Irodalmi Jelen

Feszti körkép 1. – Riportsorozat a XVIII. Nemzetközi Könyvfesztiválról

2011. április. 14. - 22:22

A XVIII. budapesti Könyvfesztiválon szerzett benyomások – képriporttal.

Feszti körkép 1.

Miért kell a könyvnek az ünnep? Egyáltalán az övé-e ez a fesztivál? Hogyan lehet őt ünnepelni? Újra visszatérő kérdések, évente legalább kétszer: a budapesti Könyvfesztivál és a Könyvhét ideje alatt.

A könyv szerzőjét ünnepeljük, akit az irodalomtudomány már régen száműzött a Szöveg mögé, azt mondta: ülj, le, barátom, vedd fel a gázsit, mosolyogj, ha a kiadó arra kér, add az arcod a műhöz, magad csak egy adalék vagy, mindegy, hogy Isten jobbkeze avagy szorgalmas betűgyáros, aki ipari mennyiségben gondolkodik. Egy nagyon fontos adalék: hype, márkanévvé válhatsz, légy könnyen megjegyezhető, botrányos vagy rejtélyes, sohasem középszerű. Vagy a teteje, vagy az alja. Coelho, Alef. Ezek legyenek a varázsigék, például. Ülj nyugodtan, feltámasztunk, kedves Szerző, hidd el, nem múlt el minden, Esterházy is évről évre egyre fiatalabb, beleöregszik a szerepbe, ami meg folyton újjászületik vele együtt, ahogy Danilo Kiš vagy Kosztolányi. De a halott szerzők most maradjanak a polcokon, az övék az év többi része, most a kortársakon a sor.

A könyvkiadókat ünnepeljük, az örök riválisokat, a nagy halakat, akik a piacot irányítják, neveket emelnek fel a porból, védjegyükkel látják el a szöveget, majd a kánongép elé helyezik, ami bedarálja őket. A kis kiadókat, akik villantanak néha egyet, mert ők az írott kultúra kereszteslovagjai, akik egy-egy ügyes csellel hadjáratokat nyernek.

Ilyen csellel fordította le Szőcs Géza és Gergely Zsuzsa Mircea Cărtărescu A sárkányok encinklopédiája című művét, amelybe más nemzetek íróinak beletört a bicskájuk. A Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott bemutatóról Laik Eszter írt tudósítást.

Az idei rendezvényt azonban az a pódiumbeszélgetés nyitotta meg, ahol Estreházy Péter felvezetője után Tarlós István adta át a Budapest Nagydíjat Per Olov Enquistnek, a Könyvfesztivál díszvendégének. A főpolgármester kiállt a magyar sajtószabadság mellett, amit a közönség nagy megelégedéssel vett tudomásul, mint ahogy azt is, hogy a fogadás után gyorsan el kell hagyniuk a helyszínt (ti. a Könyvfesztivál miatt). A kiürített terembe 16.30-kor visszaszivárgó emberek sajnálattal vették tudomásul Réthelyi Miklós beszédéből, hogy „egyedül hagytuk a kamaszokat a könyvtárakban”. Ezért sokan el is indultak az ajtó irányába, talán a könyvtárakba, vagy hazafelé.

Amikor a szerzőt csak félig takarja ki a szöveg

Így nem juthatott idejük arra, hogy pásztázzanak a standok között, ahol olcsón adják a világvégét, és Grecsó Krisztián új, Mellettem elférsz című regényét a világtérképek mellett reklámozzák. Vajon miért? Nem találkozhattak a PIM irodalmi memória- és kártyajátékával sem, amellyel külön riportban foglalkozunk hamarosan. Csakúgy, mint a Csillagszálló legújabb számával és a Fapadoskonyv.hu sikergyanús ötletével. Hogy mi az? Hamarosan kiderül.

Per Olov Enquist, a díszvendég

Ha viszont végignézünk azon a részen, ahol a hazai alkotások fordításait állították ki, büszkén dagadhat a mellünk. Ott vagyunk a világ minden táján, akárcsak Tállyán. Az Azerbajdzsániak meg itt, teletömik a táskánkat hőseposzukkal. Sajnos a szomszédos e-bookos standon csak nyomtatott prospektusokat kapunk. Mi ez, ha nem ellentmondás?

A határon túli kiadók a szokásos sarokba száműzve. Bihari Zoltánt kicsit kihozzuk a sodrából a küldöldi könyvek terjesztésének buktatóival, holnap interjút ad nekünk.

A termek még üresek, a biztonságiak még aranyosan mosolyognak, a Gondolat Kiadó csinos marketinges lányai udvarláskompatibilisek. A névjegykártya meg mind elfogyott.

Fotó és szöveg: Boldog Zoltán

További képeink: