A főszerkesztői ígéret nem szállt el a semmibe: az ötéves születésnapon Böszörményi Zoltán azzal búcsúzott: a tizediken újra együtt, itt. És így lett. A Fészek Művészklub színházterme egykori és jelenlegi szerzőkkel, munkatársakkal, barátokkal telt meg.

Elindult az idei „Előhívás” sorozat a Nyitott Műhelyben, melynek során fontos, de mára a feledés homályába merült műveket elevenítenek fel.
 
 

A tehetséggondozás témakörével foglalkozó X. Árkosi E-MÍL Tábor rendezvényein a Magyar Írószövetség, a Fiatal Írók Szövetsége, a József Attila Kör és az Erdélyi Magyar Írók Ligája beszámolójából kiderült: támogatás hiányában nehéz a jövő generációjára koncentrálni.

Bár begipszelt kezével könyveket szignálni végül is nem tudott, egész estje jelképes dedikáció volt lenyűgözően lelkes olvasóközönségének. Az orosz írónő zsúfolásig telt ház előtt beszélt új regénye hátteréről, művészetről és tisztességről, fiatalkoráról és jelenéről.

Megható pillanatoknak lehettünk tanúi a Faludy György Irodalmi Fesztivál zárónapján: Márkus- Barbarossa János, a néhai költőfejedelem közeli barátja olyan élményeket osztott meg a hallgatósággal, amelyekről eddig nem mesélt nyilvánosan. Úgy beszélt, mintha Faludy is jelen lett volna, és közelgő 101. születésnapja alkalmából egy pohár borral koccintva köszöntötte őt.

Lerágott csont, hogy a mostani ifjúság nem olvas, hidegen hagyja a magas kultúra, inkább az interneten lóg, közösségi portálokon szerez barátokat, sorozatokat néz, obszcén zenét hallgat, bulikon kábítószert és alkoholt fogyaszt. A Faludy Feszten rákérdeztünk, miként látják ezt ők maguk.

Bár kritikus tömeg nem volt jelen, a FISZ-klub ítészeinek vitája nyugodt mederben folyt a Nyughatatlanokról: Szécsi Noémi regényéről konklúzióként megállapították, hogy az semmiképp nem strandolvasmány, de azért középiskolások kezébe is jó szívvel adható egy-két bevett kötelező helyett.

Az idei Faludy György Irodalmi Fesztivál nemcsak kortárs költőket mutatott be a diákságnak, hanem a társművészeteket is bevonta programjába. A képzőművészeti és zenei diákpályamunkák Nemes Nagy Ágnes és Pilinszky János írásművészetéhez kapcsolódtak, de Faludy Györgyét is a kiállított portrék között láthattuk. A sepsiszentgyörgyi Próba Után Lacikánál Borozunk nevű zenekar Kovács András Ferenc megzenésített verseit, míg Orbán Ferenc Pilinszky-dalokat adott elő.  Színházi produkciókban sem volt hiány.

Csak dicsérni lehet egy olyan rendezvénysorozatot, amelynek célja közelebb vinni az újabb kori magyar irodalmat az általános és középiskolai diákokhoz. A szeptember 6. és 10. között Gyergyóalfaluban zajló Faludy György Irodalmi Fesztivál idén Nemes Nagy Ágnes és Pilinszky János emléke előtt tiszteleg, de a jelenre is tekint. Ennek jegyében ismerkedhettünk meg Rafi Lajossal.

 
 
Írországi színek és szerelmek keltek életre Óbudán versben és prózában: Mary O’Donnell Csodák földje című verseskötetéből és Kabdebó Tamás megjelenés előtt álló regényéből hallhattunk részleteket a költőnő irodalmi estjén.

 
Szeptember első napjaiban Jónás Tamás nyári versterméséből kaphattunk egy színes csokrot, Vízi Attila zenei kíséretével. – Csepcsányi Éva tudósítása Hegedűs János fotóival.

Tiszakécskén első alkalommal szervezték meg az Új Alkotóműhely nevű művésztelepet. A helyszínen járva betekinthettünk a munkálatokba, ellátogattunk a záró kiállításra, és beszélgettünk a tábor vezetőjével, Retkes Mátéval, valamint Mányoki Endrével, a rejtélyes csiga első leleplezőjével. – VIDEÓ

 
 
A IX. Magyar Nyelv és Könyv Ünnepének fő eseményeként első ízben adták át a műfordítói munkásságért járó Budavári Tóth Árpád-díjat. Elnyerője,Tandori Dezső szó szerint is megemelte kalapját a világirodalom nagyjai előtt. – A Könyvünnep második napján jártunk.

Tudósítónk a Szegedi Ifjúsági Napokon felkereste a fesztiválra látogató könyvtárakat is, és arról érdeklődött: mi csábította őket oda.
 
 

​​​​​​​Szigliget után nehéz hazatalálni (a szavakhoz is), mert a 2011. augusztus 23-a és 27-e között, immár 23. alkalommal a József Attila Kör által rendezett alkotótábor leginkább olyan történeteket tartogatott, amelyeknek elhallgatásával válhatunk beavatottá.

 
 A Kolozsvári Magyar Napok irodalmi színterén, a Bulgakov Kávéházban Szálinger Balázs válaszolt László Noémi kérdéseire.  Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának estjén jelen voltak a meghívott közeli barátai is, akik szívesen hallgatták kolozsvári ihletésű költeményeit.

A Kolozsvári Magyar Napok keretében a város hatvanas-hetvenes évekbeli irodalmi életéről, a Gaál Gábor Irodalmi Kör fénykoráról, a metaforákba, sorok közé rejtett üzenetek időszakáról folyt beszélgetés a Bulgakov kávéházban Király Lászlóval.

 
 
Képek a 2011-es szigligeti, József Attila Kör szervezte alkotótáborból.

Hiába, ilyen a sajtós élete: ha kánikula van, és más ki sem mozdul a légkondis irodából, neki akkor is sajtótájékoztatókra és különféle rendezvényekre kell rohangálnia, sőt, be is kell számolnia róluk. A dologhoz, persze, hozzátartoznak az ingyen belépők és a különféle kedvezmények is (a táskámra még csak rá sem néznek a bejáratnál), ráadásul külön kis szubkultúrában mozgunk a SZIN-hez hasonló rendezvényeken: sajtós berkekben mindenki ismer mindenkit, mindenki jóban van mindenkivel – legalábbis látszólag.

Mire utolsó eseményéhez érkezett a szabadtéri irodalmi piknik-sorozat, tombolni kezdett a nyár. Beck Zoltán, Bérczesi Róbert és Kollár-Klemencz László a húrokba csapott, de ezúttal nem zenekaraikkal, hanem Erdős-, Háy- és Karafiáth-versek ütemére. Háy Jánosról kiderült, hogy dorombolni is tud, Erdős Virág szintetizátorhoz ült.