Miért nincs ma becsülete Magyarországon a műfordítónak? A főállásúak már kihaltak? Tőlünk keletebbre is többet keresnek? Magyar tudományos könyvkiadás nem lesz, hanem volt ? – Sári Júlia beszámolóját olvashatják a műfordításról rendezett vitáról.

A XVIII. budapesti Könyvfesztiválon szerzett benyomások – képriporttal.
 
 
 

A Könyvfesztivál második napja egyben a Márai-program első szakaszának startja is volt: a kiadók április 15-én kezdhették „listára szánt” könyveiket regisztrálni a Könyvtárellátó elektronikus felületére, ahonnan az NKA ideiglenes kollégiumai kiválasztják a könyvtárak által megvásárolható köteteket.

Miközben a Kánongép és a Pénzgyár felfalja a kis könyvkiadókat, kinyírja a pártatlan szerzőket, az információs társadalom és a digitális forradalom olyan új utakat teremt, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A fapados járat forradalmasította a légiközlekedést, vajon a “fapados könyv” megváltoztatja-e a könyvkiadást?

A XVIII. budapesti Könyvfesztiválon szerzett benyomások – képriporttal.
 
 
 

 
Szőcs Géza kínai papírsárkánnyal ajándékozta meg Mircea Cărtărescut magyar nyelvű kötetének megjelenése alkalmából, s ha sárkányröptetésre nem is került sor a Petőfi Irodalmi Múzeumban, sokat megtudhattunk egy mesebeli társadalom megalkotójáról, aki egyben az egyik legjelentősebb kortárs román író is.
 

 
Bár elsőre nem úgy tűnt, de utólag egyértelmű, hogy az Írószövetség templomszerű (boltíves és kereszthajós) nagyterme tökéletes helyszín volt az antropozófus Makkai Ádám köszöntésére április 4-én. Mindenütt ültek, mindenütt „Ádám barátai” ültek.
 

 
A Szépírók Társasága VII. Irodalmi Fesztiválján a szomszédság fogalma szerepelt a középpontban az irodalmi kötődések, írói barátságok szemszögéből, mégpedig a rendszerváltás óta eltelt időszakra fókuszálva.
 

Több erdélyi településen is megemlékeznek áprilisban Kőrösi Csoma Sándor halálának évfordulójáról. Az Irimiás Balázs vezette Csoma Szobája Alapítvány Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csomakőrösön mutatta be a nagy tudós zanglai szobájának restaurálási munkálatait, valamint Sütő Zsolt Tibetvörös című fotóinstallációját.

 
 
Az író Veszprémben a fordítószeminárium résztvevővel beszélgetett egyik szövegének átültetési nehézségeiről, majd az Éjszakai Egyetem programsorozat keretében tartott előadást.
 

Az előadás sikerét – hiszen eddig mindháromszor teltházzal ment – a társulat kemény munkája alapozta meg. Nemcsak suta mozdulatok, de hamis hangok sincsenek benne, annak ellenére, hogy a Fabáb élő zenével (zongorával, gitárral, ütős hangszerekkel, hegedűvel), élő – s milyen jó! – énekhangokkal dolgozik, sehol semmi play back.

Több romániai város pályázik a 2020-as év Európa Kulturális Fővárosa címére, így Kolozsvár, Temesvár, Gyulafehérvár és Jászvásárhely (Iaşi) is. A kulturális élet gazdagsága szempontjából Kolozsvár nagyon esélyes lenne, ám a városképet, a befogadóképességet, a műemlékek fölújítását és az infrastruktúrát illetően komoly változtatásokra volna szükség.

Mátyás király, az igazságos, a humanista, az álruhás jótevő – a történelmi személyiség köré legendák szövődnek.  Felméri Cecília  Mátyás, Mátyás című animációs dokumentumfilmjében viszont azzal szembesülünk, hogy miként látják, illetve ismerik-e egyáltalán a nagy királyt szülővárosának mai lakói.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy lovag, akinek zsebében lakott a tehetsége, a kitartása és hite, a bátorságáról nem is beszélve. Szeretett játszani, barátkozni, na meg írni is. Mendegélt, mendegélt, mígnem a 75 mérföldes kőerdőhöz ért. Ott aztán megállt, és dindeleládom, jól megünnepelték.

Hamvas Béla és Tábor Béla talán sokkal jobban ismert, mint a Csütörtöki beszélgetések harmadik résztvevője: Szabó Lajos, akinek kalligráfiáiból és szöveg-töredékeiből nyílt kiállítás a 2B Galériában – Weiner Sennyey Tibor írása.
Részletek Szabó Lajos írásaiból (Feljegyzések 1947-1948)

 
 
 
A magyar és román állam képviselői szombaton Kolozsváron avatóünnepség keretében vették át hivatalosan is a magyar és a román kormány közös támogatásával restaurált Mátyás-szoborcsoportot, az esemény tiszteletére egész napos rendezvénysorozatot is szerveztek a városban.

Frankie és Johnny története egyszerűségében megnyerő: a szakács és a pincérnő egymásra találásának mégis mélyebb rétegeit célozza meg a pinceszínházi előadás, mint a húsz évvel ezelőtti amerikai film. – Jegyzet az előadásról
 
 
 

Születésnapja alkalmából vidám hangulatú esten köszöntötték a Magyar Írószövetségben az író-műfordítót, ám a meglepetésekkel maga az ünnepelt szolgált: a díszterem egy időre még színházzá is átalakult.

A Nyitott Műhelyben Szepesi Attila és Zalán Tibor felidézték Baka István és Sziveri János alakját, miközben saját pályájuk emlékezetes fordulatairól is meséltek Bán Magda kérdéseire válaszolva.

Az Írók Boltjának ebben a sorozatában – ahogy Mészáros Sándor fogalmazott – a mostohábban kezelt régiók irodalmát szeretnék a figyelem középpontjába állítani. Legutóbb a szabadkai születésű írónőt hívták meg.
Kapcsolódó anyag: Kritika A kis kavicsról