• Magyar Boglárka

    Babfőzelék

    Akkor már napok óta nem szólt senkihez. Az egykor boldog, mosolygós kislány tudta, hogy soha többé nem fogja látni a testvéreit, nem fogja látni a kis házat, de sosem fogja elfelejteni, hogy az édesanyja egy hosszú ölelés után miként dobta ki az ablakon, hogy legalább egyvalakit mentsen. A fiúkat is küldte volna utána, már majdnem ki is ugrott a kisebbik bátyja, csakhogy már túl késő volt, egy kesztyűs kéz rántotta vissza őket, és elvitték magukkal mindnyájukat, kivéve őt…

  • Szabó Fanni

    Budai tüskék

    Egyedül maradtunk a pusztulás
    fogatlan állat-ínyén, meztelen.

  • Izer Janka

    És sárga páragőzt

    Ilyenkor magzatpózban ülök a kádban, vagy a kávának dőlve mosom le a nyálát valami szerencsétlennek, és a nikotinmérgezés okozta szédülést, fejfájást meg hányingert próbálom leküzdeni.

  • Károly Dorina

    Nős tények

    Elképzelem hogy mással fekszem este
    hallgatok mindenféle lelkiismeretre
    reggel zuhanyzom csak legyek friss estig
    a szégyen illatát bőröm nem ereszti

  • Pap Kristóf

    Debüt: Kitárul a nyár hosszú folyósója

    nyáron a fény hátulról,
    Isten háta mögül érkezik,
    mi csak árnyékot adunk,
    két sötéten világító részből
    egyik világosabb sötét,
    már-már szürke.

  • Bogdán Alexandra

    Évszakmentesek a fák

    Debüt

    A nyakamon alig látható
    nyomokat hagyott
    a bolondok vissza-visszatérő
    kényszergesztusa.

  • Kovács Újszászy Péter

    Mozgókép tengerrel

    A stégen macskák mosdanak.
    Csak a tenger marad melletted.

  • Mihálydeák Anika

    A vágy a szélső szobákban

    a végtagjaim
    mint fáradt balerinák
    bennem oroszlánokat szelídítenek

  • Gere Nóra

    Az el nem készült kép

    Abszurd kisprózák a Debütben

    Illetéktelen hatolt ebbe a sajátos világba, amelyről azt hitte, csakis az övé. Nem akarta, hogy más is hozzáférjen a titokhoz, a féltve őrzött csodához. Úgy érezte, az idegen kéz megszentségteleníti őket. Azon kapta magát, ha azt gyanította, valamelyikhez hozzáért a kis kölök, azt már nem képes szeretni. Undorral nyúlt hozzá. Valósággal beleborzadt. Remegett a teste. Kiverte a veríték.
    Aztán egyszer csak úgy döntött, véget vet az egésznek.

  • Fancsali Kinga

    Beléd tudnék szeretni

    Debüt

    a válladra száradt, olajos napfényre
    gondolok és a lányos, áttetsző testedre,
    mikor egész nap az esőt vártuk porban
    ülve, és meztelenre vetkőztünk az istenek előtt.

  • Csikár Norbert Adrián

    Véres hurkás puding – melyben négy kicsi némber által beköszön egy műfaj

    Rámosolygok, ő visszamosolyog. Rajtam szivárványos felső és árulkodó frizura, rajta jelző karkötő, veszi az adást, de nem kezd beszélgetésbe. Nyilván túl fáradt. Csak megy tovább. A kiszemelt kapualjban előre nyúlok, és elvágom a torkát. Beejtem a kukák közé, rádobom a hozott pokrócot, és ugyanabban a tempóban megyek tovább.

  • Szabó Gergely

    Pogó paradoxonnal

    Süvítő simogatásokban léteztél.
    Elképzelem, hogy a füleink
    között raboskodunk.
    Kidörzsölik őket a kemény telek
    haragosai.

  • Fülöp Dorottya

    Platónárnyak

    Az akácleveleket a járdára hullatom,
    akár a Grimm-mesében, hullnak a morzsák.

  • Drávucz Zsolt

    Univerzum gombostűnyi pontban

    Dörrennek a becsapott ajtók.
    A házfalak csendszövetében szirénáid
    hasítják ketté a rostokat.

  • Polgár Kristóf

    A tagadás helye

    Bámulom a fehér falat,
    és megjósolom, összedől majd.
    Karthágó, leég.
    Róma tűzben.
    Terebélyes, fekete füst
    lepi el flegmán a csillagokat.

  • Gorondy-Novák Márton
    Gorondy-Novák Márton

    Közös ügyeink

    1990-ben született Budapesten. Szegeden jogot és filozófia szakot végzett. 2016-tól publikál novellákat és tárcákat. Írásai az Élet és Irodalomban, a Műút portálon, az Új Nautiluson, az Előretolt Helyőrség irodalmi mellékletében és a Magyar Irodalmi Ház Születés című antológiájában jelentek meg. 

  • Hideg űr csendje zárja szemhéjadat
    Molnár Nikolett

    Hideg űr csendje zárja szemhéjadat

    Molnár Nikolett versei

    Úgy tartják, az óceánnak nincsenek emlékei,
    erre gondolok, míg újraindítom a mosógépet,
    és addig figyelem a víz forgását az üres dobban,
    míg végül maga alá temet a homokos part

  • Kertész Dávid
    Kertész Dávid

    Ami tényleg bánt

    Az üvegajtóban megnézem a tükörképem. Az arcomon érdekes mintát rajzolnak a sebhelyek. Az ereimen átfutott elektromosság rajzolta minta leginkább egy ezer ágú fára emlékeztet. Furcsa, két hete az egész testem ez borítja, mégis csak a tenyerem fáj és nem gyógyul. Ott ért hozzám.

  • Irodalmi Jelen

    Rozsda-fegyenc – Bartha Orsolya versei a Debütben

    A rozsdakőn érkező
    réztest-fegyenc
    meghívót küld
    a délutáni fonóba,
    dallamot szed rokkáján,
    majd vasra veri a szemeket.

  • Szabadesés

    Szabadesés – Girhiny Anna verse a Debütben

    Lehetnék húsodon a bőr.
    Propaganda, puccs,
    káromkodás és kuss,
    déli harangszó,
    kabátot fogasra akasztó,
    izgága nyúlvány.