Hamlet-szeminárium Füst Milánnal

Szalay Károly író, publicista volt a vendége az Írószövetség Füst Milánról szóló estjének, beszélgetőtársa pedig a 20. századi klasszikusokat megidéző sorozat házigazdája, Végh Attila író, költő.

Hamlet-szeminárium

Füst Milánnal

Szalay Károly még a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte tanulmányait, ahol Füst Milán körülrajongott oktató volt. Az akkori bölcsészkar legnagyobb termében, a hatosban lehetett látogatni előadásait, ahová alig fértek be a tudásra vágyó hallgatók. A mester Szalay Károlyt is beoltotta a maga misztikus látásmódjával, amely azóta is meghatározza az egykori diák világszemléletét, Hajnal István történészprofesszor, a másik kiemelkedő tanáregyéniség mellett.

Füst Milán valóságos sztárnak számított, előadásain még Rákosi Mátyás feleségét is látták, akit érdekes módon nem kísért testőr. Két állandó témakörben tartott órákat, ezeket bárki látogathatta, ha a bölcsészkaron tanult, lehetett történelem vagy akár filozófia szakos. Lelkes diákok gyorsírással lejegyzetelték az elhangzottakat, ezeknek az esztétikai előadásoknak az anyagából áll a Látomás és indulat a művészetben című összefoglaló könyv, mely ma is olvasmányos és lenyűgöz gondolatmenetével.

Másik tanórája egy szeminárium volt Shakespeare Hamletjéről, s e művet elemezték egész éven át. Ehhez minden hallgatónak be kellett szereznie egy eredeti angol szövegű drámát, és Arany János magyar fordítását, melyet az év során szóról szóra végigvettek.  Füst Milán elmélete szerint a világirodalom két legbonyolultabb figurája Hamlet és Raszkolnyikov a Bűn és bűnhődésből. Shakespeare szövegében olyan finomságokat talál, ami örök csodálattal tölti el. Ennél csak Arany János zsenialitása nagyobb, aki szinte szó szerint fordította a drámát, mégis úgy tűnik, mintha eredeti nyelven írta volna.

Szalay Károly óriási szerencsének tartotta, hogy bekerülhetett a kis létszámú szemináriumra, ahol minden résztvevőnek kijelölt helye volt, és nem is ülhetett máshova. Tanáruk kedvence Dévényi Iván volt, akinek sajátos, kettős sorsüldözését Füst Milán filozófiai abszurdnak tartotta. Dévényi édesapja, egy horthysta katonatiszt lemondott a rangjáról az első zsidótörvények idején, mert felesége zsidó származású volt, Ivánt pedig, aki 1945-ben belépett a kommunista pártba, kizárták a pártból amiatt, hogy apja a Horthy rendszer tisztjeként szolgált. Erre a szemináriumra járt még a majdani novellista Kamondy Tóth László és Szabó István, valamint Ligeti György zeneszerző későbbi felesége is. Előfordult, hogy tanáruk az otthonában tartott órát, ilyenkor megmutatkozott pozőr oldaláról: felült egy pulpitusra, amely egy értékes, 16. századi trónus volt, azt ülték körbe hallgatói, köztük a legszebb hölgyhallgató, Kálmán Marika művészettörténész, aki a mester térdére hajtotta a fejét, úgy nézett fel rá.

Szalay Károly szerint rá is annyira hatott Füst Milán, hogy még ma is teljesen emlékszik hanglejtésére, mozdulataira. Azóta sok Hamletet látott, híres angol és orosz színészek alakításait, személyesen találkozott és beszélt a Théâtre de l'Odéonban Hamletet játszó és rendező Jean-Louis Barrault-val, miután megnézte a párizsi előadást. Mindezek ismeretében mégis a magyar Gábor Miklós Hamlet-alakítását szerette legjobban, akiről kiderült, járt konzultációra magához Füst Milánhoz a szerep minél jobb megformálásáért.

Füst Milán indulatos természete köztudott volt, dühkitöréseit, átkozódásait természetesen nem jegyezték le hallgatói, rajongói pedig ezzel együtt szerették. Szellemi tartást kaptak tőle, egyszerre volt archaikus szemléletű és a legmodernebb, szürrealista versek költője. Szalay Károly szerint ideje lenne újraértékelni Füst Milán munkásságát, amely kevesebb figyelmet kap, mint amennyit érdemelne. A feleségem története mellett kisregényei Kodolányi János, Remenyik Zsigmond prózáival egy sorban említhetők.

Szalay Károly terveiről elmondta: nem irodalomtörténetet ír, hanem a Hamlethez vagy Raszkolnyikovhoz hasonló bonyolultságú figura, Szent Jeromos alakját szeretné regénybe önteni, valamint az őskor művészetéről könyvet írni, ezekhez végez kutatásokat, és a magyar régészeti munkák kiválóak – állapította meg örömmel az egykori Füst Milán tanítvány.

Csanda Mária