Lapunk szerkesztője és kertésze, Weiner Sennyey Tibor ismét úton van. Meghívást kapott Oslóba, ahol a nemzetközi Pen Klub rendez konferenciát az emberi jogokról, az azokért való kiállásról, az írók teendőiről, s azokról az írókról, akik valamilyen politikai ok miatt börtönbe kerülnek, vagy száműzik őket saját hazájukból. A konferencia előtt néhány napot Skandináviában utazgat szerkesztőnk, s hazaküldi úti jegyzeteit, melyeket itt olvashat az érdeklődő.

 "1869-ben nyitották meg Kertész és Eisert urak Pesten a „gyakorló-tanodá”-jukat, hogy az új sportszer, a veloczipéd helybeli kedvelőinek legyen alkalma közelebbről megbarátkozni azok gyakorlati használatba vételének addig ismeretlen technikájával. Negyedszázadra rá a Balatonnál egy szolgabíró a fürdővendégekre hivatkozva még próbálja tiltani a vasparipás korzózást, a sorra alakuló kerékpáros-egyletek 1897-ben már igen látványos, virágokkal feldíszített biciklis felvonulást rendeznek az Andrássy úton. A közkedveltté vált közlekedési eszköz – a polgárjogot mindinkább elnyerve – elindult a még manapság is kacskaringós, dimbes-dombos útján."Telt ház az Írók Boltjában. Az Anno könyvsorozat huszadik részét „A biciklizés tekervényes múltja” című kötetet mutatták be. Tudósítónk a helyszínen járt.

Az Árkosi Művelődési Központban május 16-án mutatták be Szőcs Géza és Farkas Wellmann Endre Amikor fordul az ezred című közös kötetét, amely nemrég jelent meg a budapesti Ulpius Ház kiadó gondozásában. A szerzőkkel Bogdán László költő beszélgetett.

Sokszor sóhajtjuk vágyakozva, hogy bárcsak a falak beszélni tudnának, de ki gondolná, hogy ha a falak nem is, a gerendák talán igen. Feszty Árpád kingyesi tanyájának gerendái Bródy Sándornak, Dankó Pistának, Gárdonyi Gézának, Jókai Mórnak, Rákosi Viktornak vagy éppen magának a festőnek az alkalmi költeményeit őrzik, amelyek nemcsak a felvidéki rejtek századvégi hangulatának egy-egy pillanatát, hanem egy szerteágazó barátság hiteles lenyomatát is ránk hagyományozták.

A kettősség a regény erőssége. A szövegtest és a lapszéli jegyzetek kettőssége, a hétköznapok és a történelem kettőssége, a szerelmek és a gyávaság kettőssége. A számítógép fölött rajzszögekkel rögzített jegyzetlapoknak. Félelmeink, boldogságaink elkísérnek bennünket, kettősségek által létezünk mi magunk is. „A kinyújtott mutatóujjamat végighúzom a homlokom közepétől a lágyékomig, mintha ketté akarnám választani magam, egyik felem ide, a másik felem oda, egy csillogó csík, ami most már mindig itt marad.” 

"Olyan ő, mint egy transzgenerációs nőjelenség- fehérhajú nagyanyánk, ki ágyba tesz, aztán meg nagyszájú, huncut fruska. No és persze megannyi hang médiuma..." - Nem oly rég egy beszélgetés felvételét közölte az Irodalmi Jelen a világhírű magyar énekesnővel, aki legutóbb Weöres Sándor Psyché verseit adta ki. Most itt az új lemez, az Egyszálének, melynek ősbemutatója tegnap volt a pesti Új Színházban. Tudósítónk, Szili Eliz a helyszínen járt, rövid jegyzetét itt olvashatják.

Egy haikuval telt cetlit sem lehetett leejteni a Grand Caféban, ahol a kortárs magyar irodalom krémje olyan írásokat osztott meg a termet zsúfolásig megtöltő középiskolásokkal, egyetemistákkal és mindkét csoport tanáraival, melyek a minimális célként kijelölt Radnóti-idézettel az emlékév programsorozatához kapcsolódtak. Az est aktualitása azonban a felolvasók egy részét csak annyiban inspirálta, hogy már megjelent köteteiket fellapozva alibi szövegekkel teremtsék meg a stílszerűség látszatát.

Phaidón Szókratészét látom. Élete utolsó estvéjét, mikoron megszabadulva a láncok súlyától, ágya szélén üldögélve, fájó térdeit dörzsölgetve arról elmélkedik, elválaszthatatlan egymástól gyönyör és fájdalom. Belépő barátai arcán komorság; csak nyugodt szavai képesek varázsolni rá derűt. Tekintetét látom, szemei csillognak, mint a sárfehér üveges bogyói. Tudja. Ki kell innia a bürökkel teli méregpoharat, ám azt is, a bürök: forgás, a létezők körforgása (mj. konasz=forgás). Szemei sarkában nevető ráncok, mélyek, akár a szőlők között vezető löszös mélyutak. Teste felszíne csöndes, lankáira szőlők vésnek sorokat. Bőrét nap cserzette, ám alapvető tónusa, a rózsapír a felszín alatt áramló erek ajándéka. Istenek titkait fürkészendő, magunk magasát elérendő egyetlen út létezik: az áldozat. Ím hát az alkalom, ejteni egy apró karcolást, s látni, mint bukkan felszínre egyetlen apró gyöngyben titkok titka: a BOR.

     „Lejegyeztem az unokámnak, aki talán megéri a következő teljes napfogyatkozást, és azt is, hogy a magyarok addig világbajnokságot nyernek.” – írta Nagy Gáspár az  Amikor a gall kakas négyszer kukorékolta el magát című a 1998-as foci VB-re emlékező sorai elé.  

Bármennyire is keressük a kákán a csomót, bármennyire is náspángoljuk a magyar oktatásügyet, hogy gyermekeink az előző tagmondatok jelentős részét talán nem is értették volna, az idei magyar érettségin nehezen találhatunk fogást. Aki pedig még mindig az ismereteket és a lexikális tudást kéri számon a feladatlapon, annak megnyugvásul szolgálhat, hogy ha gyermekeink nem tudták volna megmondani az előző mondat zavarkeltő szavainak szótári jelentését, a szövegkörnyezetből csak-csak kikövetkeztethették volna.

Telt ház. A kamarateremben fülledt a levegő, ám láthatóan ez senkit se zavar (?); lelkes gyermekarcok (pisszenésük se hallani  – ami kissé elgondolkodtat). Színpadon a Hetényi Géza Humán Szakközépiskola színész szakképzős, 14. évfolyamos növendékei. - az V. Gyermekszínházi Szemlén bemutatták a Nemes Nagy Ágnes Aranyecset című műve nyomán készült darabot. Hegyi Botos Attila kritikája.

A vásári komédia és a pszichothriller ötvözésének tűnt elsőre az V. Gyermekszínházi Szemlén ma bemutatott Kisgömböc, amelyet a debreceni Vojtina Bábszínház adott elő. A Vojtina előadása azonban sokkal több volt ennél. Ez a darab a kor sajnos aktuális és éles tükre, mely mégis annyira finoman csiszolt, hogy a közönség – kicsik és nagyok – hatalmas lelkesedéssel fogadta.

– Drága barátaim, híveim, nagyon szépen köszönöm hogy eljöttek, eljöttetek, de – szólt az ünnepelt – bocsássanak meg, majdnem egész éjjel sírtam. Este meghalt kedves jó barátom, Lászlóffy Aladár. Arra gondoltam, fölemlegetem jó 40 évvel ezelőtti találkozónkat, mikor együtt voltunk Kolozsváron... Repülj madár, repülj, menaságra repülj... 

  Megkezdődött az ötödik Gyermekszínházi Szemle a Marczibányi Téri Művelődési Központban, ahogy azt sajtóközleményükben is írják itt „a színházi nevelésnek, a drámapedagógiának évtizedes hagyománya van. Elkötelezettek abban, hogy a gyerekek színvonalas, szakmailag magas szintű színházi élményhez jussanak.”Az első előadás a Pöttöm Panna volt, a veszprémi Kabóca Bábszínháztól. Tudósítónk ott járt, s interjút készített Panna „életrejátszójával”, Futó Ákos bábművésszel.

Száz éve született Radnóti Miklós, országszerte több rendezvénnyel emlékeztek rá május 5-én. Kéziratos hagyatékát özvegye, Gyarmati Fanni a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának ajándékozta, s az ebből nyílt kiállításon látható a Bori notesz is, mely a költő holttestével együtt került elő. Testének halála hozta szelleme halhatatlanságát, s a vágyott identitást, végre magyar költő lehetett, mondta a megnyitón Ferencz Győző irodalomtörténész. 

Az idei Medawave fesztiválon is bemutatták Kőrösi Zoltán legújabb, a Kaligramm kiadónál megjelent Szerelmes évek - Gyávaság című regényét. A moderátor szerepében Grencsó István avantgárd jazz muzsikus tűnt fel, aki a műsor vezetése mellett szaxofon-improvizációival keretbe foglalta a színpadi történéseket is.

  A 2009-es Mediawave irodalmi tereferéjén Karafiáth Orsolya, Kukorelly Endre, Podmaniczky Szilárd és Villányi László osztotta meg műveit az érdeklődőkkel. A téma mi más lehetett volna, mint az idei fesztivál fő szála, a szexuális forradalom. 

Szakmailag kifogástalan és ugyanakkor olvasható lap – így hangzik Erdély egyik legnagyobb gondolkodója, a nyelvész Szilágyi N. Sándor véleménye a Székelyföldről, büszkélkednek a szerkesztők, joggal. Mint ahogyan azzal is, hogy a májusi, Kányádi nyolcvanadik születésnapjáról megemlékezendő lapszámot két és félezer példányban nyomják.   

A vajdasági Szombathy Bálint az avantgárdról publikáló szakemberek közül az egyik legkönnyebben olvasható. Magabiztos elméleti felkészültségének eredményei a logikusan formált, gördülékeny tanulmányok. „Érthetően ír” – foglalja össze az Írószövetség titkára, L. Simon László. Pedig a Munkácsy-díjas festők közt ez nem gyakori, tréfálkoznak a képzőművészeti munkásságáért tavaly kitüntetett íróval.  

"A legnagyobb vitát Odorics Ferenc Esti kérdés-értelmezése váltotta ki, amely az „archaikus hagyomány” lepleit keresve a lélekvándorlás fogalmát is felvetette a verssel kapcsolatban, és főleg Hamvas Béla Scientia sacra című műve felől olvasta a szöveget. Nagy Endre és Dávidházi Péter azonban egyáltalán nem találta megalapozottnak a megközelítést, amelyet életrajzi („Babits egy katolikus költő”) és verstani érvekkel cáfoltak (a „multak” többes száma, amelyet Odorics értelmezésében lehetséges bizonyítékként idézett, Dávidházi szerint Aranynál is megjelenő költői eszköz)." - Esztergom 2009. április 24-e és 26-a között adott otthont a Babits Esti kérdéséről szóló konferenciának, amelynek tudósítónk is meghívott előadója volt.