Zsúfolásig megtelt a Kolozsvári Rádió koncertterme azon a kedd délutáni rendezvényen, amelyen Bálint Tiborra emlékeztek a szervezők. A Bálint Tibor Baráti Társaság Elnöksége és a Kolozsvári Rádió által szervezett esemény apropója annak az új rádiójátéknak a bemutatása, amely Bálint Tibor színművéből készült, illetve a Bálint Tibor Baráti Társaság (BTBT) bemutatkozása volt.Rostás Péter István, a rádió főszerkesztő-helyettese köszöntötte az egybegyűlteket, ugyan akkor a moderátor szerepét is ellátta. A kellemes hangulatú rendezvény következő mozzanataként Sebesi Karen Attila színművész olvasott fel részletet az író Veseátültetés című írásából, majd pedig egy anekdotát, mindkettő a Vallomás repedt tükör előtt címet viselő, a Polis Kiadó által 2007-ben, Bálint Tibor 75. születésnapjára kiadott emlékkötetben jelent meg.

428 oldal, 16-szor 21 centis borító, 24 miliméter vastagság, 88 dekás versenysúly. Az impozáns méretek becsületére válnának még egy kortárs magyar nagyregénynek is, de jelen esetben egy, már külsőre is tekintélyes folyóirat első összevont számának adatai, melynek bemutatójára Szegeden került sor Lőrincz Gergelynek, a lap főszerkesztőjének bensőséges tolmácsolásával, aki a többéves munka és a kezdődő felszabadultság lázában nyitányként csak annyit mondott: „tyűha”.

A HELIKON – irodalomtudományi szemle – 2008/4.-es számában összeállítást közöl Hakim Bey (Peter Lambord Wilson) munkáiból. A lap tematikus címe: Az autonómia új esélyei. Szerkesztője Sőrés Zsolt. Az Irodalmi Jelen Online összeállítása részleteket közöl a lapból szemlézve, remélve fel tudja hívni ezzel a szélesebb közönség figyelmét is a folyóiratra, és a tematikus összeállítására. Köszönjük a Helikon szerkesztőinek és szerzőinek, hogy bemutathatjuk munkájukat. Az írásokhoz a Magyar Kétfarkú Kutyapárt képeit használtuk föl.

A Szegedi Tudományegyetem Klasszikus Magyar Irodalom Tanszékének vendége volt 2009. február 26-án Alexander Brody, aki Hét évtized ízei című kötete után újabb anekdotakincseket osztott meg egy közvetlen hangú beszélgetés során a tanszék oktatóival és hallgatóival. A szerteágazó történetek alapján a személyes, főleg családi legendáriumból kaphattak ízelítőt a résztvevők, és szó esett még készülő új kötete kapcsán az irodalomról, a humorról, egy csipetnyi politikáról és még a zenről is.

"Az Írószövetségben üldögélünk, cca. 100 méterrel tengerszint felett. Bár horizontálisan jó pár napi járóföld innen az Adria, mi e pillanatban meghatározóbb: csupán hajításnyira – magasság szerint." - írja Hegyi Botos, s ugyanerről Sneé Péter pedig így szól: "Nyüzsgő késlekedés vagy késlekedo nyüzsgés a Magyar Írók Szövetségének székházában délután öt órakor. Szerencsére kéznél egy ajándékba kínált remitenda lapszám, aminek borítója még fekete a goromba kinyírás feletti udvarias sajnálkozástól." Négykezes beszámoló Weiner Sennyey Tibor budapesti könyvbemutatójáról.

A téli Vitamin-hiány korántsem jelentette a szegedi Grand Caféban immár új évaddal jelentkező kritikai beszélgetéssorozat végét, amelynek tavaszi szemesztere első ízben Esterházy Péter Semmi művészet című regényét idézte meg, hogy Darabos Enikő, irodalomkritikus, Gaborják Ádám, irodalmár, Erdélyi Ágnes, a szegedi kulturális élet egyik életben tartója, valamint Szilasi László, irodalomtörténész mellett Hadas Miklós szociológussal minél több nézőpontból láttassa e szörnyen hosszúra sikerült mondat után az Esterházy-szöveguniverzum legfrissebb kapcsolódási pontját.

A Balassi Bálint-emlékkarddal a magyar líra európai szellemiségű kiemelkedő alakjait, és a magyar irodalmat – benne Balassi költészetét – fordító külföldi költőket jutalmazzák. Az első alkalommal 1997-ben átadott díj kuratóriumának elnöke Makovecz Imre, a kuratórium alapító tagjai közé tartozik Lőcsei Gabriella, Molnár Pál, Rubovszky András, Zelnik József. A testület minden évben kiegészül az új díjazottakkal. A Balassi-emlékkarddal kitüntetettek között van az idén 80. éves Tóth Bálint, valamint Nagy Gáspár, Buda Ferenc, Utassy József, Farkas Árpád, Ferenczes István, továbbá Balassi-fordításaiért a portugál Ernesto Rodrigues, az olasz Armando Nuzzo és a török Dursun Ayan.

Káprázatos zenei élményt nyújtott a Misztrál együttes a Bálint nap előestéjén az idei Balassi-misén a rákosszentmihályi Szent Mihály templomban. A zsúfolásig megtöltött padsorok előtt Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyés püspök celebrálta az istentiszteletet.

Futótűzként járja majd be a világsajtót, de mégis mi, egy művészeti és irodalmi portál, mi (!?) adunk először önöknek (drága és figyelmes olvasóink) hírt, hogy a világsztár, a szenzációs, a megkerülhetetlen, a csodálatos, gyönyörű, zseniális és szexi, Sharon Stone Szegeden járt! Meztelen pasikról, életéről, alteregóiról, legújabb (magyarul!) megjelent könyvéről, s a XXI. századról soha eddig ki nem fecsegett szenzációkat vallott be Boldog Zoltánnak, aki a Grand Caféban kérdezte. Tudósítónk a helyszínről élve jelentkezik.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Aulájában 2008. deceber 12-én nyílt Karátson Gábor tanítványainak kiállítása, melynek tematikáját a Ji-King, a "Változások Könyve" határozta meg. A keleti filozófiák, a zen és a taoizmus inspirálta művek számtalan párhuzamra és kérdésre világítnak rá. Aktualitásuk elvitathatatlan, nem csupán az európai művészek már-már hagyományosnak nevezhető, keleti tanok iránti vonzalma okán, de azért is, mert ezen tanítások valamiféle természetes kapcsolatban állnak a képzőművészet, a "semmiből teremtés" ősállapotával, vagy inkább: a művészeknek a művészethez való eredendő hozzáállásával.

Múlt héten volt a Magyar Kultúra Napja. Az Irodalmi Jelen körkérdés sorozatot intézett néhány – a kultúrában különböző területeken résztvevő, alkotó – emberhez. Válaszaik nyomán igen érdekes képet kaptunk a magyar kultúráról. Az alábbiakban olvashatja BOLDOG ZOLTÁN (tanár és kritikus), Dr. BÁRDOS JÓZSEF (író), PETNEHÁZI GÁBOR (doktori ösztöndíjas), továbbá HEGYI BOTOS ATTILA (levéltáros, polihisztor) válaszait.

"Ez a sziget nem akármilyen sziget: egy olyan sziget, ami a szívünkhöz nőtt. Nem lakatlan, mint robinzonádjaink vágyott délszigete, hanem népes. Viszont könnyen körüljárható, így aztán szigetszerűségét nem nehéz belátni. Amit egyébként a szinte minden pontjáról látható tenger is elég nyilvánvalóvá tesz." – írja Tillmann J. A. kiállításmegnyitójában.

„A wayang bábjáték az ősök szellemét hívja segítségül, s a gyermekeknek adja tovább a tradíciót, a tudást és a hagyományt. A wayang bábjáték az, amely egyszerre ötvözi a festészet, a szobrászat, avagy a bábkészítés, a költészet, a zene, és a színház hagyományát, a wayang-bábjáték az, amely Indonézia egyik legnagyobb kincse, amelyet őszinte és melegszívű népe szellemének legszebb kifolyása eme jelenségvilágba. Erről kell most beszélni.” - Tari Eszter, pécsi festőművész „Jávai Árnyak” című könyvét mutatták be az indonéz nagykövetségen. A felszólalók között volt lapunk szerkesztője, Weiner Sennyey Tibor. Beszédét itt olvashatják.

"A kultúra napja arra emlékeztet bennünket, hogy az ember legfőbb hivatása a természet javainak és értékeinek megőrzése, továbbfejlesztése, amely révén részt vesz az ember a teremtés művében. Kölcsey Himnusza fontos sarokköve a keresztény és a magyar kultúrának, amely nyitott új értékek befogadására, és egységet képes teremteni a múlt, a jelen és a jövő között.”

„Lehet, hogy közülük kerül majd ki a legközelebbi 10 bestseller, lektűr vagy önsegítő könyv szerzője és csinos, mosolygós arcképük az aluljáróban ragyog ránk, hogy a szánk is tátva marad míg alámerülünk a  mozgólépcső ragacsos olajszagában.” - A Nők Iskolája írószemináriumot tartott. Tudósítónk a helyszínen járt.

Piros a vér a pesti utcán – az '56-os forradalom emblematikus verse. De mi lett a szerzőjével? Kivándorolt? Bebörtönözték? Kivégezték? Behódolt? Csepelre helyezve még évtizedeken át várta az "emberarcú szocializmus" megvalósulását a reformkommunista Tamási Lajos, s munkásfiatalok százait nevelte igényes kulturális életre. Több írót is elindítva a pályán azzal, hogy könyvet adott kezükbe, bátorította irodalmi próbálkozásaikat a Csepel Művek lapjában, derült ki a visszaemlékezők hálás elbeszéléseiből január 15-én, az Írószövetség 1957-es feloszlatásának jubileumán. 

  Gerlóczy Márton volt a Vámos-klub vendége január 8-án az Alexandra Pódiumon. Vámos Miklós szokása szerint érdektelen részletekből próbált kicsiholni valami izgalmat (mint regényeiben), Gerlóczy rezignáltan felelgetett, a közönség kacagott. Bunyevácz Tamás, a Gerlóczy-próza jeles ismerője az Irodalmi Jelen tényfeltáró telefonos kérdésére elmondta: "Majd' mindig ez van". 

 Selymes októberi délután. A tokiói Hibiya park, a Múló-Napok-Völgye. Széles tisztásra látni, tizenkét karcsú pálma a közepén, oldalt virágágyások, körben fák, a háttérben magas épületek, luxusszállók. A mélyzöld cédrusok mögött a távolabbi fákon éppen feltűnt néhány sárgás szín - a lombhullatók.

...Szeged város kulturális vezetőségéhez, valamint cégek, intézmények, ill. olyan épületek, házak fölött rendelkező hivatalos és, magánszemélyekhez is, Önhöz, Hozzád! akik együttműködésükkel, összefogásukkal és támogatásukkal elősegíthetik, hogy az 1990-ben alapított Metanoia Színház, fennállása óta először, önálló/független térben, épületben alakíthassa ki Színházi Laboratóriumát, Installációs Kiállítótermét, és Műtermét. Itt Szegeden.

A Vitamin kritikai beszélgetéssorozat záró rendezvényén 2008. december 3-án a számos díjat nyert Asztalizene című Térey-drámáról az állandó tagok (Darabos Enikő, Erdélyi Ágnes, Gaborják Ádám, Szilasi László) mellett Lanczkor Gábor költő és Perovics Zoltán rendező alkotott markáns, egymásnak gyakran ellentmondó véleményt.