• Onagy Zoltán

    Baráth Lajos

    Tizenhét regényt és novelláskötetet, forgatókönyveket, drámát írt, számolatlanul publikált és tárcázott. Jellemző, hogy utolsó kötete 1989-ben jelenik meg, túlzottan az átkos része, így szól az aktuális ítélet. Pedig néhány hete pincejárat, lomtalanítás, kézbe került Baráth Lajos néhány szerencsésen egy dobozba keveredett kötete.

  • Irodalmi Jelen

    Onagy Zoltán: Halni meg és B. Horváth István: Mécsesek Szervác Józsefért

    Az Aszály előtt páratlanul, a túlzásokig keserű pentatonja mégis váratlanul éri az olvasót (engem). Szeretné megkerülni, nem kívánja feltenni az obligát kérdést: miért ilyen kevés ez a burjánzó szomorúság, elveszettség, komor tekintet? Miért, honnan ez az elképesztő bú és bánat, világméretű nihil? Ez még a kilátástalan kommunizmus építése, netán már a kétségbeejtő kapitalizmusé? Elő- és felkészít? Tudatosan vezet az Átdolgozás változó világszemléletébe?

  • Onagy Zoltán

    Néhány szó Ajtmatovról

    ​​​​​​​Gulszári bizony, hogy rövidre fogjam. A poroszka ló, a herélt, tehát munkára fogott, férfierejében lenullázott csődör, és szegény Tanaban, a hülye forradalmár, aki soha nem érti meg az idők szavát, akit a forradalom hivatásosai szívatnak, aki – hittől vakon, forradalmi lelkesedéstől bódultan – alig jön rá, hogy eszköz, csak eszköz, sokszor még az sem, áldozat.

  • Irodalmi Jelen

    Voltaire, a polgárjogi harcos

    Voltaire 1778. május 30-án halt meg Párizsban. Felvilágosodás kori író, költő és filozófus. A kor annyira távoli, életműve annyira szerteágazó, hogy reménytelen néhány mondatban helyszínrajzot festeni köré. Szikár egy figura, polgárjogi harcos, nagy szatirikus, többnyire szembe ment minden idióta és önelégült hatalommal, a dogmatikus, és a hatalomnál nem kevesebb idiotizmussal felruházott egyházzal.
     

  • Irodalmi Jelen

    Akár fel is akaszthatták volna

    1954-ben jelenik meg az Alkonyi halászat, amely szembefordulást jelent a pártideológiával. Eddigre megírja a Pártos éneket (1950), de a költők, írók közt mindenki számára természetes, hogy Zelk Zoltán a kommunista táborba tartozik. Olyan ő, mint „a cigány, aki nem a bandában húzza", de szinte ugyanazt a nótát. A kötetben olvasható kétsorosa:
       „Szélfutta levél a világ / De hol az ág? de KI az ág?" 
     

  • Irodalmi Jelen

    Szepes Mária

    Ötvenháromban írja a Pöttyös Panni sorozatot, ami maga a legendák birodalmába tartozik. Az első részben Mária szerepeltet egy négyéves szovjet kislányt, amitől ejakulál a szocreálba csapódott kritika, kikiáltják az időszak leghitelesebb regényének. Egy gyerekkönyvet. Idiotizmus. A korszak nincs idiotizmus híján.
     

  • Irodalmi Jelen

    Oscar Wilde

    A fiatal kortársak becsülik szellemességét, aforizmáit. Kedvelt, elegáns társasági ember, a nők kedvence. A nők különös vonzalommal viseltetnek azon dandyk irányulatába, akik más dendyk irányulatába viseltetnek különös vonzalommal. E paradoxon a tudomány mai – tapintatosnak nem nevezhető – állapotában is feloldhatatlan. És minthogy a tudomány nem ad kulcsot a nők kezébe, ott ülnek szegények az ágy szélén zavartan és megalázva, hogy akkor most mi van?  

  • Irodalmi Jelen

    Babitsról szárazon

    Babitsról többféleképpen beszélhetünk. Lehet mint a klasszikus költészet fejedelméről, lehet mint vaksi szerkesztőről (nem ismeri fel József Attila tehetségét, viszont ájul Tanner Ilonkáétól), lehet mint irodalmi diktátorról, és lehet tényszerűen, szárazon. Most ez következik.
     

  • Irodalmi Jelen

    97 éves volna Határ Győző

    Nem öröm szembesülni a Határ Győző-problematikával. Nem öröm, ha vele készült interjút olvasok, ha újra és újra eszembe juttatja, képtelen vagyok mit kezdeni száz körüli kötetre rúgó életművével. 
     
     

  • Irodalmi Jelen

    Író apa író fia (Flaubert és Maupassant)

    Harmincévesen lép be az irodalomba. Tíz év hátra. Nincs negyven, amikor elméje elborul, negyvenhárom, amikor meghal egy elmegyógyintézetben. A tíz évig dolgozik, mint az megszállottak. Egy verseskötet után tizenkilenc novelláskönyv, hat regény, három kötetnyi útirajz, irodalmi elmélkedés, egy rövid Flaubert-életrajz, kötetnyi színjáték. Alig világos, hogyan csinálta, mert eközben: társaság, nők, szalonok, utazások szárazföldön és tengeren.

  • Irodalmi Jelen

    Hanyas vagy? Szilágyi György nyolcvanegy éves

    A Hányas vagy, huszonnyolcas? – 1976-ban hangzik el először, utánanéztem. Huszonöt vagyok, nem élek otthon, de a rosszul képzett melodramatikus húsz percben látom szüleim rendült arcát (születtek: anyám '29, apám '20), és akarom, nem akarom, a szöveg ébreszt rá, mutatja meg, közhelyesebben: világít rá, hogy minden nemzedéknek személyre szabott sorsa van.

  • Irodalmi Jelen

    Babits leballag a vasútra mészárosa elé - Gellért Oszkár 1.

    Jó nap. Babitst nyolc előtt készülődik, és néhány reggeli falat után leballag vendége elé a vasútállomásra. Nem tudja, honnan is tudhatná, hogy vendége nem csak kollégája, barátja, de egyben hentese és mészárosa is. Nem telik el hosszú idő, amikor előkerül a bárd, a csontozó kés, és a közelgő vendég – Gellért Oszkár – meglehetős szakértelemmel forgatja a szerszámokat.

  • Irodalmi Jelen

    Jókai második házassága

    Házassága minden évfordulóján egy-egy újabb költeményben énekelte meg boldogságát. Legutóbb a születése hetvenkilencedik évfordulójára írt költeményt, amely szintén a boldogságáról szólott. Ez volt az utolsó műve, mely nyomtatásban megjelent.(Tolnai Világlapja, 1904) 

  • Irodalmi Jelen

    Semprún, a nagy utazó

    Fogalmam nem volt, nem is lehetett, hogy amit látok, a legveszettebb politika, nem más, és a politikában nincsenek ártatlanok, nincsenek bűnösök, csak szerencsés és szerencsétlen szövetségi rendszerek, túl ezen, szerencsés barátok és szerencsétlen ellenségek.  

  • Irodalmi Jelen

    Egy író festő (Szántó Piroska)

       Kifejezetten jól vagyok a szövegirodalommal, fontos bekezdések, mondatok mégis a történet-, anekdota-, emberalapú irodalom felől maradnak meg a fejemben. Mint pl. a következő Szántó Piroskától való ötvenhatos idézet a Forradalmi szvit-ből:

  • Irodalmi Jelen

    JA (-69)

    Megint egy halott, pedig az életet, az élőket kellene ünnepelnünk. JA halála napja van ma. Kimaradhatna, mint rendesen. József Attila aztán nem legenda. Élete, halála nyitott könyv. Ami az oktatásra vonatkozott Vörösmarty kapcsán, itt érvénytelen. József Attilát lehetett tanítani. Akár heteken át.

  • Irodalmi Jelen

    135 éve született Ady Endre

    Szerencsés napot választanak Csinszka és Ady. 1914. június 28-án Gavrilo Princip legyilkolja a Monarchia trónörökösét és feleségét, a világ rájön, mennyivel nagyobb élvezet, ha mindenki háborúzik, mint amikor helyi csetepatékban rendezik a dolgokat: kezdetét veszi az első világháború. Ugyanezen a napon helyezi borítékba egy 36 éves költő (Ady) és 20 esztendős rajongója (Boncza Berta) óhaját, hogy össze akarnak házasodni. Ady beteg, egyedül van, Csinszka pedig igen vágyik rá, hogy Magyarország költő numero egy felesége legyen. 

  • Irodalmi Jelen

    Vörösmarty Mihály halála (Pest) (1855. november 19.)

    A nagy magyar írók közül Vörösmartynál érhetők tetten leginkább – nálam – a gyerekkor pszichoszomatikus utánrúgásai. Nyilván akad még, de Vörösmarty emlékezetes volt, és goromba.
    Környékünkön voltak utcák. Ahogyan ez szokás egy-egy településen. Utca nélkül puszta.