Rövidke novellák hat fejezetben, rejtélyes fejezetcímekkel. A novellafüzér egyes szereplői ismétlődnek, más történetben, másképp folytatják életüket. Vannak főszereplők is, akik végigkísérik a kötetet, és vannak, akik csak egyetlen helyen jelennek meg.

Adalbert Stifter (1805–1868) a költő Lenau, a drámaszerző Grillparzer és Nestroy mellett a XIX. századi osztrák irodalom legjelentősebb prózaírója. Nagyregénye, a Nyárutó (1857), amelynek olyan csodálói voltak, mint Nietzsche vagy Thomas Mann, Adamik Lajos fordításában a 2011-es év egyik könyvsikerének számított.

Trenka Csaba Gábor 1959-ben született Szegeden, az ELTE-n végzett magyar-történelem szakon. Dolgozott a filmgyártásban rendező-asszisztensként és forgatókönyvíróként is. Első könyve 1990-ben jelent meg, rögvest feltűnést keltve, hisz az alternatív történelmi regény mint sci-fi zsánertéma addig ritkán került a magyar olvasóközönség elé.

Csinszka, a múzsa, a költő, a festő. Csinszka, aki idén (június hetedikén) százharminc éve született, és kilencven éve (október huszonnegyedikén) halt meg. Csinszka, akiről mindenkinek Ady jut eszébe, aztán Babits, aztán Márffy, de sohasem ő. Csinszka, akinek megértéséhez sokan a pszichológia tankönyvek személyiség-lélektannal foglalkozó fejezeteire lapoznak. Csinszka, aki örülne ennek, mert önmagát hasonlóan vizsgálhatta. Csinszka, aki volt már kurva, aszexuális, tehetségtelen, apakomplexusos, egyszerűen buta, de polihisztor is.

Bencze Mihállyal a véletlen sodort össze, lényegében egy közös barát, akivel egyfajta mester-tanítvány kapcsolatban voltam egy ideig – én akkor már neves költőként, tanárként, szerkesztőként Temesváron, ő pedig tehetséges egyetemistaként, aki Brassóból jött, és éppen léte értelmét kereste a versben. Ez sikerült is neki: hiszen pont a temesvári forradalom napján jelent meg az első verse nyomtatásban.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Középfölde, amit Tolkien mester határtalan képzelete népesített be a különféle európai (szűkíthetjük a kört germánokra és keltákra, tehát nagyjából Északnyugat-Európára) mondavilágokból kompilált miliővel és lényekkel. A XX. század második felének s a XXI.

Tallián Mariann Törvényen kívüliek című, ifjúsági elbeszéléseket tartalmazó könyvének első novellája mottójaként ezeket a sorokat olvashatjuk: „Egyszer húztak itt egy vonalat / a folyóra.

Az ördögszekér a western filmek örökös statisztája, az elhagyatottság halhatatlan jelképe – és valahol a késői kalandvágyé is, mert csak pusztulása után vág neki a világnak, amikor kiszáradt gyökerei elengedik a talajt.

Pethő Lorand negyedik kötete, a Távolodó ország kicsit sem finomkodik. Nekifutásból csap arcon a valósággal. Sokunk valóságával. Erős lélek kell a végigolvasásához. Sűrű, sötét, mint az aggodalmaink.

Az íróból lett forgatókönyvíró-rendező Alex Garland megint fogott egy műfajt (jelesül a disztópiát), és addig csűrte-csavarta a sztorit és a filmnyelvet, míg az a maga provokatív voltában egyszerre

A 2020 februárjában indult Országút művészeti folyóirat egyik legmarkánsabb, legdinamikusabban fejlődő rovata a képzőművészeti. Köszönhető ez Bánki Ákosnak, a rovat és jelen kötet szerkesztőjének, valamint az Országút Galéria kurátorának.

A szerzetesség egész mibenléte a mai többség számára titok és idegenség, az átlag urbanizált fogyasztó körülbelül annyit lát az egészből, hogy valakik fura ruhában imádkoznak, meg latinul beszélnek. Már ha egyáltalán eszébe jut neki, hogy ilyen is létezik. Aki kirándul, már szerezhet némi előnyt a titok föltárásában.

A Vázlat valami máshoz izgalmas értelmezési lehetőségeket vet fel a női léttel kapcsolatban. A négy novella négy nő életét mutatja be a Covid idején, a mindennapok apró-cseprő gondjai mellett grandiózusabb dilemmákat is körüljár.

Ha egy értelmiségi beadja a derekát, és rááll, hogy a kulturális életben valamilyen közfunkciót töltsön be, akkor nem árt, ha mindemellett megpróbál ember maradni. Ez azt jelenti, hogy a mindennapi munka során – amelynek nem kis része reprezentációs feladat: megjelenni ünnepségeken, koszorúzni, beszédeket mondani, nyilatkozni ügyes-bajos dolgokban – az embernek önmaga számára fenn kell tartania egy olyan létterületet, amely intakt marad e nagy energiát követelő tevés-vevéstől.

„Maga a szövegszerkezet olyan, mintha a szerző eltökélte volna, hogy mindenképpen ki fogja zökkenteni olvasóját a hagyományos olvasási szokásaiból, ám ezzel a stílusértékből nem veszít, sőt, az abszurd irodalmi újrafelhasználásáról is beszélhetünk. Tudatosan és szisztematikusan építkezik, a szövegketrecükben mozgó alakoknak épp csak felcsillantva a lehetőségeket.”

A Bolyai Farkas Elméleti Líceum 2021-ben ünnepelte fennállásának hatvanötödik évfordulóját. Igazából Erdély egyik legrégibb tanintézeteként múltja sokkal régebbre nyúlik vissza. Jogelődje, a Schola Particula 1557-ben, a reformáció hajnalán jött létre, még Jagelló Izabella uralkodása idején, aki az elhagyott ferences rendi kolostort engedi át a református egyháznak iskola céljára. Ekkor, mint neve is kifejezi, az iskola még alsóbb fokú tanintézmény, sokáig alárendelve hol a kolozsvári, hol a gyulafehérvári kollégiumnak.

Álmomban turbános férfit látok. Turbánja közepén fény jelenik meg, majd lassan körvonalazódik egy vörös rubin. A szemei, mint a fejében lévő kincstár ablakai: a drágakő színében kezdenek villogni, ahogy felém tekint. Értelmezhetetlen szavakat hallok, de a férfi szája nem mozog.

Közelebb akarok menni hozzá, de, amint lépnék, egy női arc képét látom a rubinfényben, mint egy hologram, mint egy szellem. Ekkor értem meg, hogy felesége érkezésére akar figyelmeztetni. Énkének ilyenkor nem szabad beszélnie.

Nem szégyen bevallani, hogy annak ellenére, hogy már kislányként is faltam a könyveket, általános iskolás koromban az Egri csillagokat nehéz olvasmánynak találtam. Gárdonyit felnőtt fejjel szerettem csak meg, azonban a mai napig komoly pedagógiai kihívásnak tartom a történelmi regény kiskamaszokkal való megszerettetését.

Szabó Palócz Attila sokoldalú személyiségét és munkásságát már megismerhették az Irodalmi Jelen olvasói. Utazások apósommal című, 2023-ban megjelent könyve súlyánál és méreténél fogva is páratlan alkotás. Nem kis vállalkozás a Felvidék és a „déli végek” részletes, szerteágazó bemutatása, pontosabban „kalandozás” ezeken a tájakon, túlnyomórészt a történelmi Magyarország területén.