Parti Nagy Lajos után újabb izgalmas irodalmi figurával ismertette meg a közönséget a Korunk Akadémia által szervezett írói estek program. Varró Dániel költő, műfordító, akárcsak az előző meghívott, teltházas közönséget csalogatott be, a legkisebbektől az idős generációig.

Korszerű mesék

és gyermekversek 

Balázs Imre József költő, a Korunk folyóirat főszerkesztője Varró Dániel irodalmi múltjának legizgalmasabb „foltjaira” kérdezett rá: a nagysikerű első kötettől a szerző jelentősebb művein át egészen addig, hogy milyenek egy szabadúszó író megélhetőségi lehetőségei.
Varró Dániel már diákkorában hódolt a tollforgatás gyönyörűségének. Petőfi Sándor és Arany János elbeszélő költeményei keltették fel az érdeklődését, úgy gondolta, hogy hasonló művek megírása által neki is sikerülni fog majd híressé válnia. Azt is elárulta, hogy első verseinek megírásában némi testvéri féltékenység is motiválta, ugyanis nővére már írogatott. „Ha ő tud verset írni, akkor én is tudok” – gondolta akkor a költő. És nem rosszul, amint azt pályájának további alakulása bizonyítja.
Első kötete, a Bögre azúr három újrakiadást ért meg, ami egy bemutatkozó műnél igencsak ritkaságnak számít. Ennek ellenére, még az első publikációk és irodalmi megnyilvánulások kapcsán a már befutott szakmabeliek nem bíztatták túl sok jóval a szerzőt, hiszen úgy vélték, hogy az általa képviselt stílusnak nincs irodalmi jövője.
Túl szomorkásak voltak a versek, ugyanakkor nagyon sok játék is megbújt a szövegek mögött, mindezt pedig kötött versformában művelte Varró, rengeteg izgalmas rímmel, érdekes ritmusmegoldásokkal. A kötet aztán mégis irodalmi kasszasiker lett, a kritikusok zöme is pozitívan fogadta. „Meglepődtem, nem is értettem, miért dicsérik a könyvem” – vallotta be a szerző.
A boci boci tarka című verse, amellyel az est közönsége is megismerkedhetett, valóban egyedi irodalmi megoldásnak számít. A gyerekdalra írt változatok nagy költők stílusát követik vagy szövik bele a versbe, Balassitól Adyig és Térey János repp-költészetéig. Az iróniával, humorral és játékossággal telített dalváltozatok nagy tetszést arattak a hallgatóság soraiban. Ezt követően Balázs Imre József a Túl a maszat-hegyen című verses meseregény előzményeire volt kíváncsi. A műről tudni kell: a Kolozsvári Állami Magyar Színházban nagy sikerrel játszották, az ősbemutatóra pedig a Budapest Bábszínházban került sor.

Varró beavatott: Presser Gáborral, a darab zeneszerzőjével hangulatos munkafolyamat során, vacsorák, borozgatások mellett íródott meg a meseregény zenés változata, amely a zenei összhang miatt tartalmaz még plusz dalszöveget is. Kiderült az is, hogy a gyerekkönyv megszületése előtt már készen állott jó néhány betétvers, a történet kezdetben egy „tolakodó narrátor” mesélésén alapult, és csupán három-négy fejezet volt belőle készen, majd a szerző egy prózaíró barátjának a segítségét kérte, hogy a valódi sztori megszülessen.
Mint azt a fölolvasott szövegek is bizonyították, az Emil bácsi naplója, a Szösz néne a mai gyerekek számára aktuális mondanivalóval szolgálnak, a történetek pedig tele vannak izgalmas kalandokkal, játékossággal, humorral.
Miután Varró alaposan belekóstolt a gyermekirodalomba, a „komoly” témák felé kezdett kacsingatni. Szívdesszert című verseskötete valóságos romantikus szerelmes könyv, itt megtalálhatjuk azokat az úgynevezett mély verseket, amelyeket a kritika eddig hiányolt tőle.
Azonban a sajátos humorral tűzdelt stílust és a formák iránti vonzódását itt sem tudja levetkőzni, s jól is teszi, hiszen ez adja meg a könyv egyedi hangját.
A Szívdesszert egyik érdekessége, hogy olyan versformákkal játszadozik, amelyekre mindeddig nem volt példa az irodalomban: ballada-szonetteket, tercina-szonetteket vetett benne papírra. Varró elmondta: mindig is érdekes dolognak tartotta ezt a fajta játékot, hiszen a metrumban írt verseknek külön izgalma van. A különleges forma, annak ellenére, hogy szerelmes versekről beszélünk, különleges tartalmi megoldásokkal is társul, sms-verseket is olvashatunk benne, ezenkívül a szerelmet „korszerű” szemszögből mutatja be. A modern technika elemei, mint az elektronikus levél, a szolárium vagy az sms, nagyon erős pillérei a kötetnek.
Az est további része újból a gyermekirodalomhoz kanyarodott vissza. Az Akinek a lába hatos című kötetről beszélgetvén megtudtuk: Varró olyan gyerekmondókákat szeretett volna írni, amelyek a ma szülőjének, gyerekének újat mondanak, úgyis mondhatnánk, jelenkori létjogosultságuk van. A költő felidézte, hogy könyve megszületése előtt csupán néhány népi mondóka létezett, amelyek ugyan nagyon szépek, de most már más az üzenetük. Nagyon hasznosnak találja az ilyen jellegű írásokat, mint gyakorló apa ő maga is szívesen dúdolgatja altatódalként kisfiának. Azt is elárulta: kisfia valóságos múzsaként szolgált, gyermeke megszületése erősen befolyásolta e műve megírását.
Varró a műfordításaira kitérve beavatta a közönséget, hogy egyik legfrissebb munkája szintén a gyermekirodalom felé kacsint. Az Aliz kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán a korábbi műfordításokhoz képest sok újdonsággal, korszerű, a mai gyerekekhez szóló megoldással rukkol elő.
Balázs Imre József a gyerekirodalom kapcsán arra volt kíváncsi, hogy a szerző mennyire tud bánni az ifjú rajongókkal. Varró nem titkolta: borzasztóan zavarban van, főként, ha négy-öt éveseknek kell fölolvasnia, de szerencsére eddig mindig meg tudta találni a közös hangot a kisgyerekekkel, és nagyon kedveli legifjabb olvasóit, mert mindig eredetibbnél-eredetibb kérdésekkel, ötletekkel ostromolják. Ennek ellenére nem tartja magát jó mesemondónak.
Azt is tudni kell a meghívottról, hogy tulajdonképpen saját írásaiból tartja el magát, nincsen állandó munkahelye, ez is ritkaságszámba megy manapság irodalmi berkekben.
Mivel pusztán költészetből nem igazán lehet megélni, pénzkereseti lehetőségként különböző színházakkal tartja a kapcsolatot, nekik fordít színműveket, a kortárs drámáktól Shakespeare-darabokig szinte mindent. Ezt a munkát is izgalmasnak találja.
A műfordítások kapcsán egyébként megtudtuk: első fordítása egy Iron Maden-dalszöveg volt.
A teremben ülő, nagyobbrészt fiatal közönség szimpatikusnak találta, hogy a szerző nem csak az irodalomhoz, hanem a rock világához is közel áll. Igazi korszerű figura, kiegyensúlyozottságával és kiváló humorával nem csak írásai, hanem modora révén is közkedvelt személyiség.
A sikeres est végén Balázs Imre József ígéretes bejelentéssel örvendeztette meg a közönséget. Elhangzott ugyanis: a jövő évben is lesznek írói estek, méghozzá olyan meghívottakkal, mint Szilasi László, Garaczi László, Nádas Péter.

Varga Melinda