Lelkes tárgyak - Anno könyvbemutató az Írók Boltjában

"1869-ben nyitották meg Kertész és Eisert urak Pesten a „gyakorló-tanodá”-jukat, hogy az új sportszer, a veloczipéd helybeli kedvelőinek legyen alkalma közelebbről megbarátkozni azok gyakorlati használatba vételének addig ismeretlen technikájával. Negyedszázadra rá a Balatonnál egy szolgabíró a fürdővendégekre hivatkozva még próbálja tiltani a vasparipás korzózást, a sorra alakuló kerékpáros-egyletek 1897-ben már igen látványos, virágokkal feldíszített biciklis felvonulást rendeznek az Andrássy úton. A közkedveltté vált közlekedési eszköz – a polgárjogot mindinkább elnyerve – elindult a még manapság is kacskaringós, dimbes-dombos útján."
Telt ház az Írók Boltjában. Az Anno könyvsorozat huszadik részét „A biciklizés tekervényes múltja” című kötetet mutatták be. Tudósítónk a helyszínen járt.

Lelkes tárgyak

Anno könyvbemutató az Írók Boltjában

Húsz perccel a bemutató előtt már elfoglaltatnak a kihelyezett székek. Az egyik fiatal munkatárs újból és újból hátrarohan egy-egy újabb adag ülőalkalmatosságért; vagy ötször-hatszor jelenik meg a színen; végül ez sem bizonyul elégnek. A széksort álló emberkoszorú szegélyezi, mire az előadás kezdetét veszi. Mert akárhogy is, szenvedélyes előadás ez inkább, mintsem kimért könyvbemutató. Saly Noémi a tőle megszokott ízes-lelkes; szavakat kiejtésük közben mintegy kóstolgató stílusában méltatja a Tandem Grafikai Stúdió „Anno”- sorozatát, s firtatja annak hátterét, a mögötte magasodó emberi szándékot-minőséget: beszélget a Stúdió létrehozóival, Faragó Istvánnal, s feleségével, László Zsuzsával.

Érdekes kis vállalkozás ez, mint célját, mint megvalósításának útját-módját tekintve, egyfajta régmúlt, meghitt céhesség atmoszférája lengi körül, közvetlenségen és önzetlenségen alapuló.
A sorozat gyermekkorom Búvár-könyveit idézi, bár e hasonlatosság az ismeretterjesztésben, s a könyvek barátságos, kézbe simuló méretében bizonnyal kimerül; olvasmányosság, s az összegyűjtött anyag tekintetében bizonnyal az Anno felé billen a mérleg.
Mindez mögött persze mi a legfőbb: az emberi kapcsolatok. Mert ugyan mennyi emberrel, múzeummal, levéltárral, s legfőképp „bogaras” gyűjtővel kellett fölvenni, s ápolni a kapcsolatot, hogy felhalmozott ismeretek ily gyönyörű íve kirajzolódjék, hogy eljussanak az immáron 20. (!) kötetig, mely „A bicziklizés tekervényes múltja” címet viseli? S az oly kevéssé maguktól értetődő tárgyak ismertetéséig, mint pl. betéti könyvek, árnyékképek, kukucskálóablakok, turistabot-jelvények, táncrendek, csak párat megemlítendő?

Mindeközben elkalandoznak gondolataim; használati tárgyaink külcsínén-belbecsén elmélkedem. A fogyasztói társadalmi visszásságokon, melyek száműzték a személyest. Személyesség híján egy tárgy csupán hulladék, többjük anyagi „minősége” okán még abban sem reménykedhetünk, a biológiai (vagy bármiféle) körforgás részévé lesz. A tárgy, mi szeretet nélkül készül, a tárgy, mi szeretet nélkül használtatik, akárhogy is nézzük, nem az emberi világ része. Végtelenül hideg, levegőtlen, gyilkos világ féregnyúlványa – torz tükör, s oly vissza-tetsző (!) akár az űrsalak. Lehelet-nélküli, megtiport agyag.
Ezért kell, hogy amiként barátainkat, a minket körülvevő tárgyakat is körültekintően válasszuk meg; s tegyük ezt ne csak magunk örömére; mások szeretetteli okulására is. Ahogy ezt példának okáért – Faragó István és László Zsuzsa teszi.

Írók Boltja - 2009.05.10. TANDEM GRAFIKAI STÚDIÓ - A bicziklizés tekervényes múltja - Az ANNO sorozat 20. kötete- Bemutatta: Saly Noémi
A Tandem Grafikai Stúdió -Anno- könyvsorozatánaklegújabb darabja: A bicziklizés tekervényes múltja

Írta: Hegyi Botos Attila
Képek: wst