„Szeretettel és érdeklődésükben reménykedve meghívom Önöket egy lecsúszóban lévő vén ripacs kétségbeesett és nevetséges, ám valószínűleg nem utolsó próbálkozására, amelyben a rockzenét ezúttal a cirkusszal szeretné összehozni” – invitál Hobó, azaz Földes László a Debreceni Csokonai Színház és a Budapesti Kamaraszínház közös előadására, a Circus Hungaricusra.
 
 

A „Kex és Tea – irodalom nem csak középiskolásoknak” című sorozat, amely a Marczibányi Téri Művelődési Központban zajlik a Momentán Társulat szervezésében, azon kevés irodalmi rendezvények egyike, amely több mint tíz éve semmit nem veszített népszerűségéből. A vendég ezúttal a Stuttgartból frissen hazatért Keresztury Tibor volt.
 

Egy év, három könyv, egy műfordítás és egy megvédett doktori disszertáció – így zárta a 2010-es évet  és így kezdte 2011-et Karácsonyi Zsolt, a kolozsvári Helikon főszerkesztő-helyettese, műfordító és egyetemi oktató. A termékeny esztendőről Kovács Flóra beszélgetett a szerzővel a szegedi Móra Ferenc Kollégiumban január 13-án, az estet Fried István irodalomtörténész vezette fel.

Heller Ágnes A mai történelmi regény című könyvének szegedi bemutatóján szó esett leszámolásról a nagybetűs Történelemmel, a vissza-visszatérő erőszakról, a diktatúrába átcsapó köztársaság lehetőségéről és, persze, magáról a szerzőről. – Boldog Zoltán tudósítása

Kapcsolódó anyag: Boldog Zoltán interjúja Heller Ágnessel
 

A magyar színjátszás felejthetetlen alakja, a nemzet színésze és a nemzet művésze, Töröcsik Maru április 16-án, életének 86. évében, hosszas betegség után hunyt el.

Az alábbi írással emlékezik a művésznőre az Irodalmi Jelen.

Mesevilág, ahol koncentrikus körökben haladunk látszólag egyre távolabb, valójában egyre beljebb az időben, a világban és önmagunkban. Kapukat nyit meg, és mint a példabeszédben szereplő jó gazda, kincseiből régit és újat hoz elő Weiner Sennyey Tibor A vándorló királyság című könyvében.

Bartók Béla Bali szigetén című műve csendült fel Weiner Sennyey Tibor A vándorló királyság című kötetének bemutatója nyitányaként, s Bartók zenéjének fő motívuma, az Édenkert érintése volt a Sári László vezette beszélgetés vezérfonala is a Zsivágó Kávéházban.

 „Mesevilág, ahol koncentrikus körökben haladunk látszólag egyre távolabb, valójában egyre beljebb az időben, a világban és önmagunkban." – Csepcsányi Éva tudósítása ide kattintva olvasható a bemutatóról.

A kabaré a drámairodalom egyik legnehezebb műfaja, hiszen arra a nemes célra hívatott, hogy megnevettesse a nagyérdemű közönséget. Nem könnyű ennek a kihívásnak eleget tenni, főként, ha ez az év utolsó napján történik, amolyan bemelegítésként az esti mulatozás előtt. A Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Kolozsvári Magyar Opera munkatársai ezúttal a hagyományos szilveszteri gálaműsor helyett egy kortárs kabaréval kísérleteztek.

Az Európai Unió elnöki stafétájának átvétele alkalmából a hétvége az EU-s programok jegyében telt a budapesti Millenárison. Az Európa Pont a Tiéd elnevezésű kétnapos rendezvény tarka forgatagában lehetett egyszerűen csak elvegyülni, vagy szisztematikusan tájékozódni, okulni és ismereteket pótolni. Laik Eszter tudósítása.

Az alábbi két naplóbejegyzés az Irodalmi Jelen tudósítójának csupán jegyzetfüzetében maradt fenn, soha nem jelentek meg, valószínűleg a tanulási folyamat részeként látta hasznosnak lejegyezni őket.

A Lettre Internationale című folyóirat legfrissebb, téli számának bemutatóján a közreműködők felmelegítve a hangulatot a nyarat idézték vissza. Tudósításunk a Kossuth Klubból.
 
 

A Szépírók Társasága 2010 végén kivételesen nem a két ünnep közt, hanem december 16-án tartotta meg közgyűlését a Petőfi Irodalmi Múzeumban. – Csapody Kinga tudósítása és néhány információ a Szépírók Társaságától a közgyűlésről.

 
A meghívó Facebookon érkezett, de ahhoz, hogy a kávéház hangulatából részesüljek, ez még kevés lett volna. Fel kellett kelni a gép elől, időt szakítani az öltözködésre, (egy nő mégsem jelenhet meg akárhogy egy elegáns kávézóban), a google-ben kikeresni hol is van pontosan az est helyszínéül szolgáló Café Factory, villamosra szállni, és időben megérkezni Berka Attila könyvbemutatójára.

Talán magának Hamvas Bélának sem lett volna ellenére egy efféle helyen beszélgetni – mint azt megállapítottuk az Újnautilus Hamvas-estje előtt Danyi Zoltánnal a Tilos az Á  pincéjében. Hogy miért merészkedhet ilyesmit gondolni egy Hamvas-kutató, az a beszélgetés során világosodott meg.

Hamvas ezt írja egyik könyvében: “A dolgok nem kívül kezdődnek, hanem belül, és nem alul, hanem felül, és nem a láthatóban, hanem a láthatatlanban.” Néha talán mindegy lenne, hogy kint fúj-e a decemberi szél, ha legalább bent szélcsend lenne. Legalább csak annyira, mint egy tagmondatban, amely az emberi lélekről szól, és nem a keserű körítésről.

A közelmúltban két esten is az egyik legnehezebben besorolható életművű, különös és tragikus sorsú magyar íróról, Hamvas Béláról beszélgettek kutatók és olvasók. A Magyar Írószövetségben és a Tilos az Á pincéjében a megközelítések sokféleségére derült fény. Az Irodalmi Jelen tudósítói mindkét rendezvényen jártak, Darabos Pál Írószövetségi esjtéről Szabó Imola, a Tilos az Á-ban megrendezett beszélgetésről pedig Laik Eszer Hadüzenet a Nyugatos Esztétikának címmel írt.

Az Almásy László kultúrtörténeti kör idén több izgalmas előadásnak adott otthont a kolozsvári Spritz kávéházban. Betekintést nyerhettünk többek között a sör kultúrtörténetébe, a Drakula filmkultuszba, a vámpírok eredetébe, a cigánymágiába. A kör legutolsó ülése a boszorkányokról rántotta le a leplet, Lakatos Róbert filmrendező három kisfilmjét és György Attila A boszorkányok feltámadása könyvét használva fel segédeszközként.
 

Az olvasás és újraolvasás együtt járnak. Jó esetben. Vagyunk, akik egy könyvet minden nyáron, vagy hangulatban újraolvasunk, meg van olyan is, amit azért mert anyu/ nagyi/ jóbarát úgy szeretett, ezért olvassuk. Újra. A baj talán csak akkor kezdődik, ha szakítanak. (Mi szakítunk velük?) Mint ahogy tettük ezt a ’60-as, ’70 es évek nagy sikerkönyveivel. Eddig. - Tudósítás a Magyar Írószövetség kritikai konferenciájáról.

Rábel Zsófi a nyomtatott Irodalmi Jelenben tűnt fel 2008 januárjában. Az Orbán János Dénes által szerkesztett, Debüt rovatbeli megjelenést követően nem sokáig váratott magára első kötete, a Várás, ébredésre, amelyet 2010. december 15-én mutattak be a szegedi Grand Caféban.

Parti Nagy Lajos után újabb izgalmas irodalmi figurával ismertette meg a közönséget a Korunk Akadémia által szervezett írói estek program. Varró Dániel költő, műfordító, akárcsak az előző meghívott, teltházas közönséget csalogatott be, a legkisebbektől az idős generációig.