Irodalmi Jelen
  • Varga Melinda

    Furcsa december

    az ujjak dohogó, táncos őrültek,
    parázsléptük fel-le jár a bőrön.
    túlhevült kályhaszív,
    mélyén tölgy ropog,
    a szobában egyre melegebb lesz.

  • Varga Melinda

    Mind Orpheuszok vagyunk

    Beszélgetés Pethő Loranddal

    Az irodalmat csak úgy lehet kimozdítani a sarkaiból, ha minél több emberrel szerettetjük meg. Ez már egy kis forradalom! – Pethő Lorandot kérdeztük készülő, Graviton című verseskötetéről, korábbi műveiről, alkotói pályájáról.

  • Varga Melinda

    „A szabadság vad kakukkfű-szaga”

    Az extravagáns, de a magyar klasszikusokhoz és az antik költészethez visszanyúló, kötött formai hagyományokra építkező líra az olvasót felcsigázza. Az a fajta költészet, amelybe esténként nem alszunk bele, és reggelente kimossa szemünkből az álmot. A versekben föllelhető irodalmi allúziók arra késztetnek, hogy elővegyük az antik mítoszokat, a Faludy-összest, Pilinszkyt, Kosztolányit, József Attilát, Ady Endrét, Kassák Lajost, Nagy Lászlót, Orbán János Dénes összes versét és Bréda Ferenc mítoszkritikáit.

  • Varga Melinda

    A tizenkét kagyló: skorpió

    pajzán vagyok, szexre éhes, a legszebb hím nekem jár.
  • Varga Melinda

    A tizenkét kagyló: mérleg

    bolondulnak értem a férfiak. de mindhiába ostromolnak tüzes bókokkal, hogy letépjék nagy műgonddal kiválasztott ruhácskám, az állati ösztönt, a szélsőséget megvetem.
  • „Sziveri János voltam”

    Az Irodalmi Jelen Veszprémben

    Az Irodalmi Jelen a megújult veszprémi Sziveri János Intézet első rendezvényének vendége lehetett. Az esten Böszörményi Zoltán, Varga Melinda, Kopriva Nikolett és Pejin Lea idézték meg Sziveri János szellemét „továbbgondolásokkal”, azaz a költő által ihletett versekkel, valamint megzenésített költeményekkel.

  • Az Irodalmi Jelen estje Veszprémben

    Az Irodalmi Jelen a Pannon Egyetemen rendezendő Sziveri-estjén verses „továbbgondolásokkal", megzenésített költeményekkel idézi fel Sziveri János emlékét, és közben Böszörményi Zoltán, Varga Melinda, Kopriva Nikolett és Pejin Lea költőket ismerheti meg közelebbről a közönség.

  • Varga Melinda

    A vers a pillanat szobra

    Mezey Katalin költészetéről

    Mezey Katalin hitelessége több más mellett abban rejlik, hogy a mindennapok szépségeiből, például egy muskátli leveléből, pacsirtából, rigóból, trolibuszból, utcát mosó autóból képes poézist teremteni. Nem kellenek nagy szavak, ideák, eszmék, hogy a magánélet, a kisgyerekeinek esti betakargatása, a test, a nőiség, a szépség és ifjúság tünékeny valója, a kert, a rét, a nagyváros igazi nagy verssé nője ki magát. A költő az apró pillanatokból sző csodát, meglátja a kicsiben az egészet, a teljességet

  • Sem a férfiban, sem a tájban

    Sem a férfiban, sem a tájban

    0 Ft

    Van egy hely a szívben, ami betöltetlen – írja Charles Bukowski. Megfoghatatlan fogalom a hiány, gondolnánk. Varga Melinda verseskötete erre cáfol rá: könyvét olvasva a hiány megtestesül a kezünkben, tenyerünkben, zsigereinkben. Hogy ez ne fájjon: egyszerűen és őszintén szeretni kell. Működik. (Király Farkas)

  • Varga Melinda

    A tizenkét kagyló: oroszlán

    Tüphón és Ekhidna gyermeke vagyok, kígyónyelvet érzel a szádban, mikor csókolsz,
  • Varga Melinda

    Faust Csíkszépvízre látogat

    Lírai értekezés Muszka Sándor költészetéről

    Muszka Sándor líráját nem ajánlom nyári olvasmánynak, de ajánlom esős napokra, amikor van időnk több órát is versekre áldozni. Ezek a versek segítenek közelebb kerülni saját belső világunkhoz, őszintébbek, sebezhetőbbek, de sokkal emberibbek leszünk általuk. Verset olvasni kicsit terápia is, lelki szanatórium, ahol mi magunk vagyunk az orvosok.

  • Varga Melinda

    A tizenkét kagyló: rák

    A tizenkét csillagjegy női versben

  • Varga Melinda

    Fausti balladák az árnyékvilágból

    A Szégyen versszereplői a pokol tornácáról érkeznek, a feneketlen dögkútból, onnan, ahonnan nincsen visszaút, ahol az átkozottak élik végnapjaikat, kiket a föld sem fogad szívesen magába, nem látják már meg soha, s tán nem is óhajtják a napfényt. Elfelejtenek embernek lenni, árnyékvilág az övék.

  • Májusi eső díjakat ér

    Míg odakint a nyárias zápor mosta a belváros aszfaltját, bent, a Petőfi Irodalmi Múzeum zsúfolt termeiben – ha nem is aranyat, de – értékes díjakat ért a májusi eső. Pontosabban a tehetség, hiszen az Irodalmi Jelen folyóirat éves díjai mellett a Légy jelen! novellapályázat nyertesei is átvehették jutalmaikat. A zenés felolvasószínházzal kiegészült műsor óriási érdeklődés mellett zajlott.

  • Irodalmi Jelen

    Távoli, halkuló gyerekdal – kisfilm Simon Adrival

    Az őszökkel meghal bennem egy távoli, halkuló gyerekdal, amit nem hallok már lassan negyven éve, nagy égi hangtárban hever félretéve.
  • A piros-fekete önfeledt táncot jár

    Kányádi Sándorra emlékeznek az Irodalmi Jelen szerkesztői

    Kányádi Sándorra emlékeznek az Irodalmi Jelen szerkesztői a költő 85. születésnapjára írt műveik újraközlésével.

  • Végesben a végtelent, végtelenben a végest

    Interjú Dobozi Eszterrel – kérdezett: Varga Melinda

    „Külső útjaink belsővé is válnak. A belső utak pedig meghatározzák a külsőt. Az írás időről időre visszanyert képessége valóban kegyelmi állapot” – vallja Dobozi Eszter, akit eddigi életművéről, költészet és próza, irodalom és társművészetek viszonyáról kérdezte Varga Melinda.

  • Maraton reggeltől éjjelig

    A 2019-es Versmaratont a költők és a közönség dicséretes kitartásán túl még egy program is nevezetessé teszi: idén először adta át a Magyar Írószövetség a Debüt-díjakat. Három kiemelkedően tehetséges fiatal vehette át az elismerést, akiket Petőcz András, Smid Róbert és Nagy Koppány Zsolt méltattak.

  • Röpképtelen madarak halott földön

    Két prózadebüt kötetet jelentetett meg idén az Előretolt Helyőrség Íróakadémia, mindkettő témájában és stílusában is rendhagyó rövidprózákat tartalmaz. Shrek Tímea Halott föld ez és Vöröskéry Dóra Röpképtelen madarak című novelláskötetét a márciusi, illetve az áprilisi szakmai hétvégén mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

  • Lőrincz P. Gabriella, Csornyij Dávid

    Az égnek emberarca volt

    Verses portré Lőrincz P. Gabriellával