Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Írók Szövetségének elnöke volt a legutóbbi Bretter György Irodalmi Kör vendége. A meghívott legújabb kötetét, a Szövi a lélek vásznát mutatták be, amelynek legfőbb érdekessége a lírai esszészerűség, a fanyar irónia, a távolságtartó szerelmi líra. Az est folyamán mindezek mellett a meghívott irodalomszervezői tevékenységéről, valamint kalandos irodalmi útjairól is beszélgettek. – Varga Melinda beszámolója

A szerző neve város, a mű címe irodalom
 

   Egy sajátos nyelvi világot bemutató kiadvány, amelyből a képversek izgalmas nyomdai megfogalmazása sem hiányozhat, esszészerű líra sanyarú iróniával, közéletiség, a női princípium ideologizálása gondolatokkal jellemezte Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon főszerkesztő-helyettese Hodossy Gyula Szövi a lélek vásznát című legújabb kötetét, amely a Lilium Aurum kiadónál látott napvilágot.

   A kötet ötven év ötven versét foglalja magában, tulajdonképpen egy sűrített változata a meghívott eddigi írásművészetének. Hodossyról tudni kell, kora gyerekkorától versel ugyan, de első kötete csak 1993-ban jelent meg. A kései indulás nem véletlen, ugyanis a Lilium Aurum kiadót a meghívott alapította, és éppen ezért nem tartotta helyesnek, hogy saját műveinek biztosítson publicitási teret.

   A kötet tartalmára visszatérve Karácsonyi fontosnak tartotta elmondani: költő írásművészetét nem igazán lehet valamely stílusirányzatba besorolni, nem beskatulyázhatóak sehová a versek. A költő minimálisra redukálja a lírai nyelvet, stílusa az esszé felé közelít, de nem lírai esszét művel, inkább esszészerű lírát-próbálta megmagyarázni a meghívott által kedvelt stílust. Izgalmasnak tartotta a közéletiség szerepköreiből adódó sanyarú iróniát, amely ekképp csapódik le: „az álom is térkép, a lábnyom is ország”. „Zsebkendőbe köpj, ha muszáj” gondolat pedig arra mutat rá, hogy a költőnél az úriember életfelfogása, társadalmi normái a csavargó világával keverednek, és mindez érdekes nyelvi törésvonalakat eredményez - fejtette ki a moderátor. A költő a múltban és a jövendőben leledzik állandóan, amely az esszéisztikusságnak egy nagyon jó táptalaja: „számomra a semmi a legérthetőbb, a legtisztább folyamatot jelenti” - derült ki.

   A szerelmi költészetre kitérve megtudhattuk: Hodossy egyfajta távolságtartó lírát művel, magát a nőt, a múzsát fölemeli, ideologizálja a történetet, eszmei síkon mutatja be. Ebből következően nem egy egyszerű nőt, hanem az ősanyát, a mindenkori nőt festi le. Fontos megjegyezni: a Hodossy-féle írásművészet egyik fontos kelléke az irónia, az önirónia. Még mindig a szerelmi lírát boncolgatva ezekkel a gondolatokkal bizonyíthatjuk: „a szomszédban egy ágy nyikorog”.

   A szerző a modern korral is szívesen kísérletezik. Elképzeli, milyen lesz a majdani irodalom: „a mű címe város, a szerző neve irodalom”.

   Az esten kiderült: Hodossy lírája az erdélyi irodalmi berkekben mindeddig nem igazán volt ismert, sokan csak a felvidéki írókollégáktól hallottak róla, s nagyobbrészt inkább irodalomszervezői tevékenységét ismerték. Az est folyamán éppen ezért erről is szót ejtettek. Karácsonyi kitért az idei (E-MÍL) tábor témájára, a Kárpát-medencei folyóirattalálkozóra, ennek kapcsán kiemelte: sajnos a különböző nyelvterületeken élő alkotók, irodalmi folyóiratok között eléggé szaggatott a kommunikációs csatorna. Bizonyos folyóiratok, irodalmi szervezetek megpróbálják mindezt áthidalni. Nagyon fontos, hogy olyan irodalomszervezésben jártas figurák legyenek a magyar nyelvterületeken, mint például Hodossy Gyula - állapították meg.

   A meghívott fiatal kora óta foglalkozik magyar kulturális szervezetek létrehozásával: az ő nevéhez fűződik az Szlovákiai Magyar Klubtanács megalapítása, amelynek Németh Zsolt és még sok más, ma már fontos politikai, közéleti pozíciót betöltő személyiség volt tagja. Hodossy alapította továbbá az érsekújvári Irónia nevezetű, fiatal alkotókat magába tömörítő kulturális mozgalmat. Ennek égisze alatt színházi fellépéseket, irodalmi rendezvényeket, néptánccsoportot működtetett. A második rendezvény mintegy ötszáz résztvevőt számlált. Egy időn túl a szlovák ajkú fiatalok is bekapcsolódtak a mozgalomba, minek következtében a rendszer betiltotta.

   A meghívott hozta létre a Szlovákiai Magyar Írók Társaságát, amelynek 2003-tól az elnöke és a Lilium Aurum kiadót is. Kiadójával tudatosan felvállalta a tehetséges szlovákiai magyar alkotók népszerűsítését. 1998-tól Dunaszerdahelyen működteti a Vámbéry irodalmi kávéházat. A nemrégiben indult Opus folyóirat is az ő nevéhez fűződik.

   Az utóbbira kitérve megtudhattuk: a felvidéki magyarság körében nem volt a fiatal alkotóknak irodalmi fórumuk, a pozsonyi Kaligram különböző irodalmi táborokat, csoportosulásokat szolgál ki, színvonala egyre inkább csökken, a fiataloknak teret nyújtó Szőrös Kő pedig megszűnt. Éppen ezért új lapot kellett indítani: az Opus új, frissebb arculattal szolgál az irodalmi prérin.
Az est folyamán a szlovákiai kultúrpolitika néhány fontos kérdésére is kitértek, amelyből kiderült: a felvidéki alkotók inkább Pozsony történéseire figyelnek oda, mintsem Budapestre, hiszen a fővárostól várhatnak el anyagi támogatást, a politikum, amely a magyar, kulturális közéletet is befolyásolhatja ott csoportosul.

   Hodossy Gyuláról kuriózumként érdemes megemlíteni, készülő kötetének anyagát a facebook közösségi portálon szerkeszti, barátai, ismerősei, olvasói beleszólhatnak a szerkesztés folyamatába, elmondhatják a versekről véleményüket.

   A Bretter György Irodalmi kör Hodossy Gyula, a Napút, valamint a Hitel folyóiratok bemutatásával új kapukat nyithat meg az anyaországi, illetve más határon túli folyóiratok, alkotók fele. Mindez az egységes magyar irodalom tekintetében nagyra becsülendő kezdeményezés.

Varga Melinda