-
Irodalmi Jelen
„A tenger és a szél szüntelen” – Kodolányi Gyula költői műhelyében
„Kodolányi Gyula többműfajú szerző, aki költőként, műfordítóként, esszéíróként és kritikusként egyaránt mindig maradandót alkot.” – Bollobás Enikő tanulmánya.
-
Irodalmi Jelen
Balázs Tibor: Ikarosz szárnya, avagy az író felelőssége a XXI. században
Hihet-e 1989 után az író a szárnyaiban, XIX. századi szóval: küldetéstudatában?
Jelen stúdium erre az alapkérdésre keres továbbgondolható válaszadási lehetőségeket. -
Irodalmi Jelen
Pécsi Györgyi: Fél korsó belga sör – Hozzászólás Balla Zsófia: A vers hazája című székfoglalójához
"...jó ideje személy szerint egyáltalán nem érdekel, ki hol született, hol él, áttelepült vagy sem. Csak annyival erősebb bennem a reflex kézbe venni egy határon túli szerző könyvét, írását, ahogyan mondjuk, jobban észreveszem a női szerzőt, az ismeretlen fiatalt, de ha a szöveg van előttem, a szövegnek – szándékaim szerint – már nincs neme, származása stb. Amit a huszonegyedik századból eddig láttunk, amúgy is azt mutatja, hogy csak erőszakoltan lehetne a kortárs magyar irodalmat kisebbségi-anyaországi irodalmakként taglalni." – Pécsi Györgyi írása.
-
Irodalmi Jelen
Piramiskönyv – Esszé Babics Imre Gnózisáról
Néhány éve megszületett a rendszerváltás utáni időszakot bemutató, a mai magyarságról és a világról kíméletlen kritikát mondó, szakrális nagyeposzunk. Visszatalálhat-e az emberiség az aranykorhoz? – foglalható össze Babics Imre Gnózisa egyetlen kérdésben. Füleki Gábor szerteágazó, alapos esszéjének segítségével utat találhatunk a magyar irodalom egyik legizgalmasabb építményébe.
-
Weiner Sennyey Tibor
A magyar Osszián
Fábián Gáborról
"2007 környékén lehetett, hogy napfelkelte előtt ébredtem abban az aradi kora hajnalban, és pontosan emlékszem, hogy különös álom gyötört, amikor először kezdett el foglalkoztatni az Osszián-kérdés. Azt álmodtam, hogy mindenből kettő volt. Belőlem is, másokból is, Aradból is." – Weiner Sennyey Tibor esszéje.
-
Irodalmi Jelen
Deák-Sárosi László: Első világháborús filmek Magyarországon 1945 után
Magyarországon 1945 után a kommunista és posztkommunista befolyás érvényesült, Nyugat-Európában elsősorban a győztes önigazoló stratégiája vagy a vesztes fél bűntudata.
-
Irodalmi Jelen
Lőwy Dániel: A továbbgyűrűző Rothschild–Wertheimstein történet
Noha a cséhteleki kastélynak nincsenek történeti hagyományai, számos legenda fűződik hozzá. Ezek egyike, hogy 1914-ben, kevéssel az első világháború kitörése előtt a kastély vendége volt a bajorországi van Path báró és bárónő. Az idős báró lovászmestere tizennyolcéves lányát vette feleségül. A fiatalasszony beleszeretett a kísérőjének kijelölt mutatós sváb legénybe. Együtt lovagolták be a hatalmas birtokot, ameddig egy napon egy tölgyfa tövében mindkettőjüket agyonlőve találták.
-
Irodalmi Jelen
Radnóti Miklós ismeretlen szerelmes levele Beck Judithoz
Néhány napja robbant a hír: immár közölhető a Radnóti Miklós szeretőjével készített interjú a Kossuth Rádióban. A kapcsolat eddig is ismert volt az irodalomtörténetben, de most Bíró-Balogh Tamásnak köszönhetően olyan adalékokat kapunk a költő és a festőnő viszonyáról, amelyek árnyalhatják a képet.
-
Irodalmi Jelen
Irodalom és szórakoztatás – Jonathan Franzen regényeiről
Jonathan Franzen, az egyik legolvasottabb amerikai író ellenzi a közösségi oldalak és az irodalom összekapcsolását, regényei legfontosabb céljának a szórakoztatást tartja. Véleménye szerint az olvasó különös szerződést ír alá a szerzővel a mű megvásárlásával. Bollobás Enikő esszéjét olvashatják Franzen prózájáról.
-
Orbán János Dénes
Böszörményi Zoltán Majorana a tér tenyerén című kötetéről – A molekuláris költészet – avagy a magyar poéta esete a talján atomfizikussal – Orbán János Dénes esszéje
„A Majorana-versek tagadhatatlanul a magány himnuszai. A lírai alany (nem találok erősebb kifejezést): rohadtul magányos. Mintha ama bizonyos fa, melyről a gyümölcsöt leszakasztottuk, nem a tudás, hanem inkább az azzal járó magány fája lett volna.” – Orbán János Dénes írása Böszörményi Zoltán Majorana a tér tenyerén című kötete apropóján
-
Irodalmi Jelen
A hónap alkotója – Várnagy Ildikó: Keletnyugat
A kínaiak úgy gondolják, könnyű világra jönni és elmenni is könnyű. Én úgy gondolom, jönni könnyű, menni nehéz. Lassan megszokjuk és megszeretjük az életet.
-
Irodalmi Jelen
Szentiván – Sorsforduló: fények és árnyak – Várnagy Ildikó esszéje
Igazad van, Pascal, az értelem lassan működik, mert sok szempontot kell figyelembe vennie, az érzelem egy pillanat alatt dönt és mindig kész a cselekvésre. Én lassan működöm, pedig nekem is vannak érzelmeim.
-
Irodalmi Jelen
Szentkuthy Miklós, a kívülálló
Tompa Mária Szentkuthy Miklós hagyatékának gondozójaként a szerző műveinek külföldi megjelenéséről írt tanulságos esszét. Kitért többek között arra, miért szereti a magyar író műveit az amerikai kiadó, és mi a gond a török szöveggel.
-
Irodalmi Jelen
Várnagy Ildikó – Üvegburában – távoli beszélgetés Sylvia Plath-szal
Ahogy öregszünk, kerékbe tör minket saját felnőtt egyéniségünk, mondod. Nem olvashatunk el minden könyvet, nem élhetünk végig minden életet. Sorsunk korlátoz, kiabálod megint. Mindenkit korlátoz a saját sorsa. Engem ez a tény megnyugtatott.
-
Irodalmi Jelen
A kritika én vagyok – Kritikavita 2015/5.
Pethő Anita az egyik legtöbbet publikáló kulturális újságíró, kritikus, aki kritikavitánkhoz kapcsolódva írt a műfajról, miközben reagált Szappanos Gábor problémafelvetésére is.
-
Irodalmi Jelen
A kritikaírás utópiája – Kritikavita 2015/4.
Benedek Leila írása esszésorozatunkhoz kapcsolódva arra keresi a választ: milyen a jó kritika, és mi a legnagyobb gond az ilyen műfajba tartozó mai szövegekkel.
-
Irodalmi Jelen
„A kritikusok éppen olyan feleslegesek, mint a pékek” – Kritikavita 2015/3.
Lengyel Imre Zsolt írása esszésorozatunkhoz kapcsolódva arra keresi a választ: milyen a jó kritika, és egyáltalán miért van szükség kritikusokra.
-
Várnagy Ildikó
A magát elrendező igazság
Várnagy Ildikó szobrászművész esszéje és rajzai
A műnek talán lesz ideje várni a megőrzőkre. Ki tudja várni, míg az őrzők betérnek az ő igazságába. A mű segít az alkotónak és az őrzőnek is. A mű a magát elrendező igazság valamilyen alakban, egyúttal az igazság megőrzése is.
-
Irodalmi Jelen
Kritika csak megrendelésre íródik – Kritikavita 2015/2.
Pécsi Györgyi József Attila-díjas kritikus írása a lapunkban megindult esszésorozathoz kapcsolódva arra keresi a választ: milyen a jó kritika.