Márton László (Budapest, 1959. április 23.) író, drámaíró, műfordító, esszéista, tanár.

    Budapesten született és nevelkedett. 1978–1983 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-német-szociológia szakon végezte tanulmányait. 1984–1989 között a Helikon Kiadó szerkesztőjeként dolgozott. 1990 óta szabadfoglalkozású író. Első könyve a Nagy-budapesti Rém-üldözés (1984) című novelláskötet.

    „Én a nyelvet személyiségem részének tekintem, és éppúgy munkaeszközöm, mint ahogy egy író számára a személyiség többi része is munkaeszköz, a megélt élet is munkaeszköz, és a nyelv ennek értelmében a megélt élet része. Éppen ezért nem tudom megmondani, hogy szeretem vagy nem szeretem azt a nyelvet, amely anyanyelvem, mert ezt testrészeimről sem tudom megmondani. Nem sok értelme van ezen morfondírozni, ez adva van, ez csak az élettel együtt volna elvehető.”

     

     

    Regények

    • Menedék. Beszély (1985)
    • Tudatalatti megálló (1990)
    • Átkelés az üvegen. Útirajz (1992)
    • Jakob Wunschwitz igaz története (1997)
    • Die wahre Geschichte des Jacob Wunschwitz. Roman; németre ford. Hans-Henning Paetzke; Zsolnay, Wien, 1999
    • Árnyas főutca (1999)
    • Testvériség I–III. (regénytrilógia)
    • Kényszerű szabadulás (2001)
    • A mennyország három csepp vére (2002)
    • A követjárás nehézségei (2003)
    • Minerva búvóhelye (2006)
    • Ne bánts, Virág! (2007)
    • A mi kis köztársaságunk (2014)
    • Hamis tanú (2016)
    • Két obeliszk (2018)

     

    Drámák

    • Lepkék a kalapon. Három dráma (1987)
    • A kínkastély – Szolnok, Szigligeti Színház, 1987, r.: Csizmadia Tibor
    • Carmen. Színmű Prosper Mérimée elbeszélése alapján (1991); Szolnok, Szigligeti Színház, 1990, r.: Szikora János
    • Mechanikus narancs (Anthony Burgess regényének színpadi adaptációja) Kiscelli Romtemplom, Budapest, 1991, r.: Csizmadia Tibor
    • G. A. úr X.-ben (Déry Tibor regényének színpadi adaptációja) Veszprém, Petőfi Színház, 1992, r.: Paál István
    • Avvakum (Bemutató: Kolibri Pince, Budapest, 1993, r.: Bagó Bertalan)
    • A római hullazsinat, avagy a természetellenes ember (Kolibri Pince, Budapest, 1993, r.: Ruszt József)
    • Anatómiai teátrum (Kolibri Pince, Budapest, 1997, r.: Ruszt József)
    • A nagyratörő. Szomorújáték (1994)
    • A nagyratörő Kolozsvár, Állami Magyar Színház (Teatrul Maghiar de Stat), 1992, r.: Parászka Miklós
    • A nagyratörő (a hasonló című drámaciklus első része) Eger, Gárdonyi Géza Színház, 2008, r.: Csizmadia Tibor
    • Az állhatatlan (A nagyratörő című ciklus második része) Eger, Gárdonyi Géza Színház, 2008, r.: Csizmadia Tibor
    • A törött nádszál (A nagyratörő című ciklus harmadik része) Eger, Gárdonyi Géza Színház, 2010, r.: Csizmadia Tibor
    • Trisztán és Izolda (Bemutató: 2014. Budapest Bábszínház, r.: Csizmadia Tibor)

     

    Novellák, elbeszélések

    • Nagy-budapesti Rém-üldözés (1984)
    • Im österreichischen Orient. Eine Erzählung aus dem Innviertel (Az osztrák napkeleten) / Schwarzfischer in Ottensheim. Ein Seemannsgarn aus dem Mühlviertel (Orvhorgászok Ottensheimben); ill. Christian Thanhäuser; Thanhäuser, Ottensheim a. d. Donau, 2005[2]
    • Amit láttál, amit hallottál (2008)
    • Te egy állat vagy! (2011)
    • M. L., a gyilkos. Történetek egy regényből (2012)

     

    Legfontosabb műfordítások

    • Martin Luther: Asztali beszélgetések (1983)
    • Jakob Grimm és Wilhelm Grimm: Gyermek- és családi mesék (Adamik Lajossal; 1989)
    • Heinrich von Kleist: Kohlhas Mihály, A lelenc, A locarnoi koldusasszony. In: H. v. Kleist: Elbeszélések, Pécs, 1995
    • Sebastian Brant: A Bolondok Hajója. Borda Antikvárium, Bp. és Zebegény. I. tized: 1999, II. tized: 2001., III. tized: 2003., IV. tized: 2009. (Tízrészesre tervezett kétnyelvű kiadás, Orosz István rézmetszeteivel, M. L. kommentárjaival és kísérőtanulmányaival. A magyar fordítás teljes szövege egy kötetben: Borda Antikvárium, Zebegény, 2008)
    • Walter Benjamin: Egyirányú utca / Berlini gyermekkor. Bp., 2005
    • Ingeborg Bachmann: A kimért idő. Pécs, 2007. (Összegyűjtött versek, Adamik Lajossal közösen.)
    • Jacob és Wilhelm Grimm: Német mondák. Pozsony/Bratislava, 2009 (A mesegyűjtemény párdarabja. Teljes kiadás, Adamik Lajossal közösen.)
    • Gottfried von Strassburg: Tristan. Borda Antikvárium, Zebegény, 2013. (Fordította, a befejezést, az utószót és a jegyzeteket írta M. L.)
    • Goethe: Faust. A tragédia első és második része / História doktor Johann Faustról / Az "ős-Faust"; ford., jegyz. Márton László; Kalligram, Bp., 2015
    • Walther von der Vogelweide összes versei; ford., jegyz. Márton László; Kalligram, Bp., 2017
    • Nibelung-ének (2020)
  • Márton László

    Rendkívüli műfordítás - Márton László felolvas A Nibelung-énekből

    A májusi Irodalmi Jelenben olvasható Márton László A Nibelung-ének című műfordítása. A szerző otthonában olvasta fel lapunk kérésére a részletet.
  • Márton László

    A római hullazsinat

    Részlet egy történelmi szatírjátékból
    A dráma megtörtént eseten alapul. A magyar honfoglalással nagyjából egy időben, a Kr. u. 9. század vége felé Formosus pápa holttestét utódja, VI. István kiásatta, koholt vádak alapján perbe fogatta, halálra ítéltette és a holttestet különös kegyetlenséggel kivégeztette.
  • Abafáy-Deák Csillag

    M. L., a gyilkos – vagy az olvasó?

    „Megdöbbentő élmény volt, mennyire új, a korábbinál komplexebb olvasatot kínált az M. L., a gyilkos ebben a vesztegzáras, láthatatlan vírusoktól fenyegetett időszakunkban. Meglepett a motívumok örökérvényűsége, hogy milyen időszerűen reflektál a kötet a most megélt bezártságra és összezártságra, a tehetetlenségre, a kiszolgáltatottságra.” – Abafáy-Deák Csillag írása Márton László kötetéről.

  • Laik Eszter

    A Tödi-hegy árnyékában

    A Két obeliszk és Márton László regényvilága
    „Márton László ahhoz hasonló eljárással formálja meg a lapokon anyagát, amikor a fotográfus több rétegben fényképezi egymásra az elé táruló látványvilágokat, némelyik réteget haloványabban, a másikat finom torzulásokkal, itt kevesebb, ott több fénnyel, s az így születő műalkotás kiad egy csakis a szemünk előtt leképződő, saját valóságot.” – Laik Eszter kritikája.
  • Ismeretlen középkori szerző

    A Nibelung-ének

    Márton László fordítása
    A felgyújtott nagyteremben zajló eseménysor a világirodalom legborzalmasabb jelenetei közé tartozik, nem utolsósorban sokrétűsége és nagyszabású volta miatt. – A műrészletet Márton László új fordításában közöljük.
  • Elefántok a dolgozószobában

    Laik Eszter beszélgetése Márton Lászlóval

    Márton Lászlóról nehéz elképzelni, hogy olykor pihen is. Pedig valamikor biztosan erőt kell gyűjteni a „mázsás” műfordítások és a súlyos témák ihlette regények között, de úgy tűnik, a pihenőidőben inkább drámákat ír. A hónap alkotóját arról kérdezgettük, miként csinálja mindezt.

  • Abafáy Deák Csillag

    Egy áprilisi napra

    Márton László április 23-án ünnepli 60. születésnapját. Lapunk szerzőjét Abafáy-Deák Csillag írásával köszöntjük, aki hallgatója volt az Íróakadémián. Az azóta íróvá érett tanítvány köszöntésében benne rejtőzik (majdnem) minden, ami Márton László…
  • Bűn és büntetlenség

    Már-már úgy tűnt, megmenekül a sorsa elől, amikor az váratlanul utánanyúlt, és a költőnek végül nem volt maradása itt, közöttünk. Borbély Szilárd alakját és műveit idézte fel a Hadik Irodalmi Szalonban Márton László és Mészáros Sándor, a szövegeket és a megzenésített verseket Bárdos Deák Ági és Darvas Kristóf szólaltatták meg.

  • Irodalmi jelen

    Frankfurti Könyvvásár fiatal kortárs magyar alkotókkal

    A világ legnagyobb könyvvásárán százkét országból 7300 kiállító vesz részt idén, s mintegy háromszázezer vendég látogatja a nemzetközi sajtónyilvánosság övező eseményt.

  • TOP10 augusztus

    TOP10 – augusztus 2018.

    Az Irodalmi Jelen augusztusi TOP10-es ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

  • nyari-osszeallitas-martonl-foto_0
    Irodalmi Jelen

    Műveljük kertjeinket – írók a nyárban – Márton László: Ház a Kis-Svábhegyen

    Nyári sorozatunkban arra kértük az Irodalmi Jelen szerzőit, küldjenek képeket kertjükről vagy nyaralóhelyükről, és írjanak hozzá pár sort, mit jelent számukra a bekerített, saját vagy épp a végtelen, a természet birtokolta kert. Márton László otthonát és környéket mintha belaknák a nagy irodalmi elődök szellemei, Szabó Lőrinctől Esterházyig... 

  • Irodalmi Jelen

    Hang(s)zóköltészet Brazíliából

    Augusto de Campos brazil költő, fordító, vizuális művész vehette át a Janus Pannonius Nemzetközi Költészeti Nagydíjat szombaton Pécsett. Az eseménysorozat Budapesten folytatódott vasárnap, ahol két kiemelkedő műfordítót jutalmaztak, és a díjátadót szó szerint színes előadások, performanszok kísérték.

  • Irodalmi Jelen

    Egy véres antológia

    „Nem vagyunk vérszomjasak” – szögezik le az Alibi antológiasorozat szerkesztői legújabb kötetük fülszövegében, a lapokról valamiképp mégiscsak dől a vér. Persze a legtisztább irodalom – novellák, versek, anekdoták és feljegyzések – formájában. A bemutatón jártunk.

  • Irodalmi Jelen

    A Holdon is keresték a keresztény lány gyilkosát

    „A tiszaeszlári pernek a kezdetektől közeli a kapcsolata az irodalommal. A vádlottak egyik védője Eötvös Károly volt, Mikszáth Kálmán pedig a Pesti Hírlapban tudósított a történtekről. Krúdy Gyula kortörténeti regényt írt róla A tiszaeszlári Solymosi Eszter címmel.” – Márton László Hamis tanú című könyvében aktualizálta az esetet. Dominka Ede Harald írását olvashatják.

  • Irodalmi Jelen

    Walther von der Vogelweide: Hogy hozzád olyan ritkán járok – Három vers Márton László fordításában és magyarázataival

    „Walther rémülten észleli, hogy ugyanúgy elhagyják őt a napok, ahogy az egykor körülrajongott hölgyet az udvarlók (köztük nyilván ő is).” – A középkori német költő három szerelmes versét Márton László fordításában és izgalmas magyarázataival olvashatják.

  • Irodalmi Jelen

    Márton László: Műfordítói levelek Schilling Árpádhoz, 7.

    "Amennyire meg tudom ítélni, a műnek ez a része színházilag sok sebből vérzik. A legnagyobb baj az vele, hogy még el sem (újra sem) indult a cselekmény, Goethe máris megakasztja azzal, hogy régi ötleteit, műhelyforgácsait, udvari rendezvényekre írt verses szövegeit gátlástalanul belegyömöszöli a karneváli felvonulásba."

  • Irodalmi Jelen

    Márton László: Műfordítói levelek Schilling Árpádhoz, 6.

    Mintha Goethe megsejtette volna a 20. századi haditechnikát, az egyik jelenetben az ördögök lángszóróval támadnak az angyalhadsereg szeretetrózsáira, mire azok afféle napalmlövedékekként beleégetik magukat az ördögök bőrébe. – Márton László levelei a rendezőhöz a Katona József Színházban színpadra állított Faust megszületésének kulisszatitkaiba avatnak be, részletekkel az újonnan fordított műből.

  • Irodalmi Jelen

    Márton László: Műfordítói levelek Schilling Árpádhoz, 5.

    Elhangozhatnak-e Goethe főművében durvaságok? Hogyan beszél a mai magyar színpadon egy fosztogató martalóc? Vajon Goethe műve emelkedetten unalmas klasszikus, vagy élő megszólalásokkal tarkított szöveg? – Márton László levelei a rendezőhöz a Katona József Színházban színpadra állított Faust megszületésének kulisszatitkaiba avatnak be, részletekkel az újonnan fordított műből.

  • Irodalmi Jelen

    Márton László: Műfordítói levelek Schilling Árpádhoz, 4.

    „Goethe itt is demonstrálni akar valamit, mégpedig azt, hogy nemcsak valódi görög drámát tud írni, hanem idős kora ellenére ő még mindig tüzes vérű lírikus.” – Márton László levelei a rendezőhöz a Katona József Színházban színpadra állított Faust megszületésének kulisszatitkaiba avatnak be, részletekkel az újonnan fordított műből.

  • Irodalmi Jelen

    Márton László: Műfordítói levelek Schilling Árpádhoz, 3.

    Könnyen lehet, hogy Goethe a Phorkyasok, az egyetlen közös foggal és egyetlen közös szemmel bíró öregasszonyok alakjában az utópikus szocializmus köztulajdon-eszméjét gúnyolja ki. A szerepben Kulka János öregasszonyként ijesztgeti Helénát, vagyis Bodnár Erikát. – Márton László levelei a rendezőhöz a Katona József Színházban színpadra állított Faust megszületésének kulisszatitkaiba avatnak be, részletekkel az újonnan fordított műből.