Egy helyben ülő világutazó

Fekete J. József vajdasági írót, újságírót, kritikust, irodalomtörténészt köszöntötték a Sikoly irodalmi és művészeti folyóirat szerkesztői.

Egy helyben ülő világutazó

A Sziveri János Művészeti Színpad által kiadott Sikoly irodalmi és művészeti folyóirat szerkesztői, Sándor Zoltán író és Csík Mónika költő, 2012. március 6-án Zomborban, a Berta Ferenc Zsebszínház Találkozások – számunkra fontos emberekkel, barátokkal, művekkel rendezvényén Fekete J. Józseffel beszélgettek, abból az alkalomból, hogy kiadványuk az író, kritikus és irodalomtörténész műveinek szentelte legújabb számát.

Fekete J. József maga is zombori, nyugat-bácskai polgár, így mondhatni, otthon látták vendégül 55. születésnapján. Szépírói munkássága mellett újságíró is. A Zombori Rádió szerkesztője volt, ma a Magyar Szó nyugat-bácskai főmunkatársa, a Berta Ferenc Zsebszínházban pedig másokkal együtt hiánypótló művelődésszervezői tevékenységet folytat. A Sikoly szerkesztőségének tagjai a több mint három évtizedes, tizenöt kötetes életművére kívánták fölhívni a figyelmet a négy részre tagolódó folyóirat-számmal.

Sándor Zoltán, Csík Mónika és Fekete J. József

Az első részben Efezeusi betűk főcímmel egy közel negyven oldalas mélyinterjú olvasható, amelyben Sándor Zoltán beszélget Fekete J. Józseffel. A következő, az Alakváltás breváriuma címet viselő fejezet a szerteágazó életműből szemezget. A harmadik,  A periféria horizontja című egység azon szerzők kritikáit, esszéit, tanulmányait tartalmazza, akik jól ismerik az ünnepelt munkáit. Végül pedig a Fekete J.-műveket kissé lazábban értelmezni igyekvő versek, prózák, naplórészletek kaptak helyet a záró blokkban (Egy helyben ülő világutazók címmel).

A Sikoly elején található interjúra támaszkodva Csík Mónika kiemelte a fiatal Fekete J. életének néhány mozzanatát. Szót ejtett a szerző által is kifejezetten idillikusnak nevezett családi háttérről, a betűvetés korai elsajátításáról, amikor édesanyja A nagy indiánkönyvből olvasott fel neki. Majd a szerző álneveire terelődött a szó, amelyekről gyakran még mindig nem tudják, hogy Fekete J. József rejtőzik mögöttük. Az olvasók gyakran felróják neki ezt a játékot, és az életmű áttekintését is némileg nehezíti ez a több részre osztódó szerzői személyiség.

Kritikusként, mint Fekete J. fogalmazott, szereti végigkísérni a szerző fejlődési szakaszait. Talán éppen ez az attitűd teszi, hogy előszeretettel foglalkozik a perifériára szorult, gyakran még ,,névtelen” szerzők munkáival. Feketének közel harminc esztendeje nincs már köze a tanügyhöz, ám az irodalom megszerettetésének módszereiről markáns véleménye van. Szerinte nem feltétlenül a régi korok szövegeinek olvastatásával tudja elérni célját a magyartanár. Az irodalom fő céljának továbbra is a katarzist és az esztétikai élményt tartja, amely elvezethet az önfelismeréshez. Ehhez kapcsolódva megemlítették a beszélgetők a mai és a Fekete J.-generáció közti legfontosabb különbségeket. Ebből kiderült, hogy a középiskolás évek alatt Bácsgyulafalván egyfajta ,,holt költők társasága” működött, mikor borozgatva véleményt cseréltek irodalomról és a mindennapok kérdéseiről. Zomborba költözve korántsem fogadta Fekete J.-t ez a közvetlenség, hanem főként a Zsebszínház berkeiben szerezhette újra vissza ezt a fajta galeri-életérzést. Maga a nyugat-bácskai régió szórványvidéknek számít. A Közép-Bánát, ahonnan Sándor Zoltán származik, szintén. E sorstársiasság jegyében a beszélgetés a Találkozásokhoz hasonló rendezvények jelentőségének hangsúlyozásával zárult. Mint kiderült, nem véletlen, hogy a Zsebszínház Berta Ferenc kisoroszi (Észak-Bánát) művelődésszervező nevét kapta.

A Sikoly Fekete J.-száma

Egy havi rendszerességű előadás-, illetve beszélgetéssorozatnak átlagosan százfős közönsége van a régióban. Ennél többen voltak kíváncsiak a házigazdai helyett a vendég szerepében látni a színpadon Fekete J. Józsefet. Az összművészeti élményhez segített hozzá zenei aláfestésként a Zsebszínház Kisegyüttese, a helyszín, a Magyar Polgári Kaszinó előcsarnokában pedig a Somosi Péter faesztergályos munkáiból és a Zsebszínház festőtáborából származó, eladásra szánt művekből nyílt kiállítás.

Lennert Tímea