Jegyzet egy Kárpát-medencei randevúról

Balázs F. Attila és Petőcz András a Vajdaságba látogatott, hogy régi és új kötődéseket találjanak. A találkozó krónikása Lennert Tímea.

Jegyzet egy Kárpát-medencei randevúról

A bánáti (bánsági) Múzsla és a bácskai Doroszló közötti út kétszáznegyven kilométer oda-vissza. Viszonylatunkban nagy távolság. Nem ismer(het)i eléggé egymást a nyugat-bácskai és a bánáti író, még a nem író sem... De az, hogy beszélhetek róluk, közelebb visz. Egyszer jártam Múzslán (nem Múzslyán!), antológia-bemutatón (Szélnek feszül a táj). Akkor (négy éve) is a helyi művelődési egyesület termében tartott estet a Sziveri János Művészeti Színpad (SZJMSZ). Saját székházuk azóta sincs. Kovács Jolánka három éve elnöke a Művészeti Színpadnak, tőle tudom. Tizennyolc éves állandó tevékenység, verspályázatok (Sziveri néven), könyvkiadás (Bábel-esszépályázat, elsőkötetesek), folyóirat (Sikoly). Folyóirat-sikoly – ismerjük a próféták és saját hazájuk vigasztalan estetét. Most pedig randevúra hívtak két Kárpát-medencei írót, költőt: Petőcz Andrást és Balázs F. Attilát.

Petőcz András, Kovács Jolánka és Balázs F. Attila

Egymáson kívül még a színpad vezetőjével beszélgettek a Budapestről, illetve Pozsonyból érkezett szerzők. Vidám hangulatban a személyes hazáról, amely a közös nyelv révén egységes. Balázs F. Attila műfordítói, kiadói tevékenységéről, és mindkét vendég kapcsán kiérdemelt, rangos díjakról. Petőcz András Jelenléte, a Sziveri János Művészeti Színpad Sziverije, a Symposion, a párizsi Magyar Műhely: összekötő fogalmak az újdonságkeresésben.

Balázs F. Attila az AB-ART kiadóról beszélt. Szerkesztőként a Szőrös kő irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat vajdasági szerzőinek örült. Szerzőként (húszkötetes) pedig műfordítói tevékenységére tért ki a beszélgetésben. Kiderült ebből egyre szorosabb kapcsolata a bánáti Sziveri Színpaddal, annak elnöke, Kovács Jolánka írónő fordítja őt ugyanis éppen, készülőben a kötet. Petőcz András is bőven talál vajdasági kötődést, pontosabban: emléket. A ’80-as években a Jelenlét szerkesztése folytán lesz köze a Symposionhoz, azon keresztül pedig Sziverihez. Együtt pedig mindkettőjüknek a párizsi Magyar Műhelyhez. Idegenek című regénye szintén nem idegen ettől a tájéktól. A délszláv háború idején, a ’90- es évek elején fogalmazódott meg benne a könyv ötlete.

Ahogy mesét vagy igazi randevúkon nekünk kedves szavakat, lehetett volna még akár reggelig hallgatni a magyar íróemberek, író magyar emberek beszédét. Időnként felolvastak. A helyi szerző, Czirok Attila Balázs F. Hullámok,  Lucian Blaga Vágyódás, valamint Petőcz Zárójelvers opus 90. és a Mérleg végtelen tudása című verseit tolmácsolta. Gitár is volt, meg népdal, beszélgetés és barátkozás Kárpát-medencei magyar módra. Közelebb kerültünk egymáshoz... Nyugat-Bácska is a Bánáthoz.

Lennert Tímea