Szeptember első napjaiban Jónás Tamás nyári versterméséből kaphattunk egy színes csokrot, Vízi Attila zenei kíséretével. – Csepcsányi Éva tudósítása Hegedűs János fotóival.

Tiszakécskén első alkalommal szervezték meg az Új Alkotóműhely nevű művésztelepet. A helyszínen járva betekinthettünk a munkálatokba, ellátogattunk a záró kiállításra, és beszélgettünk a tábor vezetőjével, Retkes Mátéval, valamint Mányoki Endrével, a rejtélyes csiga első leleplezőjével. – VIDEÓ

 
 
A IX. Magyar Nyelv és Könyv Ünnepének fő eseményeként első ízben adták át a műfordítói munkásságért járó Budavári Tóth Árpád-díjat. Elnyerője,Tandori Dezső szó szerint is megemelte kalapját a világirodalom nagyjai előtt. – A Könyvünnep második napján jártunk.

Tudósítónk a Szegedi Ifjúsági Napokon felkereste a fesztiválra látogató könyvtárakat is, és arról érdeklődött: mi csábította őket oda.
 
 

​​​​​​​Szigliget után nehéz hazatalálni (a szavakhoz is), mert a 2011. augusztus 23-a és 27-e között, immár 23. alkalommal a József Attila Kör által rendezett alkotótábor leginkább olyan történeteket tartogatott, amelyeknek elhallgatásával válhatunk beavatottá.

 
 A Kolozsvári Magyar Napok irodalmi színterén, a Bulgakov Kávéházban Szálinger Balázs válaszolt László Noémi kérdéseire.  Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának estjén jelen voltak a meghívott közeli barátai is, akik szívesen hallgatták kolozsvári ihletésű költeményeit.

A Kolozsvári Magyar Napok keretében a város hatvanas-hetvenes évekbeli irodalmi életéről, a Gaál Gábor Irodalmi Kör fénykoráról, a metaforákba, sorok közé rejtett üzenetek időszakáról folyt beszélgetés a Bulgakov kávéházban Király Lászlóval.

 
 
Képek a 2011-es szigligeti, József Attila Kör szervezte alkotótáborból.

Hiába, ilyen a sajtós élete: ha kánikula van, és más ki sem mozdul a légkondis irodából, neki akkor is sajtótájékoztatókra és különféle rendezvényekre kell rohangálnia, sőt, be is kell számolnia róluk. A dologhoz, persze, hozzátartoznak az ingyen belépők és a különféle kedvezmények is (a táskámra még csak rá sem néznek a bejáratnál), ráadásul külön kis szubkultúrában mozgunk a SZIN-hez hasonló rendezvényeken: sajtós berkekben mindenki ismer mindenkit, mindenki jóban van mindenkivel – legalábbis látszólag.

Mire utolsó eseményéhez érkezett a szabadtéri irodalmi piknik-sorozat, tombolni kezdett a nyár. Beck Zoltán, Bérczesi Róbert és Kollár-Klemencz László a húrokba csapott, de ezúttal nem zenekaraikkal, hanem Erdős-, Háy- és Karafiáth-versek ütemére. Háy Jánosról kiderült, hogy dorombolni is tud, Erdős Virág szintetizátorhoz ült.

A menekülés, mint egyetemes probléma és élethelyzet a témája Böszörményi Zoltán legújabb, Regál című regényének, amelyet az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében a Bulgakov Kávéházban mutattak be, a Kolozsvári Magyar Napok irodalmi záróakkordjaként.

A szigligeti tábor második és harmadik napján (többek között) Kukorelly Endre vers-szemináriumán, valamint a Mítosz, mese, halál és a Trauma az irodalomban című beszélgetéseken forgattunk. Továbbá interjút készítettünk Csobánka Zsuzsával új regényéről és kikötöttünk egy kis szigeten. – JAKVIDEÓ 3.

A JAK-tábor szigligeti találkájának fő erénye a tolerancia és az egymásra figyelés. Ha valaki hülyeséget mond, figyelmeztetni lehet rá, ha valaki komolyan beszél, van idő és tér, hogy végighallgasd.
 

Első bejelentkezésünket nézhetik meg a szigligeti kastélyból, ahol idén is megrendezték a József Attila Kör irodalmi táborát. Az első nap a prózaíró szemináriumon és a Szocioköltészet című előadáson jártunk. – JAKVIDEÓ 1.
 

A Kolozsvári Magyar Napok színes irodalmi rendezvényei keretében  Szentmártoni Jánossal, a Magyar Írószövetség elnökével is találkozott az irodalomkedvelő közönség a Bulgakov kávézóban, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának szervezésében. Szentmártonit László Noémi költő faggatta irodalomszervezői tevékenységéről, ennek összeférhetőségéről az alkotói pályával. Az esten többek között az is kiderült: a meghívott már 11 évesen elkezdett írni, és később még a szakácsmesterséget is kipróbálta.

Ritka pillanatoknak lehetettünk tanúi a Kolozsvári Magyar Napok irodalmi programjainak Bulgakov kávéházi állomásán. Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának szervezésében ezúttal nem szépirodalmi szövegek, kiadványok bemutatásán vettünk részt, hanem betekintést nyertünk magába az alkotói folyamatba. Bálint Tamás, Egyed Emese, Karácsonyi Zsolt, László Noémi, Márkus András és Szálinger Balázs szonett-portrékat rögtönöztek mindazokról, akik múzsák kívántak lenni.

Augusztus 14-én, a második alkalommal megrendezett eseménysorozat nulladik napján szép számú közönség gyűlt össze a Szépművészeti Múzeumban, ahol egyszerre öt rendhagyó tárlatot nyitott meg Călin Stegerean, az intézmény igazgatója. A vers és festészet összefonódásából született képek, rusztikus ruhák, a finom erotika és a digitális fotók világa, az erdélyi témák és motívumok Kolozsvár multikulturális, nyitott jellegének megfelelően a művészetek és a kultúrák párbeszédét, összefonódását illusztrálják.

A címben említett bárdok ugyan nem Walesből érkeztek, de egyikőjük legalábbis az Egyesült Királyságból, az anyanyelve azonban mindhárom előadónak az angol. A játékkal egybekötött felolvasáson többet is megtudhattunk róluk.

Pénzhiány, panasz, politikai propaganda – kulcsszavakban így foglalható össze az idei Tokaji Írótábor. Boldog Zoltán beszámolóját olvashatják.
 

A kompon még adom a széplelkű irodalmárt. Érzékeny pillantásokat vetek a habokra. A Szépírók Társasága kortárs irodalmi táborába, az Ir(T)ásra tartok éppen, valahol Nagymaros és Visegrád közt lebegek a Dunán. – Kozma Leila beszámolója.