Izgalmas bemutatóval rukkolt elő a kolozsvári Puck Bábszínház, színre vitték a Vitéz László meg a mágus című darabot, amely nagyszámú gyerekközönséget vonzott be. A modern bábjátszás titka nemcsak a korszerűségben, hanem a tradíciókhoz való ragaszkodásban is rejlik – vallja Rumi László, a darab rendezője. 
 

 
Bár a könyvbemutatón nem ugratták ki a nyulat a bokorból, hogy miért kapta a regény a fenti címet, Fejős Éva kérdései mentén egy kicsit a szerzővel együtt visszaröppentünk az időben.

Hogyan lehet Erdélyben ógörög drámából filmet készíteni, milyen akadályokba ütköznek az erre vállalkozók? Jakab-Benke Nándor és Oláh-Badi Levente Antigoné című munkája választ ad ezekre a kérdésekre. Az iróniával, humorral fűszerezett film mégsem annyira vicces, hogy csak nevetni tudjunk rajta. A vetítésre és azt ezt követő beszélgetésre a legutóbbi Bretter György Irodalmi Körön került sor.

Idézzük fel a történelmi eseményeket és emlékezzünk a szabadságharcos honfitársainkra azon a konferencián, amit 2011. szeptember 9-10-én Tordán szeretnénk megtartani egy kétnapos rendezvényen az Önök közreműködésével. A konferencia része a Jósika Miklós emlékét felelevenítő munkának, amit 1996-ban a budapesti Kárpát-Alpok Alapítvány tagjai kezdeményeztek. - Felhívás a tordai konferencián való részvételtre.

 
„Nem művészi előadásra, nem fesztiválra törekedtünk, hanem a személyes találkozások fontosságára összpontosítottunk”.
 
 

A tudás, legyen az akár az irodalomról vagy a művészetekről való tudás is,  egyik jellemzője az átvihetőség vagyis  a más és más helyzetekben való alkalmazhatóság, amelyet a legkülönfélébb összefüggésben a transzfer fogalmával lehet minősíteni.

Megnyílt a Szent István Könyvhét, Hárs Ernőt Stephanus-díja alkalmából Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke méltatta. Az ünnepségen jelen volt a nyolcvanadik születésnapját ünneplő Czigány György is.

A Budapestre látogató Sofi Oksanent lenyűgözte a Lotz-terem és a magyarországi érdeklődés, mi pedig végre közelről is megcsodálhattuk színpompás hajtömegét. Beszámolója az észt és finn kapcsolatokról egykor és ma felért egy élő történelemórával.

A „recycle” rendszer napjainkban egyre aktuálisabb kérdéseit járta körül a fesztivál első napja szerdán a Petőfi Irodalmi Múzeumban, melynek során Franz Kafka Átváltozásának újrahasznosítására is sor került.

Az Európai Kulturális Intézetek Éjszakáján – amely hétvégén az Európa Nap programjaival folytatódott –, tizenegy nemzet képviseletének programjaiból válogathatott az alvással nem törődő érdeklődő. A megnyitón jártunk.

Mit tud egy Ady-szuperolvasó? Mi az a „minden Egész”, ami eltörött? Mennyire tekinthető ma élőnek Ady kultusza? Ehhez hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a Nagykárolyban, Érmindszenten és Nagyváradon megrendezett Tizenkét legszebb magyar vers rendezvénysorozat 8. állomásának előadói. – Boldog Zoltán beszámolója.

Két költő, három könyv: Nyilas Atilla Egynyári jegyzetek és Szerelemgyerek, valamint k. kabai lóránt klór című kötetei voltak a főszereplők a Nyitott Műhelyben rendezett bemutatón.

 
 
Pontozással kezdődött az értékelés a kritikusi négyesfogat – Károlyi Csaba, Margócsy István, Radnóti Sándor, Takáts József – áprilisi beszélgetésén az Írók Boltjában.

Részegh Botond Játék elidőzéssel című kiállítása 2011. április 14-től 2011 május 26-ig tekinthető meg a Lena & Roselli Galériában. A kiállítást Beke László nyitotta meg. A megnyitóbeszédet itt hallgathatják meg.

Részegh Botond Játék elidőzéssel című kiállítása 2011. április 14-től 2011. május 26-ig tekinthető meg a Lena & Roselli Galériában. A kiállítást Beke László nyitotta meg. A megnyitón készült összeállításunkat az alábbi oldalról olvashatják, nézhetik, hallgathatják meg.
Kapcsolódó: Részegh Botond festményei a Galériánkban
Beke László megnyitóbeszéde (Hangfelvétel)

 
 
Kukorelly Endre 60 éves. Az Írók Boltjában megrendezett esten Mészáros Sándorral beszélgetett. Összeállításunkban megnézhetik a helyszínen készült képeket és kapcsolódó írásokat, interjúkat olvashatnak.
 

 
Nemcsak a magyar olvasók körében népszerű a kolozsvári születésű Bodor Ádám, a Sinistra körzet fiatal román irodalmárok szerint az egyik legjobb kortárs magyar alkotás. Az író a napokban vette át Budapesten az Artisjus-díjat Az utolsó szénégetők című tárcakötetéért, szülővárosában pedig a Tranzit Ház, illetve a Cărtureşti könyvesbolt vendége volt.

„Hetente, kéthetente leülünk legalább egy félórára-órára és végiggondoljuk, hogy mi történt eddig, mit szeretnénk csinálni. Egyrészt ezeket az időket próbálják megragadni ezek az apró szövegek, másrészt ilyenkor nem csak a valóság kerül elő, hanem vágyak, álmok is.” – Pusztai Virág tudósítása

A szegedi Grand Café vendégeként Bartis Attila mesélt a nevéhez kötődő két új kötetről, a szemétkosárba kerülő lapokról, a színdarabokhoz való viszonyáról és a magatartását meghatározó lassúságról. Közben azt is megtudhattuk, hogy nem csak a nő lehet kéjtárgy.

Az idei Könyvfesztivál egyik jellegzetes alakja az a bevásárlókocsit toló fiatalember volt, aki a diszkontáruházakból megszokott kelléket könyvekkel megrakodva tolta maga előtt. - Csanda Mária beszámolója fesztiváli színekről.