Különleges könyvekhez különleges bemutató dukál: az Írók Boltjában – a szabályoknak megfelelően – közönség nélkül, online közvetítéssel beszélgetett Böszörményi Zoltán és Varga Melinda újonnan megjelent köteteikről.

Mítoszokkal már nem lehet értelmezhetővé tenni azt, ami értelmezhetetlen, ma már a vesztesek története csak téveszmeként élhet tovább. Csak a hatalom mítoszai uralkodhatnak, csak a győztesek történelme lehet univerzális. – Gaál József kiállítása és Béki István Gúzs című performansza a Godot Galériában Trianon emlékére.

Hogy a költészet valóban mennyire trendi még járvány idején is, nemcsak a Petőfi Irodalmi Múzeum népes közönsége bizonyította az Irodalmi Jelen díjátadó gáláján, de azok a fekete-piros, feliratos szájmaszkok is, amelyeket Viola Szandra munkájának jóvoltából viselhettek a rendezvény résztvevői.

A Szegedi Ünnepi Könyvhét alkalmából rendezték a Somogyi-könyvtárban Bene Zoltán új regényének bemutatóját. Az érdeklődés a maszkok ellenére is jól látszott a közönség arcán, nem véletlenül: az író rendkívül izgalmas témához nyúlt az Isten, ítéletben.

Miskolcon, a Múzsák Kertjében mutatták be Bátorligeti Mária A gondozónő című regényét. Az Irodalmi Jelen Könyvek kiadásában megjelent művet a kritikák az évtized regényének is nevezték. Hogy mitől valóban különleges ez a regény, arról a szerzővel és Bene Zoltánnal Kégl Ildikó beszélgetett.

Mikor veszi elő a sakktáblát Vörös István, lepipálja-e valaki táncban Áfra Jánost, ki látja Kemény Istvánt nevetni – Fehér Enikő és Ráday Zsófia négykezes naplója a IX. Hajdúböszörményi Írótáborról

A zeneiség Frideczky Katalin legújabb kötetének is jellemzője – egy „triót” vehet kézbe az olvasó. Az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában megjelent, Újratervezés című prózagyűjteményről az Írók Boltjában beszélgetett a szerzővel Laik Eszter szerkesztő.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban Az év novellái című antológia bemutatójával, Misztrál-koncerttel és novellaíró-versennyel ünnepelték a Magyar Széppróza Napját. A kihirdetett győztes mellett valójában mindenki nyert: a közönség remek élményekkel lett gazdagabb.

Az impozáns Ybl-villában, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetében került sor a Magyar Írószövetség rendezte Ady-konferenciára, amelynek előadásai a máig ható Ady-viták története mellett Ady költészetének zenei kapcsolódásaira és a modernség számos aspektusára is kitértek.

Méltó lezárása volt az Ady-évnek az az emlékest, amelyet Nagy Angéla szervezett a budapesti Király utcában, egy százhúsz éves pincében. Rengeteg fellépővel, versekkel, zenével, monodrámával idézték meg a művészek Ady szellemét.

Óriási közönség előtt tartotta meg akadémiai székfoglalóját Bollobás Enikő az MTA nagytermében. Az irodalomtudós egy ritkán elemzett alakzatot, a katakrézist járta körbe, és hozott fel bőséges szemléltetőanyagot irodalomból és társművészetekből.

Nem utópia-e vajon a közép-európaiság gondolata akár politikai, akár kulturális értelemben? Vajon meg lehet-e haladni az önelvű nemzeti irodalomkutatást, s felülírni a regionálissal? Mit kell egyáltalán összehasonlítania az összehasonlító irodalomtudománynak? Többek közt ezek a kérdések is szóba kerültek a Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle új számának bemutatóján a Kelet Kávézóban.

A Magyar PEN Club rendezvényén, jó hangulatú esten köszöntötték a kilencvenéves Görgey Gábort. A „nagy történelem” éppúgy része életművének, mint a mindennapi életünk bosszantó apróságaira felfigyelő, érzékeny írói toll alkotásai. Az író részvételével zajló esten próza, zene, videóbejátszás és beszélgetés is meggyőzte a hallgatókat: Görgey Gábor nem öregszik.

Ötvenéves az Elérhetetlen föld, a Kilencek költőcsoport legendás antológiája. A jubileumi alkalomból a Kilencek irodalomtörténeti jelentőségére emlékeztek és az ötvenéves évfordulóra kiadott antológiát mutatták be irodalomtörténészek, költők és maguk az érintettek a budapesti Polgárok Házában.

A Szabad ötletek jegyzéke József Attila legkülönösebb, legvitatottabb műve, amely sokáig meg sem jelenhetett. Most egy különleges albumban elevenedik meg a szöveg, Gaál József litográfiáival és grafikáival. Az irodalomtudomány számára is csak tapogatózva megközelíthető műről Bókay Antal irodalomtörténész, Gaál József képzőművész és Jordán Tamás színművész beszéltek.

Izgalmas kötettel jelentkezett Farkas Wellmann Endre. Cukor.baj című naplójában sorstársakhoz, „leendő” sorstársakhoz, férjekhez és feleségekhez, apákhoz, anyákhoz és gyermekeikhez szól, akik szerencsétlenségükre vagy maguk is betegek lettek, vagy családtagként érintettek ebben a bajban. A cukorbajban.

A Sziveri János Intézett irodalomtudományi estsorozatának Gilbert Edit volt a vendége. Az irodalomtörténész-kritikus-műfordító A Mester és Margaritát helyezte új megvilágításba, többek között a Gonosz és a Jó szerepének értelmezésével.

Bármilyen műfajban alkot, úgy tűnik, Muszka Sándor mindig nagy fába vágja a fejszéjét. Az irodalomkedvelők többsége Sanyi bá című humoros prózakötetére figyeltek fel, ám azóta két új, „komoly” hangvételű verseskötete is napvilágot látott. Tavaly megjelent Szégyen című könyvének bemutatóján jártunk Székelyudvarhelyen.

Az Írók Boltjában mutatták be Erős Kinga Szavakban lobog című kötetét, melyben magyar írók elevenítik fel az ötvenes években, valamint az 1956-os forradalomban szerzett élményeiket. A szerzővel Soltész Márton irodalomtörténész, a kötet szerkesztője beszélgetett.