• Lázár Kinga

    Minek is, bármit is e kis időre?

    Az átmenetiség metaforái
    Böszörményi Zoltán a Regálban egy olyan teret alkot meg, amelyben az olvasó –akárcsak a regény szereplői – találkozik az átmenetire berendezett lét tapasztalatával, a bőröndből öltözködés kényelmetlen rítusával. A lehetséges olvasatok közül erőteljesen kidomborodik a román kommunizmus megidézése, a modern láger és a kivándorlás tapasztalata.
  • Izer Janka

    Igazság vagy boldogság?

    A maga természete szerint és szabadon című film margójára
    A 19-20. század fordulójának Kolozsvárján a kulturális élet egyik legfontosabb személyisége, az értelmiség gondolkodásának provokátora, újítója. Két merénylet túlélője. Karizmatikus ember, akinek esze, temperamentuma, szellemes és élénk karaktere, szépsége, divatújító öltözéke mellett nem lehetett elmenni állásfoglalás nélkül.
  • Varga Melinda

    A színház jobb emberré formál

    A nyolcadik Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál előadásain jó érzékkel egymáshoz kapcsolt színpadi produkciókat követhettünk végig. A Félelem – Remény kulcsszavakra építkező színházi mustra a legkülönfélébb stílusú műveket találkoztatta egymással. Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója a fesztivált úgy álmodta meg, mint egy-egy színpadi rendezését, mindennek megvolt a pontos helye és szerepe a programban, ezért sokkal intenzívebb volt a befogadói élmény is.
  • Ferencz-Nagy Zoltán

    Amikor önmagára talált a test – Josef Nadj Ommájának viszonya a gondolattal

    Ha valami olyan tetszik úgy, ahogy a versek szoktak, ami nincs sorokra tördelve, előszeretettel fejezzük ki csodálatunkat azzal a felkiáltással, hogy „ez tiszta költészet!” Kérdezhetnénk: mi az a költészetben, ami ennyire minden egyéb fölé helyezi? Talán az, hogy képes megmutatni, hogyan néz ki a gondolat. Egyszerre láttatja a gondolatsor minden pontját, kifeszítve az öröklétbe az én létrejöttének egy rövidke részét.

  • Lázár Kinga

    A hiány természetéről

    Hogyan képzelünk el egy légüres teret? Mit értünk meg egy ismeretlen nyelven? Mi olvasható ki az összemosódott betűkből? Hol születnek a történetek? Lehet-e a hiány a teremtés előfeltétele?
  • Varga Melinda

    Az antik tragédiától az ázsiai színházig 

    Az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválról

  • Viola Szandra

    Hol van a női test határa?

    Maurice Merleau-Ponty a világot hússzerű közeghez hasonlítja. A változás, az elmúlás és annak átélése is a „hús-jellegből” fakad. Ebben a matériába vesző univerzumban azonban mind az identitás, mind az én örökös veszélyben van.

  • Kovács Újszászy Péter

    Fáradt menedék

    A versbéli femme fatale elunja régi szerepét. Fáradt, és torkig van azzal, hogy férfiművészek tucatjai írnak verseket hozzá, vagy éppen az ő hatására keltenek életre zeneműveket.
  • Izer Janka

    „mikor vagyok tinta, üres felület vagy egy jel a papiroson”

    Egerházi Attila és L. Simon László "Idézőjelek" című előadásáról
    A Bethlen Téri Színház 9. alkalommal rendezte meg a SŐT7 fesztivált, avagy a Sissi Őszi Tánchetet. E programsorozat keretein belül került sor a Székesfehérvári Balett Színház "Idézőjelek" című előadására is, Egerházi Attila koreográfus rendezésében. Különlegessége az, hogy a tánc és a zene mellett versszövegek is elhangoztak Sarádi Zsolt színművész (Vörösmarty Színház) előadásában. A verseket L. Simon László A háromlábú lovat etető lány című kötetéből válogatták az alkotók.
  • Varga Melinda

    A kutya csak metafora

    Felkavaró, erdélyi magyar kortárs filmet vetítenek Budapesten

    Az elmúlt időszakban sokat gondolkodtam a határ fogalmán. Utazásaim nagy szerepet játszottak abban, hogy másképp gondolkodjam erről. Böszörményi Zoltán Regál című kisregényének újraolvasása egyre inkább arra késztet, hogy a határ többféle interpretációs lehetőségét a saját magam érzelmi és kulturális regisztere szerint újraértelmezem.

  • Izer Janka

    A palackba zárt üzenet

    Kiüresedés. Ez a szó jellemzi a ma társadalmát. Már a húsz-negyven év közötti korosztály tagjai is kiégtek. Nem véletlen, hogy a Facebook dühöngővé vált, ahol bárki bármikor bármi felett hozhat ítéletet. Tízmillió orvos és tízmillió háborús szakértő országa vagyunk. Soha nem tudjuk, mi igaz, mi nem, a bizonytalanság (főleg a járvány óta) állandó kísérőnk – mutatnak rá Lőrincz P. Gabriella tárcái, esszéi. Olyan „tüneteken” keresztül világítja meg ezt a jelenséget, mint például ünnepeink megélése, megtartása, legyen az állami, egyházi vagy kulturális.

  • Bittner Mónika

    Ropog a tűz, messze süt

    A tengerihántás az őszi esték foglalatossága volt, amikor az emberek körülülték a tüzet, és beszélgettek. Milbacher Róbert könyvének címe amellett, hogy Arany János balladájára utaló, szép adoniszi sor, rendkívül beszédes. A kukoricamorzsolás ugyanis meglehetősen monoton és tenyérfájdító tevékenység, azonban, ha a rokonok, szomszédok együtt tevékenykedtek, és közben egy jó mesélőtől meghallgathatták a vidék legendáit, észre sem vették, hogy dolgoztak. Az előszóból kiderül, a szerző szándéka szórakoztatóan átadni a közoktatás kánonjához tartozó ismereteket.

  • Forrás: https://screenanarchy.com/2022/02/sundance-2022-review-hungarian-gentle-spotlights-female-bodybuilding.html
    Kovács Újszászy Péter

    Idegen mozdulat

    Szelíd. A film címe már azelőtt magával ragadott, hogy az előzetest megtekintettem volna. Egy-egy ehhez hasonló, hirtelen elragadtatás veszélyes lehet, ugyanis magas elvárásokkal vágunk bele a filmnézésbe, a produkció pedig könnyen okozhat csalódást. Csuja László és Nemes Anna 2022-es alkotását követően csalódásoktól mentesen távoztam a kolozsvári Győzelem moziból.

  • Lajtos Nóra

    Útlevél a létezés túloldalára

    Lírai mélységek és filozofikus magasságok: ezek jellemzik Csontos Márta legújabb, tizedik verseskötetét, a Carpe diem-kísérleteket. A közel száz verset tartalmazó kötet a 2018–2021 közötti líratermését tartalmazza, amelynek a fele korábban publikált anyag (Agria, A hetedik, A Vörös Postakocsi, Együtt, Ezredvég, Helikon, Hitel, Napút, Nyugat Plusz, Tiszatáj, Újvárad, Várad). A kötet négy ciklusra tagolódik: Az embergép tragikomédiája, Naplójegyzetek, Kiszakított lapok, Carpe diem; mindegyik ciklust egy-egy mottó vezet be, Mészöly Miklós, Pilinszky János, Fekete István és Nemes Nagy Ágnes szövegeivel. „…hirdetem, hogy minden / szerepkörben a lét ajándéka vagyok, / túl akarom kiabálni a fájdalom / harangzúgását” – fogalmaz a szerző Látványterv című versében, amelynek kulcsszava az első és utolsó versszakaszban is feltűnő (belső) üresség

  • TOP10 2022. szeptember–október

    Az Irodalmi Jelen szeptemberi–októberi TOP 10-es ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

     

    Líra:

    Czilli Aranka: Késsel és villával (Irodalmi Jelen Könyvek, Budapest, 2021)

    Dimény H. Árpád: Fák Daphnénak (Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár, 2022)

    Gál János: Az eltűnt hírnév nyomában (Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2022)

  • Viola Szandra

    Tájak gyermekkora

           Oláh János poétikai sokszínűsége persze nem merül ki a természeti metaforák ügyes használatában, munkássága jóval gazdagabb annál; tájlírájának ősi, magától értetődő szimbolikája azonban rámutat arra a nagyon fontos alapvetésre, hogy az ember nem csupán fizikai létezőként, hanem költőként, alkotóként sem választható el a természettől, melynek képei nélkül aligha tudná kifejezni magát.
  • Simó Márton

    A harcsa csak ürügy

    Az történt, hogy Murányi Sándor Olivér) Folyamtánc[1] című kötetét két „nekifutással” olvastam el. Tulajdonképpen egyetlen lendülettel a végére juthattam volna, ha aznap korábban nekilátok, de csak késői órán – úgy kilenckor – vettem a kezembe egyik este, ésmár akkor nagyjából a kétharmadán túljutottam ennek a mintegy százkilencvenkét oldalnak.

  • Izer Janka

    A méltóság próbái

    Mélyszegénység, kiszolgáltatottság, nőiség, anyaság, Isten-kapcsolat, munka az életben maradásért, születés-halál, birtokolni vágyás. Megannyi szín egy alig több mint száz oldalas kötetben. Lőrincz P. Gabriella Könnytelen madonnák című kötetére a tematikai és műfaji változatosság jellemző

  • Kovács Újszászy Péter

    Hangokba zárt életút

    Bencsik Gábor mesél. Paraszti sorban élőkről, nemesekről és helyüket kereső művészekről. Amikor a Lavotta János utolsó délutánja című regényt olvasni kezdtem, a történet magával ragadott. Végigéltem a 18–19. század fordulóján alkotó hegedűművész gyermekkorát
  • Rimóczi László

    Az ember, akinek túl sok haza jutott

    Az író komoly munkát fektet a szerelmi szálak kidolgozásába, melynek egyik magyarázata az lehet, hogy egy háború sokkjából lábadozó térségben vagyunk, a II. világháború előtti időszakban, a Romániához csatolt Bukovina településein, ahol az emberek ösztönösen próbálnak valahogy egy kis boldogsághoz jutni. A székely vér mégsem tipikus szerelmes regény.