A Kolozsvári Magyar Opera nemzetközi rangját a Szegedi Szabadtéri Játékokon nagy sikerrel bemutatott Gianni Schicchi és a Mário és a varázsló mellett az is jelzi, hogy több művészük kapott felkérést külföldi fellépésre.

Az új évad Liszt Ferenc emléke előtt tiszteleg

A nyári szünet után a társulat tagjai újult erővel tértek vissza a Szamos-parti város színpadára, az évadnyitó Csárdáskirálynő nagy sikerű produkciója után Bartók Béla  A kékszakállú herceg vára című operáját mutatták be, Selmeczi György rendezésében.      
A Kékszakállú új asszonyt hoz a házhoz, akinek palotája minden kincsét felajánlja, csupán egy dolgot kér cserébe: ne kutassa múltját. Judit azonban, aki mindent felad a férfiért, minél előbb meg akarja ismerni a kedvest. A palota csarnokában hét lezárt ajtó található,  az asszony sorra nyitogatja azokat: az első mögött kínzókamra, a második mögött egy fegyvertár, a harmadik mögött tömérdek kincs tárul föl, amelyek legszebbikéhez vér tapad,  a negyedik illatos kertet rejteget ,az ötödik mögött hatalmas ország lakik, a hatodik kinyitásánál pedig a könnyek tavára talál rá. A Kékszakállú óva inti Juditot, hogy ne nyissa ki a hetedik ajtót, ne kérdezze a múltjáról, csak egyszerűen szeresse őt. A női kíváncsiság azonban leküzdhetetlen, így mégis feltárul a hetedik ajtó, amely mögött a férfi régi asszonyai bújnak meg. Az utolsó terem Juditot is magába zárja, a Kékszakállú örökre magányos marad.
A 2010-2011-es évadban Erkel Ferenc emléke előtt tisztelgett a kolozsvári operatársulat, több bemutatót, illetve felújított előadást vittek színre. Idén Liszt Ferenc határozza meg repertoárjukat. Az október 6-án kezdődő Liszt Ferenc Zenei Fesztivál kiemelkedő momentuma a nyitó és záró vokál-szimfonikus hangverseny. A koncerteken Romániában még sohasem játszott darabokat hallhatunk majd – számolt be az Irodalmi Jelennek Szép Gyula, az intézmény igazgatója. A nyitóhangversenyen a Kolozsvári Magyar Opera mellett a Magyar Rádió énekkara lép fel, a záróhangversenyen pedig a Bukaresti Rádió énekkara működik közre. Az igazgató kiemelte továbbá az október 13-án sorra kerülő Szentek és démonok című bemutatót, amelyet Selmeczi György állított színpadra. „A darab Liszt életére és korára reflektál, Fauszt-Mefisztó párhuzamban jelenítve meg azt. Ebben is felcsendül több olyan zenei részletet, amelyet eddig még nem játszottak.”
A fesztivál megrendezésében jelentős szerepet vállal a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia, valamint az Erdélyi Múzeum Egyesület is. Fellép a Budapesti Liszt Ferenc Kamarazenekar, több zongorahangversenyre kerül sor hazai és külföldi művészek előadásában, és egy kiemelkedő orgonahangversenyt is meg lehet majd hallgatni a Farkas utcai templomban. Szép felhívta a figyelmet a fiatal művészeknek szervezett zenei vetélkedőre, amelynek színhelye a Kolozsvári Zeneakadémia lesz. Emellett megpróbálják rekonstruálni Liszt 1846-os koncertjét is, ugyancsak fiatal művészekkel, az egykori kolozsvári előadóteremben, a Redutban, a mai Néprajzi Múzeumban. Az épület homlokzatára Liszt 1846-os és 1879-es kolozsvári koncertjeinek emlékét megörökítő emléktáblát fognak helyezni.
Az Erdélyi Múzeum Egyesülettel és a Zeneakadémiával közösen tudományos ülésszakra is sor kerül, amelyen kolozsvári, budapesti és jászvásárhelyi (iaşi-i) zenetörténészek vesznek részt – számolt be az igazgató. „Bár nem teljesen profilunk a szimfonikus koncertszervezés, mi vagyunk Erdélyben és Magyarország határain túl is az egyetlen hivatásos kisebbségi zenei intézmény, ezért úgy gondoltuk, a mi dolgunk lesz ezt a fesztivált megszervezni.” Nincs olyan zenei személyiség, akinek valamilyen úton-módon ne lett volna köze a Kincses Városhoz, a Kolozsvári Magyar Opera éppen ezért nem feledkezik meg az olyan jelentős alkotókról, mint Bartók Béla, Kodály Zoltán, Erkel Ferenc, Veress Sándor, Farkas Ferenc vagy a nemrég elhunyt Vermesy Péter.
Az évad további fontosabb eseményeit taglalva Szép elmondta: Kálmán Imre Cirkuszhercegnő és a Donizetti Szerelmi bájital című operettjének bemutatóján is dolgozik a társulat. A balett műfajában Jankó Zsolt és Jakab Melinda rendezésében egy kortárs táncfantázia, az Umbrella, és Igor Sztravinszkij Tavaszi áldozat című darabja kerül majd bemutatásra. Mint minden évben, idén is lesz szórakoztató műsor: a szilveszteri kabaré zenés részeit Ince Katalin állítja össze, a prózai rész még bizonytalan, elképzelhető, hogy külső együttessel oldják meg, de az is lehet, hogy házon belül készítik el.
Az igazgató fontosnak tartja intenzív kapcsolatok kiépítését a Magyar Állami Operaházzal: idén már több magyarországi vendégénekes lépett fel a kolozsvári színpadon, többek között Kirkósa Júlia és Kiss. B. Attila. Ugyanakkor a kolozsváriak is kaptak budapesti felkérést: Vígh Ibolya Melinda szerepét alakítja a Bánk Bánban az Operaház színpadán; Pataki Adorján, Egyed Apollónia és Kele Brigitta szintén vendégszerepelnek idén a magyar fővárosban. Sándor Árpád Kassára kapott meghívást, Kele Brigitta Németországban is megmutatja tehetségét.
„Ezek a visszajelzések is bizonyítják, hogy társulatunkban minőségi műhelymunka folyik, énekeseink az egyetemes operaszínvonalhoz zárkóznak fel” – összegzett Szép.
 

Varga Melinda