Az Irodalmi Jelen szépirodalmi és kulturális folyóirat 2016-ban ünnepli alapításának 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból egy logópályázatot hirdetünk, amelynek nyertese 15000 forint jutalomban részesül.

„Köszönöm a tippet, mostanában ugyanis azon törtem a fejem, milyen néven publikáljam megírni tervezett kulturális jegyzeteimet. Ez a „mások mellett”, ez nagyon jó. Ez én vagyok, ez a mások mellett. Ezt fogom használni. Sokértelmű, tömör, frappáns.”

Oláh János fia, Lackfi János a közösségi oldalán a Hársak alja című Oláh-verssel köszön el édesapjától. Az Irodalmi Jelen is ezzel a verssel emlékezik és búcsúzik az írótól.

1879. június 29-én született az egyszerre népi és modern prózaíró, akire egy frissen készült grafikával emlékezünk. Csuth Péter művei következnek.

Június 25-én született a „nagy nevettető”.

A Kisodródva című projekt művészeinek, Nemes Csaba és Ivan Plusch munkáit nézve, szó sincs az életből való kisodródásról, kifarolásról, időben vannak, igaz, az idővel játszanak.

Az Ünnepi Könyvhétre jelent meg Turczi István A fázisrajzoló átmeneti gyötrelmei című verseskönyve Für Emil rajzaival. A képzőművészeti alkotásokból performansz-kiállítás is nyílt Nulla-egész-hulla címmel az Újlipótvárosi Galériában. Szurcsik József megnyitóbeszédét közöljük.

A két művész rokon vonása a természethez való kötődés. Mayer Hellával ellentétben Zsombori Erzsébet képein nincs emberábrázolás, és mégis mennyire van. Az emberi lélek jelenik meg, csak épp madár, virág, fűszál formájában.

Szerkesztőségünk az Ünnepi Könyvhét alkalmából idén is átadja vers, próza és esszé kategóriában kiválasztott szerzőinek az Irodalmi Jelen-díjakat. Az elismeréseket Böszörményi Zoltán főszerkesztő nyújtja át az alkotóknak.

Akár el is maradhatna a Könyvhét, hiszen egymásnak esett a magyar bölcsességirodalom két meghatározó alkotója, Oravecz Nóra (Coelho legjobb magyar tanítványa) és Tibi atya (Humbákfalva alkoholista plébánosa).

Sándor Antal szobrászművész gyűjteményes kiállítása a budapesti Várnegyed patinás Magyarság Házában nyílt meg Hit – Művészet – Márvány címmel. A művész szakralitást sugározó, a szentség erejét, hitet és emelkedettséget hordozó alkotásai a művek spirituális terébe lépő világi és nem világi nézőt egyaránt töprengésre késztetik.

Szaggatott írásjelekként is felfoghatom a képet. Üzenet, amely kódolt, rejtett, A-tól F-ig fut a jel, egy kereszt mintázatát látom, egy háromszöget, amely Isten szemét is jelentheti. Rautner ecsetvonásai véletlenek lennének, vagy épp ellenkezőleg, nagyon is tudatosan hozza létre az olvasható, olvashatónak vélt jeleket?

LISZT: Az élet szenvedély.
BACH: Az Úr csodásan működik.
PENDERECKI: De van-e feltámadás?

Finta Edit festőművésznek Üzenet címmel nyílt kiállítása március 17-én a Magyar Írószövetség klubtermében. A kiállítást – amely április 14-ig tekinthető meg – Szakolczay Lajos irodalom- és múvészetkritikus nyitotta meg, az alábbiakban az ő beszédét olvashatják (megjelent a Magyar Időkben 2016. március 19-én).

A kiállítás címe az események vagy jelenségek látszólagos ok nélküli egybeesésére is utalhat, holott itt nem beszélhetünk látszatról, nagyon is láthatóak, a művek és a művészek közötti kapcsolat sem a véletlen műve. Egy kisközösség mutatja meg ismét magát, a legkisebb közös többszöröst találták meg a művészek.

Juhász Gyula, Tompa Mihály, Vörösmarty Mihály, Reményik Sándor, Kölcsey Ferenc, Arany János, Ady Endre, Petőfi Sándor és Gyulai Pál verseivel emlékezünk a márciusi ifjakra, elődeink bátorságára, az 1848-as magyar szabadságharc hőseire. A képeken látható ereklyék az Aradi '48-as Ereklyemúzeumban találhatóak.

A fej- és testtartások kimerevített pillanatok, az idő lenyomatai, bélyegei. Gyónások is ezek az alkotások, szakrális terek, helykijelölések, a hely fontosságát hangsúlyozzák.

A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. és az Előretolt Helyőrség Íróakadémia kiírta első irodalmi tehetségkutató pályázatait.
Az alábbiakban találják Intézményünk és irodalmi projektünk rövid bemutatását, valamint a pályázati kiírást.
További részletek, útmutatók olvashatók Intézményünk honlapján: www.kmtg.hu

Rilke egyik versében nagyon hasonlóan írt a nehézségi erőről, mint ahogy Einstein is gondolkodott róla.

Így lehet teljesen lecsupaszítani egy irodalmi művet. Itt az alkalom, hogy megnézze Shakespeare szonettjeit, a Büszkeség és balítéletet vagy az Ulyssest szavak nélkül.