Hogyan érvényesült a világban pár évtizede egy csonka családban felnőtt, tehetséges somogyi fiú? Veress Miklós József Attila-díjas költővel, műfordítóval hetvenedik születésnapja alkalmából Szakolczay Lajos irodalomtörténész beszélgetett.

Művei külföldön is tarolnak, ugyanakkor sokak szerint nem állnának meg a „lábukon” Réber László rajzai nélkül. Férje ÁVH-s volt, ő viszont rejtegette a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumból „kisöpört” munkatársát, Szabó Magdát. Ellentmondások és önmagáért beszélő siker, egy szó szerint kivételes életmű: Janikovszky Éva.
 

Lehet-e élni ideálok nélkül? Erre a kérdésre keresi a választ Henrik Ibsen Hedda Gabler című drámája, amelynek premierjére nemrég került sor a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Andrei Şerban, az előadás rendezője szokatlan módon közelíti meg az ismert színpadi művet: a huszonegyedik század emberének képét formálja meg benne.

Korniss Péter–Závada Pál, Vathy Zsuzsa és V. Detre Zsuzsa művei, illetve műfordítása egyaránt sajátos roma sorsokat ábrázolnak. De mit keresnek „sikertörténetek” a cigányság soraiban? Egy est a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol messze nem volt egyetértés.
 
 
 
 

A Filmtett Egyesület gondozásában, Erdélyben jelent meg Robert McKee Story című, a hollywoodi forgatókönyvírás alapművének számító könyve, méghozzá két nyelven. Magyarra Jakab-Benke Nándor és Zágoni Balázs fordította le, a román szöveg Ana Raduleţ munkája.

Lapunk szerkesztői és szerzői a budapesti Kalicka Bistróban nyitották meg az irodalmi évadot beszélgetéssel és felolvasással. Videóösszeállításunkat láthatják.
 

Mintegy ráhangolásként a Magyar Kultúra Napja ünnepi rendezvényeire, a Petőfi Irodalmi Múzeumban szerdán adták át a Tinódi-lantot. Az elismerést a Magyar Régizenei Társaság ítéli oda azoknak, akik az elmúlt évben a legtöbbet tették a régi magyar énekelt vers terjesztéséért. Tudósítónk nem csak nézőként-hallgatóként vett részt az eseményen, hanem mint a díjazott régi kollégája is.

Szőcs Géza felavatta a MaNDA TV-t, a modern kor „felégethetetlen Alexandriai Könyvtárát”, Pokorni Zoltán pedig a hétköznapok viselkedéskultúrájának fontosságára hívta fel a figyelmet a Magyar Kultúra Napján rendezett ünnepségen. – Tudósítás a helyszínről.

 
Az Új Könyvpiac Imprint[ing] című sorozata első alkalommal Lakatos Leventét  és Darvas Adrienne-t hívta meg, az Ulpius-ház képviseletében. – Németh Dorka tudósítása.

A Trafóban Krusovszky Dénes A felesleges part című kötetéről beszélgettek. – Csepcsányi Éva írása.
Kapcsolódó írás: recenzió a kötetről
 

L. Simon László Személyes történelem című esszékötetének bemutatóján, a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávézóban aktuális kultúrpolitikai kérdések is terítékre kerültek, például egy magyar kulturális intézet létrehozásának igénye Kolozsvárott. A rendezvény másik főszereplője Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója volt. A meghívottakkal Király Zoltán és Lakatos Mihály beszélgetett.

A Hvar-sziget dalnoknője a rá jellemző vendégszeretettel jófajta borral kínálta közönségét könyvbemutatója kezdetén. A pincehideggel nem is volt gond, de a Ladik Katalin természetességén, hiteles személyiségén átszűrt versek szerencsére a belső átmelegedést is biztosították.

A Fiatal Írók Szövetsége Szabadkán és Palicson tartott Csáth- és Kosztolányi-szimpóziumot.
 
 

 
 
Kabán József művészetének fontos szerepe van a kolozsvári irodalmi és művészeti élet megörökítésében. Portréi azt mutatják, hogy nem külső szemlélőként volt jelen ebben a világban.

A Pinceszín hangulatos, gyertyafényes miliőjében vehettünk részt Kőrösi Zoltán irodalmi estjén január 13-án. Az író novelláiból egy szürreális elemekkel átszőtt játékfilm is készült, ennek levetítésével kezdődött az est. – Csepcsányi Éva tudósítása.
 
 

Nem zárták kalickába a gondolatokat az Irodalmi Jelen évnyitó estjén; a helyszínéül szolgáló Kalicka Bisztró neve inkább az otthonosságot jelentette a felolvasásokkal tarkított beszélgetésen. – Laik Eszter beszámolója.

Amit ma Liszt Ferenc hagyatékaként ismerhetünk, részben kiállított, részben kutatható a budapesti Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont múzeumi és könyvtári részében.

Bálint Tamás, Farkas Wellmann Éva, Márkus András és Noszlopi Botond idén megjelent köteteinek bemutatójával zárták Székelyudvarhelyen az irodalmi évet. A Hangváltás címet viselő rendezvényen az ünnepi időszak ellenére teltház volt.

 
A szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban 2011. december 23-án négyen beszélgettek Terék Anna Duna utca című verseskötetéről, ennek kapcsán önazonosságról, tehetségről és életterekről. 
 

Felolvasnak: Payer Imre, Rónai-Balázs Zoltán, Simon Adri, Szabó Imola Julianna, Szőcs Géza, Csepcsányi Éva és Weiner Sennyey Tibor.