Sikeresen rajtolt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét: a Mátyás király szülőháza előtti téren felállított standok körül nagyszámú érdeklődő csemegézett a több mint húsz könyvkiadó kínálatából.

A könyv helyfoglalása

a Kincses Városban 

Az irodalmi, szépművészeti, társadalom- és néprajztudományi, valamint gyermekkiadványokat és a köréjük csoportosuló programokat még a késő délutáni zivatar sem tudta elmosni. A Bulgakov Café elsősorban a fiatal szerzők fellépésének adott otthont, míg a Kolozsvár Társaság a régmúlt idők kötetkuriózumaival kecsegtetett, a Kriza János Néprajzi Társaság pedig az antropológiai tárgyú érdekességekkel rukkolt elő.

„A könyv érték és nem luxuscikk”

82 évvel az első, 1929 májusában megrendezett Ünnepi Könyvhét, illetve éppen 70 évvel az első kolozsvári Ünnepi Könyvhét után, idén június 2. és 5. között Erdély fővárosa ismét bekapcsolódott a magyar könyv ünnepébe, a budapesti Vörösmarty téren megnyíló központi rendezvénnyel pontosan egy időben, 16 órakor nyitották meg a könyves seregszemlét.
A Supka Géza ötletéből született rendezvény most sem tért el a neves újságíró eredeti elképzelésétől: „az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozni egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formába”.

A szinte egy évszázados elgondolás idején ugyancsak gazdasági válság  nehezítette a könyv kiadását, nomeg a vásárlását, az olvasó, az irodalomkedvelő helyzetét. Napjainkban sincs ez másképp. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét nagyszámú érdeklődője mégis azt bizonyítja, szívesebben megvásárolják az emberek a könyveket, ha azokat kulturális programokkal  körítik, nem csak a könyvesboltok hűvös odvaiban árusítják.

Kelemen Hunor művelődési miniszter a Kolozsvári Könyvhét ünnepi megnyitóján örömét fejezte ki, hogy a könyvkiadás csodálatos módon, a gazdasági válság ellenére is talpon van. Indokolta ezt azzal, hogy a Bukaresti Bookfesten egyre több kiadó képviselteti magát. Az elmúlt 21 esztendőt a könyvkiadás szempontjából nagymértékű fejlődés jellemezte, egyre több színvonalas kiadó jelent meg a piacon. Azt is hozzáfűzte: ez egy lassú és alapos építkezés eredménye.
KeleUgyanakkor hangsúlyozta: a magyar irodalmat nem lehet kitenni a piac kénye kedvének, a kulturális kormányzat, az állam kötelessége támogatni ezen értékeinket. A könyv szellemi, kulturális érték és nem luxuscikk – fogalmazott a miniszter, ezért felkarolásához a Művelődési Minisztérium a tőle telhető legkedvezőbb körülményeket próbálja biztosítani. Kelemen Hunor kifejezte reményét, hogy a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét nemcsak Mátyás király szülőháza előtt, szimbólikusan, hanem a város kulturális életében is elfoglalja helyét.

A megnyitó egyik díszvendégeként meghívott Csoóri Sándor ugyan betegsége miatt nem tudott részt venni az ünnepségen, de üzenete, Szép Gyula  tolmácsolásában eljutott a minden könyvbaráthoz.

Fiatal írók olvastak fel esőáztatta kéziratokból

A Bulgakov Irodalmi Kávéház az Erdélyi Híradó Kiadó – Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy szerzőinek nemcsak szórakozásra igencsak alkalmas törzshelye, hanem egyben irodalmi műhely is. A Bretter-körök időnként véres irodalmi csatáiról az is hírlik, hogy csak az maradhat író, költő a terepen, aki épségben megúszta az első ilyen megmérettetést. „Ha felfele szállt a füst”, ha még a bretteres szereplése után is írni mer a szerző, akkor költő, író lesz belőle – mondják a „nagyok”. Az ünnepi könyvhét irodalmi programját záró fiatal írók felolvasóestje több „sikeresen túlélőt” is felvonultatott, akik vagy ígéretes, lassan első kötetes tehetségek, vagy már elismert szerzők.
Márkus András első (Álmomban Macskát szült a nőm), és második kötetét (Ki lesz a barna lányban?) nem hagyhatta figyelmen kívül a kritika. Sokan átütőnek, eredetinek találták stílusát, és azt, hogy nem mellőzi az erotikus tematikát, sőt, a A kolozsvári orgia című versében Rimbaud-t idézve példálódzik: „az erkölcs az elme gyengesége”. Sokan viszont földbe döngölték ezt a pajzán, szemtelen, mindenkinek odamondó fiatal szerzőt, akit már 17 évesen elismertek a mesterek.

Az erdélyi sikeres pályakezdés után a magyarországi kiadók is felfigyeltek rá, a napokban látott napvilágot A kolozsvári orgia című verseskötete az Ulpius-háznál és hamarosan egy prózai kiadvány, a Paraszttartók kézikönyve is az olvasó asztalán lesz ugyancsak az Ulpius-ház gondozásában. Márkus András ezúttal is meglepte közönségét, hiszen a felolvasóesten nemcsak az erotikus, időnként vulgáris szavakat sem mellőző írásaival szerepelt, hanem három hazafias költeményt is felolvasott, bebizonyítván ezzel, egy jó költő bármiről tud verset írni. A Paraszttartók kézikönyvének néhány részletéből kiderült, kiemelkedő fontosságot kap benne az irónia, a humor, az elbeszélő tehetség kiváló stíluseszközei is. 
A Bretter-körön idén is  feltűnt több ígéretes tehetség. Az esten is felolvasó Székely Örs, Varga László Edgár  lírai, filozófus alkat, Vass Ákos inkább az Előretolt Helyőrség első generációjához hasonlít. De akár Márkus András is lehetne a fiatal szerző ihletője. Szókimondó, lázadó, erotikus, izgalmas szószerkezetet, eredeti rímtechnika jellemezik írásait. Főként a pincérlányhoz írt versei nyerték el a közönség tetszését, mindenki azt találgatta, vajon ki lehet a múzsa.
Végül, de nem utolsó sorban beszélnünk kell Potozky Lászlóról is, aki hamarosan megjelenő, Áradás című kötetéből olvasott fel néhány szemelvényt, valamint rövid, Örkény egyperceseinek stílusát továbbvivő írást. A prózaíró alig negyedév alatt állította össze első kötetének anyagát, írásait az erdélyi, majd magyarországi neves irodalmi folyóiratok szívesen közlik. Novelláit  a víz szimbólikus motívuma szövi át. Potozky a Bretter-kör elnökeként úgy látja, hogy a kortárs irodalom megtalálja a maga olvasótáborát, a könyvekre igény van. A most induló pályakezdők inkább a lírának hódolnak, mintsem a prózának, rengeteg tehetséges fiatal van, csak dolgozniuk kell az írásaikon.
A felolvasóesten a Bulgakov kávézó új terasza zsúfolásig telt, elsősorban a szebbik nem képviselői fejezték ki hódolatukat a fiatal szerzők írásai iránt, de a közönség soraiban számos szakmabeli is helyet foglalt. A zuhogó eső ellenére a sátrak viszonylagos védelmét élvezve senki sem menekült be a kávéház épületébe, a szerzők pedig a vizes kéziratból is jó kedvvel olvastak fel.
 

Erdélyi könyvek 1919–1945-ből

Az ünnepi megnyitóhoz mintegy bevezetésképp szolgált a Szentimrei Alapítvány gyűjteményének bemutatója, amely erdélyi, elsősorban szépirodalmi, képzőművészeti és más jellegű kiadványok tárlatával szolgált. Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője és a Szentimrei Alapítvány elnöke elmondta: „a teljesség igénye nélkül mindössze ízelítőt szeretnénk nyújtani a 2011-es Ünnepi Könyvhéten szervezett kiállítással, apró hozzájárulásként egyetlen jól körülhatárolható terület irodalmi dokumentumaiból, mintegy nyolcadfélezred magyar nyelvű könyveiből”.

A kiállított könyvek a Szentimrei Alapítvány gyűjteményének csak egy töredékét teszik ki, a korszak folyóiratairól, újságairól nem is beszélve. Számos erdélyi magyar kiadványt láthattunk a valamikori Erdélyi Helikon szerzőitől, valamint az első Kolozsvári Ünnepi Könyvhét sajtóanyagába is betekintést nyerhettünk.
Elhangzott, hogy a jövőben érdemes lenne egy-egy műhely (Erdélyi Szépmíves Céh, Minerva) vagy más városok, mint Marosvásárhely, Nagyvárad, Arad könyveit, irodalmát, sajtóját is bemutatni. Az is izgalmas téma lehetne az ehhez kapcsolódó műhelybeszélgetésen, hogy létezik-e külön erdélyi és magyar irodalom vagy ez csak az országhatárok, a politikum által kreált eszme. 
Szabó a kiállítás kapcsán hangsúlyozta: sajnálatos módon a középiskolában is keveset beszélnek erről az irodalmi korszakról, a diákok néhány nevet ismernek csak, szégyenletesen keveset tud a közvélemény a hazai magyar irodalomról, és az ebben az időszakban napvilágot látó, nem kizárólag szépirodalmi könyvtermésről.
 

Írottmuzsika Palocsay Zsigmond-módra

A könyvhét első napján említésre méltó rendezvény volt Palocsay Zsigmond Írottmuzsika című könyvének a Kriterion Kiadó által szervezett bemutatója is. A kötetet Egyed Péter író, filozófus, valamint H. Szabó Gyula, a Kriterion Kiadó igazgatója méltatta. Mindketten Palocsay Zsigmond barátai, tanítványai voltak. Egyed Péter Palocsay életútjára kitérve elmondta: az 1960-70-80-as években az irodalmár műveit értékelték ugyan, de nem kapta meg a kellő elismerést, pedig a természet és az ember kapcsolatát feldolgozó írásai nemcsak tematikájukban, zeneiségükben is egyedülállóak. Nagyra értékelendő nála a régi magyar nyelv, a tájnyelv ismerete és az írásokba való beépítése is. Palocsaynak a lényegi kihívást a szellem és természet kapcsolatának megjelenítése jelentette. A születés, élet, elmúlás filozófiáját zenei elemekkel is gazdagító líra a ma emberének is aktuális mondanivaló – értékelte Egyed Péter.
A nap folyamán az érdeklődők a Kriza János Néprajzi Társaság és a Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék könyvbemutatóján is részt vehettek: a Társaság 18., Czégényi Dóra, Keszeg Vilmos és Pozsony Ferenc szerkesztette évkönyve, az  Oktatás, kutatás, intézmények Kolozsvárt című kötet volt terítéken. Ezután a Korunk folyóirat idei harmadik, Keszeg Vilmos által gondozott, Élettörténetek antropológiája című számát mutatta be Ilyés Sándor. Majd Könczei Csilla: Kulturális identitás, rítus és reprezentáció a Brassó megyei Háromfaluban. A borica című kötetéről folyt beszélgetés.

Tánc, muzsika, színház, egymásra szervezett programsokadalom

Nemcsak az irodalom, a színház, a népzene, az operett is színesíti a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét programját. Az első nap fellépett, többek között, a Kisbácsi hagyományőrző néptánccsoport, a Katapult együttes, valamint ismert operettrészletek is felcsendültek.  A kulturális és szórakoztató programok nagy sikert arattak.
Ma délben pedig a kolozsvári BBTE Színház és Televízió Karának Színművészeti szakos végzős diákjai Theresia Walser Közel sincs már e vadság erdeinkben című darabjából adtak elő egy részletet. Ugyancsak ma egy Commedia dell’arte jelenetet is műsorra tűznek a színművészetis végzős hallgatók. És ma sem maradhat el a népzene: a Palatkai hagyományőrző zenészek biztosítják majd a könyves sokadalom jó hangulatát.
Az első Kolozsvári Ünnepi Könyvhét kapcsán talán csak egyetlen dolog róható fel: a programok egymásra szervezettsége. Több párhuzamosan futó felolvasóest és könyvbemutató is sorra kerül a mai nap folyamán, és ez a tegnapi rendezvényekre is jellemző volt, míg a holnapi és holnaputáni könyvbemutatók, felolvasóestek ritkábbak, inkább a standoknál történő dedikálásoké lesz a tér. A párhuzamos rendezvények esetén az érdeklődés is megoszlik, hiszen az olvasóknak választaniuk kell a hasonló rangú és tematikában is közel álló kiadványok bemutatói között. 

Varga Melinda