Ha betévedünk a világ legnagyobb könyváruházába, az amerikai Barnes & Noble-ba   persze, elég az interneten –, jól látható, hogy a kínálat túlnyomó része már e-bookként vásárolható meg. Idehaza azért még messze e Kánaán. Mondhatni, az e-Kánaán… – tudósítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett KönyvHét Lapnap című kerekasztal-beszélgetésről.

 
Sikeres rendezvénnyel indította az idei évadját a gyergyóalfalvi Antropocentrum Egyesület: Lőrincz György, az Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány elnöke, valamint Murányi Sándor Oliver író, karatemester felolvasóestje, ezt követően pedig néptánc és karatebemutató szórakoztatta az ifjú közönséget. A cudar idő ellenére csaknem kétszáz fiatal érdeklődött a különleges meghívottak iránt. – Varga Melinda beszámolója
 

Incze Ferenc életművébe nyerhettek betekintést a képzőművészet iránt érdeklődők hétfőn a kolozsvári Quadro galériában szervezett tárlatmegnyitón. A húsz-harmincas években induló művészt hazai prérin a maga korában nem halmozták el babérokkal, viszontagságos élete, hányatatott sorsa munkáiban is fellelhető motívum. A tárlaton Polonyi Jolán a festő nevelt lánya is részt vett, valamint a szakma jeles képviselői is megtisztelték a művészt. – Varga Melinda beszámolója

 „Van több száz rappem, mit az idő igazol
De, ha az időre nézek, az idő grimaszol
Régen volt egy számom, hogy a sors fintora
Karma az USA-i rap szinkrona
De azóta rájöttem, hogy ez több sebből vérzik
Mert ez olyan honi, hogy a csontjukon érzik
Nem csak a nyelv, hanem a szöveg is Pest megyei
Vágja ezt Monortól vissza a kápmegyeri…”

Az első MŰÚT-napok inspiratív és elegáns, mint a nagy Fermat-sejtés bizonyítása. Profi szervezés, átgondolt témaválasztás, okos szövegek, egyedül az érdeklődő közönség hiányzik - a tanácskozás gyakorlatilag nézők nélkül zajlik. A Jameson CineFest nemzetközi filmes fesztivál beépülő moduljaként üzemel a MŰÚT projektje, terítéken két kiállítás, irodalmi est a Hajtűkanyar csoport részvételével, és a fókuszban egy tudományos tanácskozás az esszéről két részben, összesen négy előadással, valamint a referátumokat követő élénk kerekasztal-beszélgetéssel. - Szabó Tibor Benjámin tudósítása

Néhány percre mindenki elhihette, hogy a magyaróra frázisa a vers közösségalkotó erejéről nemcsak a reformkorra vonatkozik, hanem a jelen néhány ünneppé szelídített pillanatára is. Amikor pedig a sok száz tizenéves együtt kérdezte, hogy „ki viszi át fogában tartva / a Szerelmet a túlsó partra”, csak remélhettük, hogy pontosan tudják: ki más, ha nem ők. - Boldog Zoltán tudósítása

 
 
 
Erkel egyetlen vígoperájával, a Saroltával ünnepelte a Kolozsvári Magyar Opera a zeneszerző születésének 200. évfordulóját. Az intézmény régi hagyománya egy Erkel-darabbal indítani az évadot, most a születési évforduló alkalmával kiváló alkalom adódott ennek a ritka zenedrámának színrevitelére. A Demény Attila rendezésében előadott mű izgalmas nézőpontokat boncolgatott. – Varga Melinda beszámolója
 

Markó Béla Tulajdonképpen minden című verseskötetét mutatták be nemrégiben a kolozsvári Állami Magyar Színházban, Visky András, Tompa Gábor, Hajdú Gábor, Láng Zsolt közreműködésével. A kiadvány izgalmas kulisszatitkokat tár elénk a közismert politikusról, megtudhatjuk, hogyan vélekedik családról, szerelemről, istenről, mindennapi emberi érzésekről.  – Varga Melinda beszámolója Oroszhegyi Tünde fotóival
 

Volt egyszer egy diák, akit Leimdörfer Györgynek hívtak, és abba a Fasori Evangélikus Főgimnáziumba járt, amely annyi, később világhírűvé lett művészt, tudóst, kutatót bocsátott ki kapuin.
Jellel a homlokán – Faludy Györgyre emlékeztek az Evangélikus Fasori Gimnáziumban
A Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett méltó, nagyszabású, és változatos rendezvénysorozatból, vagyis a koncertből, kiállításból, a filmbemutatóból, és a beszélgetésekből végül egy nagyon komoly és összetett képet alkothattunk magunknak Faludy György világáról – humorról, szerelemről és szabadságról.
Faludy 100 – Faludy Györgyre emlékeztek a PIMben I. + Fotók
Zsúfolásig telt terem. A jobb sarokban lévő kivetítőn a Kalandozásaink Faludy Györggyel című film képsorai követik egymást.
„Ha nincs öröm, kár élni” – Faludy Györgyre emlékeztek a PIMben II.

Zsúfolásig telt terem. A jobb sarokban lévő kivetítőn a Kalandozásaink Faludy Györggyel című film képsorai követik egymást. Budapest arcai, a költő íróasztala és az írógépe. Faludy György hangja, ahogy a saját versét mondja, és végül a fekete háttérre vetített portré. – Szabó Imola Julianna beszámolója a Petőfi Irodalmi Múzeum Faludy-emlékestjéről

A Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett méltó, nagyszabású, és változatos rendezvénysorozatból, vagyis a kiállításból, a filmbemutatóból, és a beszélgetésekből végül egy nagyon komoly és összetett képet alkothattunk magunknak Faludy György világáról – humorról, szerelemről és szabadságról. Faludy 100 – és ez már nem csak nekünk – irodalmat olvasó és értő embereknek jelent valamit, hanem talán mindenkinek. – Weiner Sennyey Tibor írása és fotói

Volt egyszer egy diák, akit Leimdörfer Györgynek hívtak, és abba a Fasori Evangélikus Főgimnáziumba járt, amely annyi, később világhírűvé lett művészt, tudóst, kutatót bocsátott ki kapuin.Ennek a nagymúltú intézménynek a dísztermében, faragott tölgyajtók mögött gyűlt össze szép számú közönség szeptember 22-én, hogy az éppen száz évvel ezelőtt született diákra emlékezzenek, aki a falakat borító fotókról immár őszes-borzas sörénnyel, meghajlott háttal tekint le, de a szeme csillogása mégis az egykori diáké. Mi már Faludy Györgyként ismerjük. – Laik Eszter tudósítása

Magyar nyelvű irodalmi folyóiratok, szerkesztő hölgyek és urak, Árkos (Románia, Erdély, Kovászna megye), 2010. szeptember kilencedikétől tizenkettedikéig. Innen, a világ másik szegletéből valók az EGY MONDATok a KORTÁRS MAGYAR IRODALOMRÓL.  
 

Magyar nyelvű irodalmi folyóiratok, szerkesztő hölgyek és urak, Árkos (Románia, Erdély, Kovászna megye), 2010. szeptember kilencedikétől tizenkettedikéig. Innen, a világ másik szegletéből valók az EGY MONDATok a KORTÁRS MAGYAR IRODALOMRÓL.  

 
A legőszintébbhez és a legkedvesebbhez nincs portré, mert mindkét író-szerkesztő visszavonta a véleményét. De nem hagyjuk eltűnni az irodalmi este süllyesztőjében, kedvcsinálóként ezzel nyit a 28 + 2 mondat a kortárs magyar irodalomról. 

A költőké persze, övék elsősorban a fenti karakterisztika, de mégis: soraikba átszivárogtak a lényeges külső-belső vonások, lágyság és keménység, hosszú hullámzás és ütemes rövidség –  Simon Adri sokat sejtető, titokzatos mosolya, Magyari Andrea megfontolt tekintete és Boldogh Dezső csendes következetessége. Hármas könyvbemutatónak adott helyet az Írók Boltja: a Parnasszus könyvek Új vizeken sorozatában megjelent verseskötetekről beszélgetett a szerzőkkel Sütő Csaba András irodalomtörténész és Turczi István, költő, szerkesztő, kiadóvezető. - Laik Eszter tudósítása az Írók Boltjából.

Szó, szó, szó: Torma Cauli és az általa művelt festészet, grafika, fotó, levélküldeményezés arra kérdez rá, hogy milyen is az emberi kultúrába vetettség. Persze európaiként, huszonegyedik századi emberként, tisztes korú férfiúként, hogy a Torma-műtárgyakban reprezentált sajátosságok egyikét-másikját mint identifikációkat fölemlítsem. És ne felejtsem e sort kiegészítve, a művész önmeghatározásának elvét elfogadva, a sajátosságok végére illeszteni a tormát és a karfiolt is.

Kíváncsi? - voltam. Rossz metaforák ide vagy oda, ez nem enyészik el sohasem: a fürkészösztön. Figyeltem, növekvő rosszkedéllyel. Szerkesztői antrék kezdetnek - van mire koncentrálni. Jó nézni, hallgatni őket, az okosakat és a csöndeseket, az energikus és a megfontolt, idős és fiatal, volt és leendő kollegákat. Programok, fölvetések, lehetséges és valós összefüggések sorakoznak egymás mellé, rétegződnek egymásra. Mintha élnénk. Mintha élne a magyar irodalom.

A Kárpát-medencei folyóirat témakör sokszínű társaságot vonzott a székely kisfaluba: Kárpátalja, Felvidék, Vajdaság, Erdély, Magyarország különböző profilú irodalmi lapjainak szerzői, szerkesztői más-más szemszögből közelítették meg az alkotás folyamatát, a publikáló szerzőket, az irodalom és a folyóirat szerkesztés célját, jövőjét. Egy dologban azonban mindannyian egyetértettek: az értékteremtés, az eredetiség, az átütő alkotások, az anyanyelv szépségének, gazdagságának kiaknázása a legfontosabb feladat, ezek nélkül nem lehet színvonalas műveket közölni a magyarlakta települések egyetlen régiójában sem. – Varga Melinda beszámolója

De előbb bekukkant a tájházba, ahol elképedve látja a félelmetes mennyiségű szenes vasalót, és arra gondol, irodalom ide, folyóiratok oda, mennyi rakott szoknya, fehér férfiing simult ezek alatt, mennyi asszonyi kéz, hány tonna faszén és mennyi kitartó lóbálás a tornácon, mennyi munka a fényesre markolt fanyelek mögött.
Egy mondat a kortárs magyar irodalomról 1.
Egy mondat a kortárs magyar irodalomról 2. 
Egy mondat a kortárs magyar irodalomról 3.
Kapcsolódó:
A Kárpát-medencei folyóirat témakör sokszínű társaságot vonzott a székely kisfaluba: Kárpátalja, Felvidék, Vajdaság, Erdély, Magyarország különböző profilú irodalmi lapjainak szerzői, szerkesztői más-más szemszögből közelítették meg az alkotás folyamatát, a publikáló szerzőket, az irodalom és a folyóirat szerkesztés célját, jövőjét. Egy dologban azonban mindannyian egyetértettek: az értékteremtés, az eredetiség, az átütő alkotások, az anyanyelv szépségének, gazdagságának kiaknázása a legfontosabb feladat, ezek nélkül nem lehet színvonalas műveket közölni a magyarlakta települések egyetlen régiójában sem. – Varga Melinda beszámolója