Irodalmi Jelen
  • Csodát tenni abban a világban, ahol nincsenek csodák

    Új helyszínen, a a Háló Egyesület közösségi és kulturális központjában került sor az Irodalmi Jelen éves díjátadó műsoros estjére, amely óriási érdeklődés mellett zajlott – az ülőhelyek hamar elfogytak, de az állni kényszerűlők sem adták fel, ugyanis száznál is többen gyűltek össze.. Idén először került sor a nagydíj átadására – Rakovszky Zsuzsa és Nádasdy Ádám vehettek át, de a kritikapályázat fiatal nyerteseit is kihirdették.

  • Az árulás a legcsúnyább bűn

    Távoli beszélgetés Nádasdy Ádámmal, az Irodalmi Jelen Nagydíjasával, a májusi hónap alkotójával az Isteni Színjátékról, Shakespeare-fordításairól, főbb költészeti toposzairól és a Bánk bán 2019-ben megjelenő mai magyar fordításáról.

  • Varga Klára

    Könyvek esőben, napsütésben

    A kolozsvári könyves sokadalomról

    A nyolcadik Kolozsvári Ünnepi Könyvhét nekem még csak az első, mert alig egy éve élek Erdélyben. A magyarországi könyvhetektől, könyvfesztiváloktól sosem vártam azt, hogy begyökereztessenek a városba és a hely szellemiségébe. De most nem tudok mást figyelni, csak azt, hogy mi és ki visz beljebb, közelebb, mi tehet – nem másvalakivé, hanem mégiscsak – ittenivé.

  • ​​​​​​​Varga Melinda

    Az időszínház utolsó állomása

    Francois Brédának

    Három órát beszélgettünk, gyerekkorról, Déváról, a felolvasónődről, a világról, a szellemről, a párizsi évekről, a nőkről. A nyilvánosságnak szánt változatból a lényeg persze kimaradt. Ha sok mindent mond el az ember, bolondnak nézik, vágjunk. Tudjuk, mi! – kacsintottál, s meggyújtottad a huszadik cigarettát is, nagyokat köhögve, káromkodva közben.

  • Irodalmi Jelen

    Anyaszív

    Lőrincz P. Gabriella, Pénzes Tímea és Varga Melinda verseivel köszöntünk minden Édesanyát május első vasárnapján, Anyák napján.

  • Fotó: Youtube, Aegon Művészeti Díj

    A szerepversektől a verses epikáig

    Azt hiszem, a szerelem mellett az idő, az elmúlás a költészet leggyakoribb témája. No meg a gyerekkor: szerencsés esetben a versekben azt a fajta látásmódot, a világ megélésének azt az intenzitását sikerül feleleveníteni, ami a gyerekkorra jellemző – Varga Melinda interjúja Rakovszky Zsuzsával az Állapotváltozások című, készülő verses regényéről, a Célia című regény és az új mű rokonságáról, szerepversről, fontosabb regényeiről.

  • Varga Melinda

    Mindennapok metafizikája

    Rakovszky Zsuzsa lírai munkásságának átütő ereje, jelentékenysége abban áll, hogy a világ és saját maga közé beépíti a hétköznapi, beszélt nyelvet, a hagyományos irodalmi nyelv a köznapival keveredik, szereplői, témái élnek, megelevenednek, az olvasó úgy érzi, a probléma a sajátja (is). Leegyszerűsítve úgy fogalmazhatunk, a mindennapok metafizikáját teremti meg költészetében és lírai prózájában egyaránt.

  • Varga Melinda

    Célia dala, avagy a regényalak életre kel egy versben

    A vers pontos időtér-kronométer,
    fájdalmak foszló vásznát szövő rokka,
    zsebtükör, melyből visszanéz
    ijesztő macskamaszkom.

  • Irodalmi Jelen

    A teljességre törekvés nem program, egyszerűen zsigeri igény

    Kizárólag azt írni, amit már tudok, egyszerűen érdektelen. Igazi tétje annak van, ami számomra is ott derül ki, és fogalmazódik meg munka közben, akár önmagamról, akár a világról – Bartis Attilát nemrég Magyarország Babérkoszorú-díjával tüntették ki, az íróval ez alkalomból beszélgettünk irodalmi elismerésekről, sikerről, a próza és líra viszonyáról, legutóbbi regényéről és fontosabb műveiről

  •  Pósa Zoltán, Erős Kinga, Böszörményi Zoltán
    Varga Melinda

    Az irodalom rendkívül veszélyes mesterség – videóval

    A part homokján eleven Isten jár, a cérnára fűzött gondolatsor a pálmafák nyakában, bőrünkre égő fény, tündöklő magány lépcsője, száraz szelek ölelése, a vers, mint az ágyúban eldördülő golyó – ezekkel a költői képekkel adható vissza leginkább a Magyar Írószövetség Írókorzó című, legutóbbi beszélgetéssel és filmvetítéssel egybekötött estje, amelynek vendége Böszörményi Zoltán és Pósa Zoltán volt.

  • Laik Eszter

    A félelem síkos felülete

    Az Írók Boltjában mutatták be Böszörményi Zoltán új verseskötetét, és az esten nemcsak egy kis híján végzetes repülőút élménye elevenedett meg, de a remény és az emlékezés természetéről is szó esett a magyar költészeti hagyomány vonatkozásában. A költővel Varga Melinda és Mészáros Sándor beszélgetett.

  • Irodalmi Jelen

    Rakj szívemből máglyát

    A hetvenéves Bogdán Lászlót Böszörményi Zoltán és Varga Melinda versével köszöntjük

    világra, múltra az idő
    kapuját szélesre tárja,
    de az álmokat mégsem látja,
    lenyomatát sem az elmúlásnak.

  • Irodalmi Jelen

    Az íráshoz vagy a hallgatáshoz idő kell (Valaki kameráz bennem)

    „A kultúrát sosem szűkítettem le irodalmi szövegre. Talán mert nagyon máshonnan jöttem. Magányos harcos voltam mindig” – Jász Attilával, a februári hónap alkotójával beszélgettünk az Irodalmi Jelenben publikált új verseiről, fontosabb köteteiről, Csendes Tollról, külső-belső utazásokról, költői pályája meghatározó állomásairól.

  • Szente Anita

    Kortárs költő metálmítoszt teremt

    Dobai Bálint Titántorkú Sámson kötetbemutatójához

    Dobai Bálint, neved ezennel beíródott a metálmítoszok nagykönyvébe, s könyved bemutattatott Budapesten, a Nem adom fel kávézóban, a szerelmesek, avagy Bálintok napján, s a katolikusok nagy ünnepén, hamvazószerdán. A kötet újrakiadás, az eposzon apróbb finomításokat ejtett meg a szerző. A pompás kivitelezéstől maga Toldi Miklós (a kötet egyik „szereplője”) rockbandát alapítana örömében.

  • Irodalmi Jelen

    Időtlen nyárban napfürdőzik a vers – Varga Melinda verse

    A költészet mágia, a lét varázsbotja,
    szavakkal mézet és avarkeserűt
    hintünk naponta szerteszét.

  • Laik Eszter

    János, legyen… – Arany a TAT-ban

    Álmos biztos nem lett volna, ha részt vesz az Irodalmi Jelen januári lapszámbemutatóján: annyiféleképp idézték meg a költők Arany Jánost, hogy csak úgy sziporkáztak az ötletes és lírai megoldások. Böszörményi Zoltán és Varga Melinda műsorvezetése mellett még sok személyes történet is előkerült a felolvasóktól.

  • Varga Melinda

    Képzelt utazás 89-be

    Király Farkas Sortűz című regényére.

  • Irodalmi Jelen

    Abszurd rémálom 89-ből

    A mai huszonéveseknek filmbe illő történelem, de átélőinek hosszan tartó rémálmok forrása volt, s több mint két évtizedig kellett pihentetniük, hogy hiteles irodalmi művé érjen – Benő Attila versben, Király Farkas prózában dolgozta fel katonaélményeit a romániai diktatúra végjátékának idejéből. A kettős könyvbemutatón abszurd metaforák, hátborzongató regényrészletek hangzottak el.

  • Irodalmi Jelen

    „Nem engedem meg magamnak azt a luxust, hogy szerelmesen írjak" – Lőrincz P. Gabriellával Varga Melinda beszélget – videó

    Kisfilm Lőrincz P. Gabriella költővel Szürke és Átszállás előtt című köteteiről.

  • Böszörményi Zoltán

    A látható láthatatlan

    „A jó vers olyan, mint egy jó orgazmus – mondhatnók, mert nyersen őszinték és autentikusak Varga Melinda költeményei.” – A Sem a férfiban, sem a tájban kötetről Böszörményi Zoltán írt esszét.