Az organikus építészet jellegzetességeit és Makovecz Imre legfontosabb műveit ismertette legutóbb Müller Csaba műépítész az Almásy László Kultúrtörténeti Körön, a kolozsvári Bulgakov Kávézóban.

A szerves építészet sajátos világnézet

A szerves építészetről szóló tanulmányok inkább a külsőségeket emelik ki, holott ez a művészeti stílus sajátos világnézetet, gondolkodásmódot fejez ki – fogalmazott Müller Csaba az Almásy Kör idei első ülésén, amely az eddigiektől eltérően nem a Spritz, hanem a Bulgakov Kávézóban kapott helyett. Az előadásra nagyszámú, elsősorban szakmabeliekből álló közönség volt kíváncsi. A meghívott Makovecz Imre egyik, az organikus építészet jellemzőit kibontó írására hivatkozva kiemelte: az irányzat képviselői különböző jelképek útján keresik az átjárást a teremtett világ és az alkotók által létrehozott metatermészet között. Fontosnak tartják a történelmi látást, az egyén és közösség közötti egységet, a spirituális tárgyiasság kifejezését, az Ószövetség kora előtti „barbár” (kelta, szkíta, indiai) népek iránti fogékonyságot, valamint arra is törekszenek, hogy a világot a szeretet által értsék meg. Müller többek között Antoni Gaudí növényi szimbólumainak és William Morris grafikáinak vetített képeivel illusztrálta mondanivalóját.

A továbbiakban kitért a stílus jelentősebb képviselőire, így Rudolf Steinerre is, aki vallotta az antropozófia jelentőségét a művészetek egyes ágainak, így az építészetnek a megtermékenyítésében. A történelmi látás igénye kapcsán Müller hangsúlyozta: a szerves építészet alkotói nem állítanak fel sorrendet a különböző korok architektusai között. Az elődök munkásságában egy biztos támpontot keresnek, amelyre építeni lehet.  Rudolf Steiner második Goetheanuma, például, egy teljesen más kort idéz, mint az első, fából készült épület.  A nyersbeton a természeti erők lenyomatát érzékelteti a homlokzaton. Az első Goetheanum különböző csillagerőket jelenített meg. Olyan színtér szeretett volna lenni, ahol mindazok gyülekezhetnek, akik a szellemtudományokat művelik, mintegy tisztelegvén Goethe előtt is.  Az új műalkotás ennek a kifordított mása. A betonból épített Goetheanumban egyfajta belső üresség jön létre, a szellemi erők pedig kívülről hatnak az építményre. Egy-egy ilyen épület független mindenfajta ideológiától, pusztán a megvalósítása által megváltoztathatja a környezetét, és ezáltal a világot.

Frank Lloyd Wright műalkotásaiban az élettani folyamatok –az alvás, az ébrenlét, a halál és az azon túli lét –, a metamorfózis elve érhetők tetten. A szerves építészet hisz abban a Goethe-től eredeztethető filozófiában, miszerint minden lénynek van egy közös eredője, az úgynevezett ősnövény. Mindez olyan látásmódot biztosít, amely segítségével az életfolyamatok közötti mélyebb összefüggésekre lehet ráérezni. Lechner Ödön, a magyar organikus építészet egyik ismert alakja, szívesen használ indiai motívumokat, ami az Ószövetség kora előtti népek kultúrája iránti fogékonyságra utal.

A nemzettörténeti dramaturgia is nagyon hangsúlyos szerepet kap ezeknél az alkotóknál. Kós Károly a népművészet kincseit használja a magyar néplélek megragadásához. Az egyén és emberségtudat egysége Kós esetében érvényesül leginkább, de Makovecz Imre életpályájára is jellemző. A szabadságban fogant kötelesség a nemzet iránt egész tevékenységüket meghatározza. Makovecz továbbá elengedhetetlen feltételnek tartotta eme hivatás gyakorlásához az önismeret fontosságát, a jelenkori építészettörténeti stílusok ismeretét. Úgy vélte, hogy az épületnek szerves egységet kell alkotnia környezetével mérete, alakja, a felhasznált anyagok és gondolatisága tekintetében egyaránt.

„Nem hisznek a világ eredeti kettőségében, a tárgyak és eszmék dialektikus egységében, csak az ember kettős természetét ismerik el. Elutasítják a racionalizmus hűvös, olykor ironikus kívülmaradását, elutasítják azt a megismerést, ami a dolgoktól távolodó hideg gyűlöleté” – idézte az előadó összegzésképp a tavaly szeptemberben elhunyt Kossuth-díjas műépítészt.

Az est folyamán képes összeállítást is láthattunk a művész jelentősebb épületeiből. Érdekességképp említendő: Müller Csaba legutóbb a kolozsvári Donát úti templom tervezésénél működött együtt Makovecz Imrével, az alkotó vázlata alapján ő készítette el a kivitelezési tervet. Az Organikus Építészek Egyesülete által működtetett Vándoriskola elvégzése után ismerkedett meg vele, több épületen, többek között kolozsvári magánházon is dolgoztak együtt.

Müller hangsúlyozta: Makovecz egyik nagy álma volt az új felső-krisztinavárosi templom felépítése, amely sajnálatos módon életében nem valósulhatott meg. Az építmény méltó összegzése lehetne az életműnek.

Varga Melinda

Fotó: www.makovecz.hu