„Korrupt elit” pizzával várta az érdeklődőket két politizáló, rendszerkritikus magyar regényének bemutatójára az Ulpius-ház Könyvkiadó. Mivel a pizzákról minden feltétet leloptak a korrupt politikusok, Para-Kovács Imre moderátori humorával ellensúlyozták a szocreál Marxim kocsma üres tésztáját. A rendkívül szórakoztató, korjellemző, karcos könyvvel jelentkező Szécsi Noémi hiányát viszont nem tudták feledtetni a parlamenti képviselők elszámoltatásáról népszavazást kiharcoló Seres Mária meghívásával sem. 

  Vasárnapi levél a könyvheti térről, az irodalomról, a Fontes Orientales sorozatról, Kemény Katalin új könyvéről, a Hamvas Béláról szóló új antológiáról, néhány kortárs kötetről, John Lukács új könyvéről, és egy kicsiny csikszeredai kiadó hatalmas és titkos könyveiről.  Tér és irodalom „Az irodalomkönyv áldásos tevékenységet végez az irodalom és az olvasás jövője érdekében, hiszen egy majdani 180. Könyvhétnek csak abban az esetben lesz értelme, ha Fűzfa Balázs könyvének bátor olvasói önállóan kezükbe merik venni a kortárs szerzőket” – az Irodalmi Jelen gratulál Fűzfa Balázsnak a Szép magyar könyv 2008 tankönyv kategóriájában kapott oklevélhez.A legszebb magyar irodalomkönyv 2008  Fényképek a könyvek, az írók és költők ünnepénCsak egy pillanat...  „Korrupt elit” pizzával várta az érdeklődőket két politizáló, rendszerkritikus magyar regényének bemutatójára az Ulpius-ház Könyvkiadó. Mivel a pizzákról minden feltétet leloptak a korrupt politikusok, Para-Kovács Imre moderátori humorával ellensúlyozták a szocreál Marxim kocsma üres tésztáját. Ulpius-gasztronómia és egyéb csemegék a pultokról   Helyszíni tudósítás Darvasi László Virágzabálók című regényének szegedi ősbemutatójáról - Boldog Zoltán írásaIdealista gerillakertészet  Miért hiszik azt a bugyijukat kivillantó celebek, humorosnak hirdetett humoristák és pöffeszkedő politikusok, hogy könyvet írtak, ha mondandójukat két kemény tábla közé préselik? – kérdezte Mészáros Sándor a Liszt Ferenc téri ünnepélyes megnyitójában.Szép Magyar Könyv 2008  „Érezzük magunk körül a sokszor leírt Gutenberg-galaxis gravitációs terét” – mondta az Ünnepi Könyvhetet megnyitó beszédében Lator László.Megnyílt a 80. Ünnepi Könyvhét Hivatalosan még el sem kezdődött a Könyvhét, de már zajlanak a könyvhetiként hirdetett könyvbemutatók, kifejezetten nagy érdeklődéssel kísérve. Kedden este telt terem figyelte a Hungarovox új kiadványainak méltatását az Írószövetségben, akárcsak a Kalligram könyveinek laudálását a Szlovák Intézetben. Kifulladásig könyvbemutatók 

A könnymutatványosok legendája után és a Virágzabálók szegedi bemutatója közben elgondolkodhatott a néző, hogy milyen történelemkönyvet is írna Darvasi László. Felnőtteknek szólót, kissé posztmodernt, mikrotörténeti, helytörténeti jellegűt, az együttélést hangsúlyozót. A felolvasás során meggyőződhetett, hogy a Szeged történetét a reformkor és a nagy árvíz közt sajátosan bemutató Virágzabálókban megszületett ez a történelemkönyv, amely irodalmi tökéletessége miatt talán teljesen alkalmatlan arra, hogy történelemkönyv legyen. – Tudósítónk a szegedi Grand Café országos bemutatójáról jelentkezik, amely egyben a szegedi Könyvhét kiemelt eseménye.

Miért hiszik azt a bugyijukat kivillantó celebek, humorosnak hirdetett humoristák és pöffeszkedő politikusok, hogy könyvet írtak, ha mondandójukat két kemény tábla közé préselik? – kérdezte Mészáros Sándor a Liszt Ferenc téri ünnepélyes megnyitójában. „A könyvhetet hagyják meg annak, amiről ez a nemes tradíció szól: az irodalomnak!” Ne az üzlet, a haszon kerüljön előtérbe! Hanem figyeljünk a szép magyar könyvekre, melyek legjobbjait 57. alkalommal díjaztak idén. 

„Érezzük magunk körül a sokszor leírt Gutenberg-galaxis gravitációs terét” – mondta az Ünnepi Könyvhetet megnyitó beszédében Lator László. – „Sátrat ver, teret hódít az irodalom.” 142 pavilonban több száz újdonságot kínáló, bizakodó kiadók, 20-30-50%-os árengedmények, 300-500 forintért megvásárolható könyvek ládaszámra, tegnapi slágerszerzők féláron. És élvezetes, tetszetős új magyar könyvek, boldogan beszélgető-dedikáló szerzők. 

Hivatalosan még el sem kezdődött a Könyvhét, de már zajlanak a könyvhetiként hirdetett könyvbemutatók, kifejezetten nagy érdeklődéssel kísérve. Kedden este telt terem figyelte a Hungarovox új kiadványainak méltatását az Írószövetségben, akárcsak a Kalligram könyveinek laudálását a Szlovák Intézetben. S mindkét helyszínen sok olyan író is hallgatta a pályatársakat a közönségből, akinek most nyáron nem jelent meg kötete az adott kiadónál.  

Néhány perccel ezelőtt még Alfred Nobel szülővárosán, a Selma Lagerlöf utcán mentünk át, s én közben azon gondolkozok, hogy meg tudtam-e valami érdekeset, újat az itt élőkről? Csupán apróságokra lettem figyelmes, de a mi szokásainkkal, a mi valóságunkkal összevetve egészen érdekesek ezek a kicsinységek. Például sokkal több a kerékpár, viszont alig van óriásplakát. Ez már eleve meghatározza az ország arculatát és hangulatát – jó irányba.

 Fővárosukról rendkívül felületes megállapítás volt kezdetben, hogy olyan mint Velence. Stockholm olyan szép, izgalmas és ragyogó ma, amilyet csak egy szép, izgalmas és ragyogó nemzet magának megteremthetett. Nincs kifogás, nincs mellébeszéd: tanulni kell tőlük. Talán olyanok, mint mi lehettünk száz esztendeje, s nem is sejtik, hogy most van országuk Aranykora. Bár nem hiszek abban, hogy az Aranykor véletlen valami lenne. Tenni kell érte.

Lapunk szerkesztője és kertésze, Weiner Sennyey Tibor ismét úton van. Meghívást kapott Oslóba, ahol a nemzetközi Pen Klub rendez konferenciát az emberi jogokról, az azokért való kiállásról, az írók teendőiről, s azokról az írókról, akik valamilyen politikai ok miatt börtönbe kerülnek, vagy száműzik őket saját hazájukból. A konferencia előtt néhány napot Skandináviában utazgat szerkesztőnk, s hazaküldi úti jegyzeteit. A második részt itt olvashatják.

Meghitt, talán úgy is fogalmazhatnánk, hogy családias hangulatban került sor a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Csíkmadarasi Polgármesteri Hivatal által szervezett könyvbemutatóra és közönségtalálkozóra, április 29-én, Csíkmadarason. A közönség megismerkedhetett Ádám Gyula Arcpoétika és Székelyföldi vízikerekek nyomában című albumaival, melyek közül utóbbi a 2008-as marosvásárhelyi nemzetközi könyvvásáron elnyerte a legszebb könyv címet. Ugyancsak bemutatásra került Bálint Zsigmond Lélekőrző falvaim című fotógyűjteménye. 

Lapunk szerkesztője és kertésze, Weiner Sennyey Tibor ismét úton van. Meghívást kapott Oslóba, ahol a nemzetközi Pen Klub rendez konferenciát az emberi jogokról, az azokért való kiállásról, az írók teendőiről, s azokról az írókról, akik valamilyen politikai ok miatt börtönbe kerülnek, vagy száműzik őket saját hazájukból. A konferencia előtt néhány napot Skandináviában utazgat szerkesztőnk, s hazaküldi úti jegyzeteit, melyeket itt olvashat az érdeklődő.

 "1869-ben nyitották meg Kertész és Eisert urak Pesten a „gyakorló-tanodá”-jukat, hogy az új sportszer, a veloczipéd helybeli kedvelőinek legyen alkalma közelebbről megbarátkozni azok gyakorlati használatba vételének addig ismeretlen technikájával. Negyedszázadra rá a Balatonnál egy szolgabíró a fürdővendégekre hivatkozva még próbálja tiltani a vasparipás korzózást, a sorra alakuló kerékpáros-egyletek 1897-ben már igen látványos, virágokkal feldíszített biciklis felvonulást rendeznek az Andrássy úton. A közkedveltté vált közlekedési eszköz – a polgárjogot mindinkább elnyerve – elindult a még manapság is kacskaringós, dimbes-dombos útján."Telt ház az Írók Boltjában. Az Anno könyvsorozat huszadik részét „A biciklizés tekervényes múltja” című kötetet mutatták be. Tudósítónk a helyszínen járt.

Az Árkosi Művelődési Központban május 16-án mutatták be Szőcs Géza és Farkas Wellmann Endre Amikor fordul az ezred című közös kötetét, amely nemrég jelent meg a budapesti Ulpius Ház kiadó gondozásában. A szerzőkkel Bogdán László költő beszélgetett.

Sokszor sóhajtjuk vágyakozva, hogy bárcsak a falak beszélni tudnának, de ki gondolná, hogy ha a falak nem is, a gerendák talán igen. Feszty Árpád kingyesi tanyájának gerendái Bródy Sándornak, Dankó Pistának, Gárdonyi Gézának, Jókai Mórnak, Rákosi Viktornak vagy éppen magának a festőnek az alkalmi költeményeit őrzik, amelyek nemcsak a felvidéki rejtek századvégi hangulatának egy-egy pillanatát, hanem egy szerteágazó barátság hiteles lenyomatát is ránk hagyományozták.

A kettősség a regény erőssége. A szövegtest és a lapszéli jegyzetek kettőssége, a hétköznapok és a történelem kettőssége, a szerelmek és a gyávaság kettőssége. A számítógép fölött rajzszögekkel rögzített jegyzetlapoknak. Félelmeink, boldogságaink elkísérnek bennünket, kettősségek által létezünk mi magunk is. „A kinyújtott mutatóujjamat végighúzom a homlokom közepétől a lágyékomig, mintha ketté akarnám választani magam, egyik felem ide, a másik felem oda, egy csillogó csík, ami most már mindig itt marad.” 

"Olyan ő, mint egy transzgenerációs nőjelenség- fehérhajú nagyanyánk, ki ágyba tesz, aztán meg nagyszájú, huncut fruska. No és persze megannyi hang médiuma..." - Nem oly rég egy beszélgetés felvételét közölte az Irodalmi Jelen a világhírű magyar énekesnővel, aki legutóbb Weöres Sándor Psyché verseit adta ki. Most itt az új lemez, az Egyszálének, melynek ősbemutatója tegnap volt a pesti Új Színházban. Tudósítónk, Szili Eliz a helyszínen járt, rövid jegyzetét itt olvashatják.

Egy haikuval telt cetlit sem lehetett leejteni a Grand Caféban, ahol a kortárs magyar irodalom krémje olyan írásokat osztott meg a termet zsúfolásig megtöltő középiskolásokkal, egyetemistákkal és mindkét csoport tanáraival, melyek a minimális célként kijelölt Radnóti-idézettel az emlékév programsorozatához kapcsolódtak. Az est aktualitása azonban a felolvasók egy részét csak annyiban inspirálta, hogy már megjelent köteteiket fellapozva alibi szövegekkel teremtsék meg a stílszerűség látszatát.

Phaidón Szókratészét látom. Élete utolsó estvéjét, mikoron megszabadulva a láncok súlyától, ágya szélén üldögélve, fájó térdeit dörzsölgetve arról elmélkedik, elválaszthatatlan egymástól gyönyör és fájdalom. Belépő barátai arcán komorság; csak nyugodt szavai képesek varázsolni rá derűt. Tekintetét látom, szemei csillognak, mint a sárfehér üveges bogyói. Tudja. Ki kell innia a bürökkel teli méregpoharat, ám azt is, a bürök: forgás, a létezők körforgása (mj. konasz=forgás). Szemei sarkában nevető ráncok, mélyek, akár a szőlők között vezető löszös mélyutak. Teste felszíne csöndes, lankáira szőlők vésnek sorokat. Bőrét nap cserzette, ám alapvető tónusa, a rózsapír a felszín alatt áramló erek ajándéka. Istenek titkait fürkészendő, magunk magasát elérendő egyetlen út létezik: az áldozat. Ím hát az alkalom, ejteni egy apró karcolást, s látni, mint bukkan felszínre egyetlen apró gyöngyben titkok titka: a BOR.

     „Lejegyeztem az unokámnak, aki talán megéri a következő teljes napfogyatkozást, és azt is, hogy a magyarok addig világbajnokságot nyernek.” – írta Nagy Gáspár az  Amikor a gall kakas négyszer kukorékolta el magát című a 1998-as foci VB-re emlékező sorai elé.  

Bármennyire is keressük a kákán a csomót, bármennyire is náspángoljuk a magyar oktatásügyet, hogy gyermekeink az előző tagmondatok jelentős részét talán nem is értették volna, az idei magyar érettségin nehezen találhatunk fogást. Aki pedig még mindig az ismereteket és a lexikális tudást kéri számon a feladatlapon, annak megnyugvásul szolgálhat, hogy ha gyermekeink nem tudták volna megmondani az előző mondat zavarkeltő szavainak szótári jelentését, a szövegkörnyezetből csak-csak kikövetkeztethették volna.