„Érezzük magunk körül a sokszor leírt Gutenberg-galaxis gravitációs terét” – mondta az Ünnepi Könyvhetet megnyitó beszédében Lator László. – „Sátrat ver, teret hódít az irodalom.” 142 pavilonban több száz újdonságot kínáló, bizakodó kiadók, 20-30-50%-os árengedmények, 300-500 forintért megvásárolható könyvek ládaszámra, tegnapi slágerszerzők féláron. És élvezetes, tetszetős új magyar könyvek, boldogan beszélgető-dedikáló szerzők.

 

 

Megnyílt a 80. Ünnepi Könyvhét

A díszegyenruhába öltözött Központi Tűzoltózenekar csalogatta muzsikájával az Erzsébet hídtól a Váci utca turistáit a hivatalosan délután 4 órakor megnyitott könyvhét fő helyszínére.

 

 

Többször körbemasírozták a Vörösmarty teret, majd Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója idézte Supka Gézát, a könyvhét ötletadóját: „Az évnek egyik napján [..] az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék”! Ezután felkérte „a könyvhét gondolatával egyidős” (1927-es születésű) Lator Lászlót ünnepi beszédének megtartására.

 

 

Szemtanúi hitelességgel foglalta össze az elmúlt nyolcvan év olvasási és könyvvásárlási szokásainak változását a Kossuth-díjas költő. Kevesebb ugyan ma Magyarországon az analfabéta, mint a nagy világgazdasági válság évében, egyre több azonban az írás-olvasás használatát elfelejtő, értelmezési nehézségekkel küszködő funkcionális analfabéta. 10% alá esett a rendszeres könyvolvasók aránya (akik legalább havi egy művet elolvasnak), s a lakosság kétharmada egyetlen könyvet sem vesz kézbe egész évben a felmérések szerint. Hol vannak már a százezres eladások? Az 1956-os forradalom leverése után a klasszikus szépirodalomhoz menekültek az emberek, 1989 után a lektűr, a ponyva „piacirodalmának” virágkora jött el. Manapság az internet szipkázza el a könyvolvasókat, de nem kell félni a számítógépektől – állította Lator László –, mert a technika ugyan kiolthatja a szellemet, de új impulzusokat is adhat. Azon múlik, hogyan használjuk. És az ilyen rendezvények olvasásélénkítő erején.

 

 

Lássuk hát, milyen izgalmas írókkal találkozhatott első nap, aki a Lator által a frankfurti könyvvásárhoz hasonlított budapesti könyvhét helyszínein barangolt!

 

 

Irigylésre méltóan nagy Kukorelly Endre női olvasótábora, tapasztaltam meg újra. A női szívek búvárlója Németh Gábor társaságában fürdőzött a gratulációkban, s felbukkant pipájával a litera.hu korábbi főszerkesztője, Keresztury Tibor is.

 

 

Több évtizede készíti irodalmi paródiáit Tarján Tamás és Reményi József Tamás, Szénszünet című kötetükben napjaink magyar íróit sem kímélik. Változatos stílusimitációikat hálásan fogadta a vásári forgatag.

 

 

Ismét bravúros utószót írt Boris Vian novelláskötetéhez Takács M. József műfordító. Az életműsorozat szerkesztője – a francia kultúrát népszerűsítő pólójában – örömmel nyugtázta, hogy a Cartaphilustól vásároltam meg (20 % kedvezménnyel) A kék liba címre hallgató, Vian-rajzokkal és -festményekkel illusztrált válogatást, melyben például új oldaláról ismerhetjük meg a Venyigeszú és plankton Őrnagyát.

 

 

Szávai Ilona szorgalmasan járta körbe a „konkurencia” standjait, hol itt, hol ott lehetett találkozni mindig mosolygós alakjával, ám többnyire a Pont Kiadó forgalmát „hízlalja” a gazda szemével.

 

 

Petőcz András cédét ad ajándékba a köteteiből vásárlóknak a Vörösmarty téren. No, nem a legújabb hangoskönyvével kedveskedik, hanem egy 1990-es hangfelvétellel, a Sári Lászlóval készített Közeledések és távolodásokból részesülhetnek a szemfülesek. A majd egyórás album 21 Petőcz-verset tartalmaz, kitűnő repetitív darabokkal, a bolondnak is megéri ez az árukapcsolás!

 

 

Kiss Irén az emberekben mélyen gyökerező istenhitet fejtegette, s amikor a szentlélekkel betöltekezés és a koponyatető fizikai kapcsolatához érkezett, rögtön eszembe juttatta az egyetemen általa tartott romantikus irodalom tantárgyat, ahol minél nagyobb blődlit kellett mondani a jó jegy megszerzéséhez.

 

 

Nagy Natália gyerekkönyvei mellett mesemondós cédéjét is szívesen aláírta, a koncertjei iránt érdeklődőket viszont kissé elszomorította, egyéb teendőkkel magyarázva fellépéseinek hiányát. Néhány méterrel odébb édesapja, Nagy Bandó András népszerűsítette Nagyapám, nagyanyám és a vakond című mesekönyvét.

 

 

A Liszt Ferenc téren, az Írók Boltja mellett Mészáros Sándor nyitotta meg a könyvhetet egyszerre humoros és keserű vádbeszédével, az Aranytíz Művelődési Központban pedig a Szép Magyar Könyv verseny díjait osztották ki este a politika és a könyvszakma képviselői, de ezekről majd a következő cikkben.

 

 

Kép és szöveg: Klein László

 

Kapcsolódó cikkek:
Kukorelly Endre-interjú: http://www.irodalmijelen.hu/?q=node/700
Nagy Bandó András könyvéből: http://www.irodalmijelen.hu/?q=node/2357
Boris Viant megidézve: http://www.irodalmijelen.hu/?q=node/1929
Petőcz András-interjú: http://www.irodalmijelen.hu/?q=node/526
Petőcz András verslemeze: http://www.hungaroton.hu/hu/node/4620