Ugrás a tartalomra

 

Iskolák bűnei

A március 15-i ünnepnap esti programjaként szervezte a Beszélő című folyóirat a Gödör Klubban vitaestjét a közoktatásról, amelyet Egressy Zoltán felolvasása, majd filmvetítés követett. Tudósítás a helyszínről.

 

 

 

 

 

 

 

Iskolák bűnei

 

 

Ünnepi Beszélő-est a közoktatási törvénytervezetről

 

A rendezvényre többen a sajtószabadságért rendezett felvonulásról érkeztek, amely, ha nem is forradalmi hangulatot, de parázs, érvekkel alátámasztott vitát eredményezett. A meghívott hozzászólók – Havas Gábor szociológus, Orsós László Jakab, rendező és kritikus, a sajókazai Dr. Ambedkár Iskola igazgatója, Ritoók Nóra, a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítványi Iskola igazgatója, Vég Zoltán Ákos, az Autonómia Alapítvány programfelelőse és Vekerdy Tamás pszichológus – véleményüket tekintve alapvetően nem egymással, hanem a készülő új közoktatási törvénnyel és Alkotmánnyal vitatkoztak.

A beszélgetés kezdete előtt mintegy „performansz”-jelleggel a közönség soraiból felemelkedő közreműködők felolvasták az Equity – Méltányos Közoktatásért Egyesület 12 pontját. Lényegében a vita a pontokban megfogalmazott kérdések mentén haladt, és a hozzászólások alapján a szorosan összefonódó problémahalmazokból három csomósodási pont rajzolódott ki.

Az első a tankötelezettség korhatárának tizenöt évre való csökkentése, ami az összes megszólaló szerint katasztrofális következményekkel járhat, elsősorban a hátrányos helyzetű gyermekekre nézve. Havas Gábor ezzel kapcsolatban kiemelte a felzárkóztatás és a lemorzsolódás mérésének fontosságát. Ritoók Nóra hangsúlyozta a kistérségek egyre inkább ellehetetlenülő helyzetét, az általa igazgatott iskola színhelyét, Berettyóújfalut hozva fel példának. Vég Zoltán Ákos sérelmesnek találta, hogy a kormányzat már 2008-ban kihátrált a javító szándékú javaslatok megvalósítása mögül. A legrészletesebben Vekerdy Tamás elemezte a problémát, amelyet úgy summázott, hogy a magyar oktatás főszereplője nem a gyerek, hanem a pedagógus. A pszichológus kitért a buktatás, a homogenizáció és a csökkenő gyerekszám–növekvő pedagógusszám veszélyeire.

A második kérdéskört a szegregáció–integráció problémája képezte. Orsós László Jakab rámutatott: a hazai cigányság húsz éve válságban van. Állítását sajókazai esetekkel támasztotta alá. Vekerdy Tamás külföldi példákat említett, illetve felméréseket, amelyeket idehaza is alkalmazni kellene. „Sokféle intelligencia van – fogalmazott a pszichológus – az iskola mégis csak a verbális intelligenciát díjazza.” Holott a vizuális, zenei, kinetikus stb. készségeket is fel lehetne karolni, de az iskola változatlanul nincs összehangolva az élettel. Ritoók Nóra és Vég Zoltán Ákos arra mutattak rá, milyen intézményes kibúvókat lehet találni a törvényben megfogalmazott kötelezettségekkel szemben, s hogy miként lesz az integrált oktatásból valójában szegregált.

„Mikre lehetne alapozni egy új közoktatási koncepciót?” – vetette fel az est moderátora a záró kérdést. Havas Gábor elmondta, milyen súlyos gondnak látja, hogy az Oktatási Kerekasztal egyéves munkája veszett kárba, s hogy az úgynevezett Zöld Könyvben rögzített javaslatokat a politikusok semmilyen szinten nem vették figyelembe. A PISA-felmérésből adódó tapasztalatok alapján elmondható, hogy a jó irányt az iskolák közötti kis különbségek, a nem erős korai szelekció és a kis arányú buktatás jelentik. Orsós László Jakab emlékeztetett rá, hogy vannak már jól működő programok, például a tanodák, s hogy a civil szervezetek munkájának a megkönnyítése elsődleges lenne. Ritoók Nóra a teljes paradigmaváltás jelentőségét hangsúlyozta a vidéki iskolák életében. Vekerdy Tamás kiemelte, hogy az iskolázás szabadsága (így például az iskolaalapításé) nem hagyható ki az új Alkotmányból.

Az érvek és ellenérvek felvonultatása után az est irodalmi részében Egressy Zoltán olvasta fel a legfrissebb Beszélőben megjelent novellájának egy részletét, amely témájában kapcsolódott mind az ünnephez, mind az est első részéhez – az író szemszögéből. Egressy művében a „feltámadt” Kölcsey szembesít egy vonaton utazó magyartanárt a költői élet teljessége és az utókor tankönyvízű dogmái, ítéletei között húzódó mély szakadékkal. A felolvasást követően az est zárásaként Csillag Ádám rendező filmjeiből vetítettek.

Laik Eszter
 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.