A Lettre Internationale című folyóirat legfrissebb, téli számának bemutatóján a közreműködők felmelegítve a hangulatot a nyarat idézték vissza. Tudósításunk a Kossuth Klubból.
 
 

A Szépírók Társasága 2010 végén kivételesen nem a két ünnep közt, hanem december 16-án tartotta meg közgyűlését a Petőfi Irodalmi Múzeumban. – Csapody Kinga tudósítása és néhány információ a Szépírók Társaságától a közgyűlésről.

 
A meghívó Facebookon érkezett, de ahhoz, hogy a kávéház hangulatából részesüljek, ez még kevés lett volna. Fel kellett kelni a gép elől, időt szakítani az öltözködésre, (egy nő mégsem jelenhet meg akárhogy egy elegáns kávézóban), a google-ben kikeresni hol is van pontosan az est helyszínéül szolgáló Café Factory, villamosra szállni, és időben megérkezni Berka Attila könyvbemutatójára.

Talán magának Hamvas Bélának sem lett volna ellenére egy efféle helyen beszélgetni – mint azt megállapítottuk az Újnautilus Hamvas-estje előtt Danyi Zoltánnal a Tilos az Á  pincéjében. Hogy miért merészkedhet ilyesmit gondolni egy Hamvas-kutató, az a beszélgetés során világosodott meg.

Hamvas ezt írja egyik könyvében: “A dolgok nem kívül kezdődnek, hanem belül, és nem alul, hanem felül, és nem a láthatóban, hanem a láthatatlanban.” Néha talán mindegy lenne, hogy kint fúj-e a decemberi szél, ha legalább bent szélcsend lenne. Legalább csak annyira, mint egy tagmondatban, amely az emberi lélekről szól, és nem a keserű körítésről.

A közelmúltban két esten is az egyik legnehezebben besorolható életművű, különös és tragikus sorsú magyar íróról, Hamvas Béláról beszélgettek kutatók és olvasók. A Magyar Írószövetségben és a Tilos az Á pincéjében a megközelítések sokféleségére derült fény. Az Irodalmi Jelen tudósítói mindkét rendezvényen jártak, Darabos Pál Írószövetségi esjtéről Szabó Imola, a Tilos az Á-ban megrendezett beszélgetésről pedig Laik Eszer Hadüzenet a Nyugatos Esztétikának címmel írt.

Az Almásy László kultúrtörténeti kör idén több izgalmas előadásnak adott otthont a kolozsvári Spritz kávéházban. Betekintést nyerhettünk többek között a sör kultúrtörténetébe, a Drakula filmkultuszba, a vámpírok eredetébe, a cigánymágiába. A kör legutolsó ülése a boszorkányokról rántotta le a leplet, Lakatos Róbert filmrendező három kisfilmjét és György Attila A boszorkányok feltámadása könyvét használva fel segédeszközként.
 

Az olvasás és újraolvasás együtt járnak. Jó esetben. Vagyunk, akik egy könyvet minden nyáron, vagy hangulatban újraolvasunk, meg van olyan is, amit azért mert anyu/ nagyi/ jóbarát úgy szeretett, ezért olvassuk. Újra. A baj talán csak akkor kezdődik, ha szakítanak. (Mi szakítunk velük?) Mint ahogy tettük ezt a ’60-as, ’70 es évek nagy sikerkönyveivel. Eddig. - Tudósítás a Magyar Írószövetség kritikai konferenciájáról.

Rábel Zsófi a nyomtatott Irodalmi Jelenben tűnt fel 2008 januárjában. Az Orbán János Dénes által szerkesztett, Debüt rovatbeli megjelenést követően nem sokáig váratott magára első kötete, a Várás, ébredésre, amelyet 2010. december 15-én mutattak be a szegedi Grand Caféban.

Parti Nagy Lajos után újabb izgalmas irodalmi figurával ismertette meg a közönséget a Korunk Akadémia által szervezett írói estek program. Varró Dániel költő, műfordító, akárcsak az előző meghívott, teltházas közönséget csalogatott be, a legkisebbektől az idős generációig.

Az ünnepek előtti forgatagban körülnéztünk a világban, néhány helyről külföldön élő barátaink segítségét is kérve, hogy egy kis körképpel szolgáljunk az idei év olvasói és könyves eseményeiről, sikereiről, nagy kérdéseiről. Az alábbi összeállításban néhány érdekesség olvasható a külföldi tapasztalatokról. 

Felemás évet zárt az anyagi támogatásokat illetően az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MÍL), ám a megjelent szépirodalmi kiadványokat, az irodalmi rendezvényeket, felolvasókörutakat és az árkosi E-MÍL-tábort tekintve kiemelkedő az idei teljesítmény. A szervezet díjkiosztó gálaünnepségére  a hét végén, Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban került sor, ahol a résztvevők a díjazottak ünneplésén és a rövid év végi összegzésen kívül Lakatos Róbert legújabb, György Attila A boszorkányok feltámadása című kötetéből készült filmjét is megtekinthették. 

Aki átnézett már valaha is lángon, és látta a tábortűz mögötti setét erdőt, a szavannatűz mögött riadtan kavargó madarakat, az égő tömbház hátterében a ragyogó kék és közömbös égboltot, vagy az asztalra állított mécses másik oldalán ülő, megfáradt tekintetű kedvesét, az már látott Láng Eszter-képet. Az a további életében fel fogja ismerni, és azonosítja: miről és hogyan ad számot akármelyik Láng-mű, legyen bár annak a címe egy hónap, egy évszak, egy képzőművészeti technika, avagy egy helyszín, egy táj, egy tárgy vagy egy élőlénycsoport. 

 
 
Még nem nevezhető áttörésnek, de újabb kori szellemi életünk, ezen belül a magyar nyelvtudomány közel másfélszáz éves jégpáncélja tört meg a kiemelkedő eseményhez méltó helyszínen, a budai vár egyik patinás palotájában 2010. december 6-án.
 
 

Függönyös hóesésben érkeztünk a Nyitott Műhelybe, egy új irodalmi sorozat nyitóestjére. Vajon hányan érdeklődnek ma a kortárs orosz irodalom iránt, s hányan merik nyakukba venni ezért a várost a szakadó hóban? A kérdésnek Csanda Mária járt utána.

Peter Fallon németországi születésű ír költő, akinek a verseit most először magyar nyelven is megismerhetik az olvasók az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent kötetnek köszönhetően. A fordítás dr. Kabdebó Tamás munkája, akit külföldön inkább Thomas Kabdebóként ismernek. A fordító-szerkesztő és a költő szinte egymás "szomszédságában" élnek Dublin környékén. Kabdebó Tamás nemrég hazalátogatott, és Budapesten mutatta be Peter Fallont és verseit. Ahogy Csepcsányi Éva beszámolójából kiderül: a tudósító azért a hazai terepen is olykor eltéved.

Ahhoz, hogy egy felolvasóest jól sikerüljön, elég sok mindennek kell/ene összejönnie. A Fiatal Írók Szövetségének a Szatyor Bárban megrendezett "Vers mindenféle ünnepnapra" című estjénél sem volt ez másképp. Íme egy receptféle, patikamérleg nélkül.

A közös nyelv említése nem pusztán hatásvadász, divatos problémákat felvető retorikai fogás, hanem a konferencia célkitűzéseinek egyik legkomolyabb feladatára való utalás. – Tülkös Terézia tudósítása
 

Szilasi László Rotary-díjas regényének, a Szentek hárfájának nyílt, rejtett és az író által sem sejtett vonatkozásaira derült fény a Hadik Kávéházban, a kötet bemutatóján.

Gombostűt sem lehetett leejteni a Kolozsvár Táraság székhelyén Parti Nagy Lajos alkotói estjén, amelyet Balázs Imre József költő kezdeményezésére a Korunk Akadémia rendezett. A meghívott számára is kellemes meglepetés volt a rengeteg „rajongó”, meg is ígérte, megpróbál eleget tenni a lelkes olvasói elvárásoknak.