Adolf Dauthage: Jókai Mór portréja (1872 vagy 1873)/Forrás: wikipédia.org

    Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. Jókay Károly és Jókai Eszter öccse.

  • Irodalmi Jelen

    Jókai mókái

    A nagy regényíróról kevesen tudják, hogy olykor verselt is, mégpedig csillogó humorral. Arany Jánosnak címzett „feddése” egy kudarcos lapindítás tanulságait szűri le; a közélet megfricskázását mintha csak a mai állapotokról írta volna; politikai „nyelvbotlásaival” tűzdelt időjóslataival pedig boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!

  • Szőcs Géza

    Olvasó- és emlékező napló 1.

    Jelen esetben a kiinduló könyvnek, amely a kezembe került, nem is véletlenül – magától a tudós szerzőtől kaptam, Fodor Páltól – a címe: Szülejmán szultántól Jókai Mórig. Remek tanulmányok alkotják.

  • A Napi Jókai facebook-oldal illusztrációja A kőszívű ember fiai című regény alapján
    Boldog Zoltán

    Jókai 2.0

    „Jogom van-e a saját csömörömet ellensúlyozandó megfosztani a diákokat attól, hogy részesei legyenek a Nagy Kőszívű Konzultációnak, ahol iskolázott fiatalok egymást átölelve örvendenek a közös, kőszívűen is arany tudásnak?” – Boldog Zoltán tárcája.

  • Irodalmi Jelen

    Velezke – Jókai Mór elbeszélése

    Jókai Mór 
    Velezke 
     
    Krisztus urunk után a nyolcadik században történt az a hallatlan eset, hogy a nők terhesnek találták a férfiak uralkodását a földön, és azt mondák egymás között: „miért nevezzük mi a férfit uramnak? Miért nincs megfordítva a dolog, hogy a férfi nevezné így az asszonyt?”
  • Irodalmi Jelen

    Bambuc ördög Eldorádóban

    Az Irodalmi Jelen szilveszteri kirakós játéka versekből, novellákból – pajzán, könnyed, okos, vidám és kőkomoly szövegekből. Lehet bakugrani és láncra fűzni. Szemezgetni és szortírozni. Nyitogatni és mentegetni. És linkelni. És linkelni.

  • Irodalmi Jelen
    Irodalmi Jelen

    Május

    Irodalmi személyek

  • Február - A bőség zavara
    Irodalmi Jelen

    Február - A bőség zavara

    Február - A bőség zavara

  • Adolf Dauthage: Jókai Mór portréja (1872 vagy 1873)/Forrás: wikipédia.org
    Onagy Zoltán

    Gyermek- és koraifjúkorunk nagy mesemondója, Jókai Mór

    (1825. február 18.–1904. május 5.)

    1848. március 15-én Laborfalvi Rózától a Bánk Bán előadásán egy nemzetiszínű "szalagcsillagot" (kokárdát) kap a mellére. Mikszáth megrendítően meséli el a Jókai-kötetben. Egy hét múlva Laborfalvi, aki nyolc évvel és jelentős ágybéli jártassággal idősebb Jókainál, horgolt nemzetiszínű süveget küld neki, mézesmadzag gyanánt. Jókai azonnal felragad a süvegre. Ettől kezdve szerelmes galambpárként burukkolnak Pesten. 

  • Onagy Zoltán

    A férfi, és az irodalmi férfi

    Jókai életét, feleségeit, a történtek általánosabb jelentését nem hagyhatjuk szó nélkül. Jókai példája azt bizonyítja, a férfi akkor szabadul a szebbik nemhez kötözött láncaitól, miután rászögezték a ládát. Ez reménytelenné tesz minden kétségbeesett szabadságharcot. Az egyik medvetáncoltatót azonnal követi a másik. Arról, hogy a Mennyországban hogyan ropjuk tovább, nincs hiteles híradás. Zárásul – pironkodva - valljuk meg, igaz, nem közönséges emberről van szó, mégis hümmögünk ma is, mi is, amikor egy húszéves liba férjül vesz egy hetvenöt éves vénembert.

  • Weiner Sennyey Tibor

    Balatonvidék - Vasárnapi levelek II/11.

    Hogy milyen a Balatonfelvidék most, midőn Bacchus diadalmenetét követem végig, talán csak az a különös hibrid tudná elmesélni, aki kissé kacér, mint egy hírlapíró, s valahogy úgy komoly, mint egy költő. Ó, tűnt idők régi emberei, kiknek sétapálcája volt, s hitele a pesti kávéházakban, kik másféle anyagból voltatok, mint anyáink és apáink, kik nem értették sosem is azt a víg pazarlást, ahogy ti élni szeretettek, jöjjetek elő az árnyékvilágból, s fessétek ki arcát ennek a kacér menyasszonynak, ennek a kékszemű, ölelő leánykának, mutassátok meg nekünk, milyen szép is volna a Balaton, ha egy hírlapíró és egy költő mesélné el.