi GyörgyiHonvágy egy hazáért című esszékötetéről.

  • Gerevich József

    Hatások és ellenhatások a művészetben

    A művészet éjszakai oldala

    „A művek sokszor kézzelfogható módon hatnak a műélvezőre. Ezek a hatások bumerángként visszapattanva aztán a szerző életét vagy további művészi tevékenységét is jelentősen befolyásolhatják.” – Gerevich József esszéje a művészet sötét oldaláról.