A Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett méltó, nagyszabású, és változatos rendezvénysorozatból, vagyis a kiállításból, a filmbemutatóból, és a beszélgetésekből végül egy nagyon komoly és összetett képet alkothattunk magunknak Faludy György világáról – humorról, szerelemről és szabadságról. Faludy 100 – és ez már nem csak nekünk – irodalmat olvasó és értő embereknek jelent valamit, hanem talán mindenkinek. – Weiner Sennyey Tibor írása és fotói

Volt egyszer egy diák, akit Leimdörfer Györgynek hívtak, és abba a Fasori Evangélikus Főgimnáziumba járt, amely annyi, később világhírűvé lett művészt, tudóst, kutatót bocsátott ki kapuin.Ennek a nagymúltú intézménynek a dísztermében, faragott tölgyajtók mögött gyűlt össze szép számú közönség szeptember 22-én, hogy az éppen száz évvel ezelőtt született diákra emlékezzenek, aki a falakat borító fotókról immár őszes-borzas sörénnyel, meghajlott háttal tekint le, de a szeme csillogása mégis az egykori diáké. Mi már Faludy Györgyként ismerjük. – Laik Eszter tudósítása

Magyar nyelvű irodalmi folyóiratok, szerkesztő hölgyek és urak, Árkos (Románia, Erdély, Kovászna megye), 2010. szeptember kilencedikétől tizenkettedikéig. Innen, a világ másik szegletéből valók az EGY MONDATok a KORTÁRS MAGYAR IRODALOMRÓL.  
 

Magyar nyelvű irodalmi folyóiratok, szerkesztő hölgyek és urak, Árkos (Románia, Erdély, Kovászna megye), 2010. szeptember kilencedikétől tizenkettedikéig. Innen, a világ másik szegletéből valók az EGY MONDATok a KORTÁRS MAGYAR IRODALOMRÓL.  

 
A legőszintébbhez és a legkedvesebbhez nincs portré, mert mindkét író-szerkesztő visszavonta a véleményét. De nem hagyjuk eltűnni az irodalmi este süllyesztőjében, kedvcsinálóként ezzel nyit a 28 + 2 mondat a kortárs magyar irodalomról. 

A költőké persze, övék elsősorban a fenti karakterisztika, de mégis: soraikba átszivárogtak a lényeges külső-belső vonások, lágyság és keménység, hosszú hullámzás és ütemes rövidség –  Simon Adri sokat sejtető, titokzatos mosolya, Magyari Andrea megfontolt tekintete és Boldogh Dezső csendes következetessége. Hármas könyvbemutatónak adott helyet az Írók Boltja: a Parnasszus könyvek Új vizeken sorozatában megjelent verseskötetekről beszélgetett a szerzőkkel Sütő Csaba András irodalomtörténész és Turczi István, költő, szerkesztő, kiadóvezető. - Laik Eszter tudósítása az Írók Boltjából.

Szó, szó, szó: Torma Cauli és az általa művelt festészet, grafika, fotó, levélküldeményezés arra kérdez rá, hogy milyen is az emberi kultúrába vetettség. Persze európaiként, huszonegyedik századi emberként, tisztes korú férfiúként, hogy a Torma-műtárgyakban reprezentált sajátosságok egyikét-másikját mint identifikációkat fölemlítsem. És ne felejtsem e sort kiegészítve, a művész önmeghatározásának elvét elfogadva, a sajátosságok végére illeszteni a tormát és a karfiolt is.

Kíváncsi? - voltam. Rossz metaforák ide vagy oda, ez nem enyészik el sohasem: a fürkészösztön. Figyeltem, növekvő rosszkedéllyel. Szerkesztői antrék kezdetnek - van mire koncentrálni. Jó nézni, hallgatni őket, az okosakat és a csöndeseket, az energikus és a megfontolt, idős és fiatal, volt és leendő kollegákat. Programok, fölvetések, lehetséges és valós összefüggések sorakoznak egymás mellé, rétegződnek egymásra. Mintha élnénk. Mintha élne a magyar irodalom.

A Kárpát-medencei folyóirat témakör sokszínű társaságot vonzott a székely kisfaluba: Kárpátalja, Felvidék, Vajdaság, Erdély, Magyarország különböző profilú irodalmi lapjainak szerzői, szerkesztői más-más szemszögből közelítették meg az alkotás folyamatát, a publikáló szerzőket, az irodalom és a folyóirat szerkesztés célját, jövőjét. Egy dologban azonban mindannyian egyetértettek: az értékteremtés, az eredetiség, az átütő alkotások, az anyanyelv szépségének, gazdagságának kiaknázása a legfontosabb feladat, ezek nélkül nem lehet színvonalas műveket közölni a magyarlakta települések egyetlen régiójában sem. – Varga Melinda beszámolója

De előbb bekukkant a tájházba, ahol elképedve látja a félelmetes mennyiségű szenes vasalót, és arra gondol, irodalom ide, folyóiratok oda, mennyi rakott szoknya, fehér férfiing simult ezek alatt, mennyi asszonyi kéz, hány tonna faszén és mennyi kitartó lóbálás a tornácon, mennyi munka a fényesre markolt fanyelek mögött.
Egy mondat a kortárs magyar irodalomról 1.
Egy mondat a kortárs magyar irodalomról 2. 
Egy mondat a kortárs magyar irodalomról 3.
Kapcsolódó:
A Kárpát-medencei folyóirat témakör sokszínű társaságot vonzott a székely kisfaluba: Kárpátalja, Felvidék, Vajdaság, Erdély, Magyarország különböző profilú irodalmi lapjainak szerzői, szerkesztői más-más szemszögből közelítették meg az alkotás folyamatát, a publikáló szerzőket, az irodalom és a folyóirat szerkesztés célját, jövőjét. Egy dologban azonban mindannyian egyetértettek: az értékteremtés, az eredetiség, az átütő alkotások, az anyanyelv szépségének, gazdagságának kiaknázása a legfontosabb feladat, ezek nélkül nem lehet színvonalas műveket közölni a magyarlakta települések egyetlen régiójában sem. – Varga Melinda beszámolója

Az árkosi erődtemplom kapuja felett az unitárius egyház címere: farkába harapó kígyó a galamb körül. Jelmondatuk: “Legyetek okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok!” – a felekezet csak erdélyben maradt fenn Európában.

Bármily meglepő, a szerkesztők, az írók (talán még a költők is) olvasnak. A délután teltével a zsákmánnyal, zsákmányolt folyóirattömeggel, ami majd kemény súlytöbbletként jelentkezik a hazaúton: öszveülnek az étkezőben, csemegéznek, jelölik, hogy otthon mit kötelező végigolvasni.
 

 
Felmerül a kérdés, vajon Waerness versképregénye egyáltalán a műfajhoz sorolandó-e, hiszen nem a hagyományos értelemben vett narratív képregényről van szó, hanem látomásos költészetről, mely mellett a víziók montázsokként kelnek életre. - Kántás Balázs írása

 
10 óra – A résztvevő folyóiratok bemutatkozása: Bárka, Együtt, Helikon, Hitel, Irodalmi Jelen, Kortárs, Korunk, Magyar Napló, Opus, Parnasszus, Sikoly, Székelyföld, Szépirodalmi Figyelő, Új Könyvpiac.

 
Az Irodalmi Jelen következő napjait elfoglalják az árkosi beszámolók, ismertetések, kapcsolódó interjúk, felkerül a (részben) helyszínen íródott (nagyon) szubjektív napló, egy nem kevésbé érdekes gyűjtemény: "Egy mondat a kortárs magyar irodalomról".

Izgalmas kiállítással és koncerttel nyitotta meg a kolozsvári Quadro Galéria idei „művészi évadját”, Terényi Ede 75. születésnapját ünnepelve ezzel. A nagyszámú közönség ezúttal a közismert zeneszerző, muzikológus, professzor képzőművészeti tehetségét is megismerhette. Dantesca című, az Isteni színjátékhoz készített grafikái, valamint Dante kertjében grafikasorozata lenyűgözte az egybegyűlteket. Terényi zenei munkásságába pedig a Forte Duo segítségével nyerhettünk betekintést. – Varga Melinda beszámolója György Edith fotóival

Omega, Europe, Phoenix, Anima Sound System, Pokolgép, Charlie, népzene, színház, filmek, testfestés, extrém sportok kulcsszavakkal lehetne jellemezni az idei Félsziget Fesztivált.
A nyolcadik alkalommal szervezett rendezvény idén büszkélkedhet a legváltozatosabb programfelhozatallal, az érdeklődők számát tekintve is felülmúlta a tavalyi évet. – Varga Melinda beszámolója Oroszhegyi Tünde fotóival

A konferenciát záró Vladislava Gordic Petkovic szerb irodalomtörténész a magyar irodalom szerb recepciójáról szólva többek között megjegyezte: a 2009-es belgrádi könyvvásár legkeresettebb műfordításkötete Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye volt, ezzel is prezentálva a jelenleg is élénk szerb–magyar irodalmi együttműködést. – Kántás Balázs írása

Kevéssel ebédidő után érkezünk meg a Műcsarnokba a posztszocialista gazdaság jelenségeit vizsgáló kiállításra. Jobban mutatna e beszámoló élén, ha azt írhatnám, hogy egy hurkakolbászos talponállóból, zsírral telt tüdővel battyogtunk, azt mantrázva, hogy a krumplileves, az legyen krumplileves... De hát éppen ez az, hogy nem rotyog már a gázrezsón a kádári gulyás, a piaci szalontüdő után pedig nem csak Kék-Vörös szappannal öblíthetjük le az ételből ki nem forrt – mételyező kapitalista – bacilusokat. Akkor hol is élünk voltaképp? – Vass Norbert írása

Nyolcadik alkalommal rendezte meg a Városi Művelődési Ház és az Erdélyi Gitáregyesület az Erdélyi Gitárfesztivált Kolozsváron. A nagysikerű rendezvény olyan ismert előadókat látott vendégül, mint a magyarországi Csáki András, Pusztai Antal, Rafael Aguirre Minarro, Mircea Goian, Székely Miklós, Katrin Klingebert, Sebastian Montes. – Varga Melinda beszámolója