Életjelenségek, vonalak, formák és lágy pasztellszínek fogadnak a Vízivárosi Galériában. Vége a virtuális csendnek, itt minden kép élőben látható. Az egyiken karcsú szárny rebben (Hornyák Evelin Cím nélkül, 2020). Röptetés, angyalhívás? Milyen lehet az élet szárnyak nélkül, ötlik fel bennem. Milyen érzés, amikor elengedünk valamit, valakit, végleg, a kötődésünk ellenére?

Nikolits Árpádnak két hazája volt, abban az értelemben, ahogyan a Nobel-díjas lengyel költő, Czesław Miłosz gondolja: haza az, amelyet szeretünk. És Nikolits Árpád számára ez a két haza: Várad és Európa.

Stanisław Vincenzet, a huszadik századi lengyel emigráns irodalom egyik legnagyobb íróját legendás barátság fűzte jeles magyarokhoz, többek között Áprily Lajoshoz. A lengyel alkotó több magyar költő versei mellett Áprily műveit is átültette lengyelre. A két család között szoros barátság alakult ki. –Jékely Márta az írónak címzett levelét Csisztay Gizella polonista adja közre.

Hogyan vigyük közel Esterházyt egy középiskolás világához, miként segít ebben az Egy nő, A szív segédigéi vagy a Fuharosok című műve. Irodalomtörténeti jelentőségű anekdoták, kedvenc mondatok, képeslapok és dedikációk az írótól. – Ma lenne 70 éves Esterházy Péter; az Irodalmi Jelen szerzőit kérdeztük.

„A nagyböjti időszak arra készít fel minket, hogy képesek legyünk elkísérni Jézust a keresztúton. Ez hitünk egyik legnagyobb próbatétele” – az Irodalmi Jelen szerzőit arról kérdeztük, hogyan élik meg a nagyböjtöt, milyen szerepe van ebben a mostani, kilátástalannak tűnő helyzetben az imának, az online követhető vallási szertartásoknak, működhet-e a klasszikus és kortárs vers imaként.

„A Teremtő lábnyomát kutattam, míg mások pertuban voltak vele” – Czigány György, Péntek Imre és Pósa Zoltán válaszolnak az Irodalmi Jelen nagyböjti körkérdéseire.

Villáminterjúk az öt éve elhunyt Kertész Imréről.

Mit kérdeznénk Szabó Lőrinctől, ha kortársunk lenne, milyen rövid válaszverset írnának az Irodalmi Jelen szerzői a Semmiért egészen című versére, hogyan szerettetnék meg középiskolás diákokkal a költő líráját? 120 éve született Szabó Lőrinc – az Irodalmi Jelen szerzői válaszolnak rendhagyó villáminterjúban.

Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából hagyományosan kitüntetéseket adományozott.

„Székelyek és szkíták, magyarok Istene!
Megosztottságunkat szüntesd meg, s figyelj ránk!
Kérünk – de te tudod –, nekünk mi kellene.

„Amikor az Irodalmi Jelen korábbi számaiban olvashattam néhány részletet Gáspár Ferenc készülő regényéből, úgy tűnt, egy újabb Mátyás királyra emlékező mű születik. De amint sorról sorra, részletről részletre haladtam, világossá vált előttem, hogy ez a történet mégis inkább a címadó személyről, Galeottóról szól.” – Kovács katáng Ferenc jegyzete és interjúja.

Frideczky Katalin frissen megjelent, Újratervezés című kötetéről beszélget a szerzővel Laik Eszter az Írók Boltjában március 4-én.

A hiányzó vers
                     

                      Ady Endre utolsó versére

Még egy vers hiányzott a végéről
– talán a betegség és a halál
akadályozott csupán meg benne –,
hogy megírjad a Vesztesek Dalát!

Az „üdvözölt győző” után végre
a megszállt területekről futók,
maradékaikkal hurcolkodók,
a vagonlakóvá válók tömegét

kellett volna igazán mutatnod!...
Akikre rázuhant a Monarchia
oszló teteme, és nyomorékká
vagy éppen holttá nyomta szét őket!