-
Újrakezdeni és felépíteni
A Magyar Művészeti Akadémia különleges szépségű óbudai épületében, akadémikusok, köztestületi tagok és külföldi költővendégek jelenlétében zajlott Böszörményi Zoltán Fellázadt szavak című verseskötetének bemutatója.
-
Bábel csendjében megszólaló vers
Bábel csendje címmel rendezték a Magyar Múzsa szerkesztőségében közép- és kelet-európai költők bemutatkozását, ahol Csisztay Gizella és Mandics György hozta közelebb a közönséghez a számos nyelvet képviselő jeles alkotókat.
-
Ursula M. Benka
A nehéz folyó süllyed
Mandics György fordítása
Így kezdődik Peter Gehrisch drezdai-szudétanémet író, költő, regényíró, műfordító és történész Elszigeteltség című verse, amely hosszú éveken át egy miniatűr Mitteleuropát, sőt a „Mitteleuropa-szindróma”, a „középeurópa-szindróma” miniatűrjét elevenítette meg, amellyel számos keleti nemzet megbélyegezte a németeket, oroszlánrészt tulajdonítva nekik a szellemi és gazdasági korlátokért, valamint a stílusért, amellyel (sikeresen vagy sikertelenül) átlépik a határokat.
-
Izer Janka
Az örökifjúság kulcsa(i)
Az íráskutató matematikus, József Attila- és Herczeg Ferenc-díjas tanár, költő, író, újságíró, esszéíró – igencsak gazdag életutat bejárt – Mandics György nyolcvanadik születésnapját ünneplő irodalmi estet február 7-én rendezték meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Ötpacsirta Szalonjában. Az alkotó verseiből Böszörményi Zoltán olvasott fel, amelyet Bánkövi Bence csellójátéka kísért. A felolvasást követően Böszörményi Zoltán és Turczi István kérdezték az ünnepeltet.
-
Csornyij Dávid, Szalai Klaudia
Úgy jártam, mint Kányádi a hatalmas fenyőfával
Mandincs Györgyöt kérdeztük legújabb videóinterjúnkban. Vajon milyen kapcsolatba hozható a tudományos-fantasztikus irodalom és kommunizmus; hogyan négyszögesíthető a kör, és mi a kedvenc szava rovásírással Mandics Györgynek, a januári hónap alkotójának? Csornyij Dávid és Szalai Klaudia kisfilmjéből ezek is kiderülnek. -
„Én nem a lustáknak írok”
Záhonyi András beszélgetése Mandics Györggyel
Nyolcvanadik születésnapját ünnepli egyik legsokoldalúbb tudósunk és művészünk: matematikus, íráskutató, költő, műfordító, és még hosszan sorolhatnánk tevékenységeit. Felfedezéseivel nem egyszer kivívta a hivatalos tudományosság rosszallását, ám előadásain hallgatósága leesett állal figyeli okfejtéseit és izgalmas szellemi kalandozásait a magyar múltban.
-
Szorongatja mindenki elrendelt jövőjét – videó
Mandics György verseiből olvas fel
A januári hónap alkotója, Mandics György A kör négyszögesítése című, összegyűjtött verseit tartalmazó kötetéből olvasott fel az Irodalmi Jelen kamerája előtt. A kisfilmet Csornyij Dávid és Szalai Klaudia készítette.
-
Mandics György
A remény peremén. Covid-kórház
Részlet a regényből
III. rész
Zörög a guruló hordágy. Visznek fel. Látom a liftet, látom a fiúkat. Ők nem kis hercegek. Ők nagyon valósak. Benyitnak egy szalonba. Csak három ágy. Kettő foglalt, én az üres harmadikra kerülök. Egy kék köpenyes doktornő jön. Haján, most jól látom, vörös háló, nyilván, hogy könnyebb legyen a fertőtlenítés.
-
-
Jel az időben
Mandics Györgyöt köszöntik barátai 80. születésnapján
Nagy Dénes
Mandics 2 x 40 év, azaz 245Egy különleges ember és megannyi különleges szám
-
Böszörményi Zoltán
A megismételhetetlenről
az illúziótlan világban
észre sem veszi az ember
ha illúziói
cserepekben hevernek körülötte -
Szellemi hazaút
Mit jelent napjainkban a magyar néprészek önrendelkezéséért folytatott küzdelem? Lehet-e költészettel tenni a magyar érdekekért? B. Szabó Péter Szabadság és önrendelkezés című kötetéről beszélgetett az Országos Idegennyelvű Könyvtárban az alkotóval Csisztay Gizella és Mandics György.
-
Mandics György: Hétfolyó, hétcsillag
Könyvheti kedvcsináló, 3.
A 93. Ünnepi Könyvhét alkalmából az Irodalmi Jelen bemutatja friss megjelenésű köteteit, valamint a művek szerzőit. Ezúttal Mandics György Hétfolyó, hétcsillag című könyvét ajánljuk az olvasó figyelmébe.
Mandics György Temesvárott született 1943-ban. Matematikus, író, költő, újságíró, szerkesztő, tanár. Kutatási területei az irodalom, a matematika (modellelmélet), a szemiotika, az írástörténet, a kulturális antropológia.
-
Mandics György
Művészek a peremen
Mandics György esszéje két erdélyi művész, Gazdáné Olosz Ella és Jecza Péter műalkotásait mutatja be.
-
Elszakítva, de nem elszakadva
Az Országos Idegennyelvű Könyvtárban mutatták be B. Szabó Péter Bolygó magyar című verseskötetét. A szerzővel Csisztay Gizella és Mandics György beszélgetett.
-
Mandics György
Nemes Nagy Ágnes németül
A magyar költészet német fordítása ma kényes ügy. Kényes, mert ebben is érvényesül a „kultúrharc” (Kulturkampf), mely előírja, hogy milyen költők felelnek meg a nyugati „vonalas” költő eszményének. Fontos ismérve annak, aki megjelenhet, hogy nem írhatja le: szereti hazáját, anyanyelvét, történelme hőseit. Ha pedig mégis leírja azt, hogy „magyar”, minimum elönti az epe.
-
Könyvheti újdonságok – Mandics György: A remény peremén. Covid-kórház
Mandics György az Ünnepi Könyvhéten az Irodalmi Jelen (K 11-es) standjánál szeptember 3-án, pénteken, 15 órakor dedikál.
-
A döntések kútjából
Mandics György és Szergej Pantsirev új köteteit ismerhették meg az érdeklődök az Országos Idegennyelvű Könyvtár nyári estjén, amely a barátságok jegyében telt. Az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában megjelent művek egy sorsfordító időszak lenyomatai.
-
Mandics György
Fölfogni az elmúlást
„A hasonló életkorban írt versekkel jelentkező Balla Zsófia, Veress Gerzson, Veress Bíborka alkotásaival összevetve Szőcs Géza kötete komoly, sőt komor benyomást kelt.” – Mandics György írása Szőcs Géza kötetéről. -
Szergej Pantsirev
A másikhoz
Szergej Pantsirev versei Lángi Péter és Mandics György fordításában
meditálsz, hogy, ha e helyet
szállták meg az előjelek,
lenne viták csomópontja –
s indulsz a városba vissza.
Mandics György (Temesvár, 1943. január 4.) József Attila-díjas író, költő, újságíró-szerkesztő, tanár. Kutatási területei: irodalom, matematika (modellelmélet), szemiotika, írástörténet, kulturális antropológia.
Középiskolai tanulmányait szülővárosában, Temesvárott végezte el, majd matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett a Temesvári Egyetemen. 1977-ben újságírást tanult a bukaresti Ștefan Gheorghiu Akadémián.
1967-ben a Temes megyei Újváron, 1968-tól pedig Zsombolyán tanított. 1972-től a temesvári Facla Könyvkiadó szerkesztője, 1984 óta újságíró. A következő évtől a temesvári Szabad Szó (1989-től Temesvári Új Szó) munkatársa. 2002 óta a Zsoldos Péter-díj zsűritagja.
Részt vett a Bolyai Műhely elméleti és módszertani programjának kidolgozásában, például annak a 30-30 könyvnek és filmnek a kiválasztásában, amely a képzés alapját jelenti. Több csoportot is eredményesen vezetett, temesvári lévén Bolyai János szellemiségét képviselve, a humán érdeklődésű hallgatóknak is érdekessé téve az önképző műhely névadójának munkásságát. Nevéhez fűződik az „élményutas” tanítási módszer kidolgozása, amelyet a mai napig alkalmaznak a Bolyai Műhely Alapítvány tanárai, és amely úttörőnek számít a klasszikus művek értékeinek modern kori továbbadásában.
Kutatási területei közül kiemelkedik a szemiotika és a rovásírás-kutatás. Előbbi témában Modell és valóság címmel Egyed Péterrel, Neumann Máriával és Salló Ervinnel jelentett meg közös tanulmánykötetet 1982-ben. 1981-től foglalkozik az írás, valamint a rovásírás rejtélyével. A magyar rovásírás egyik elismert kutatója. Grandiózus könyve a háromkötetes Róvott múltunk, amely kétezer oldalon újraértelmezi és magyarázza a magyar rovásírást (Irodalmi Jelen Könyvek 2010–2012). Rendszeresen tart előadásokat, amelyben kutatásai legfrissebb eredményeit, illetve a módszertanának részleteit mutatja be a hallgatóságnak.
A szépirodalom terén Mandics György versekkel tűnt fel a Vitorla-ének (1967) és az Egy szelet fény (1967) című antológiákban. Mind a költészet, mind a próza terén jelentős köteteket publikált a ’60-as évektől napjainkig. Ezek közül is kiemelkedik regénytrilógiája, melyben feldolgozta az 1989-es temesvári forradalomban szerzett élményeit. (Temesvári Golgota: 1. Megfeszítés sortűzzel; 2. Harmadnapra feltámadva; 3. Júdáscsók a forradalomnak, 1991); valamint összegyűjtött versei, melyek A kör négyszögesítése címmel jelentek meg 2017-ben az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában.
Műfordítóként rendszeresen ültet át magyar nyelvre német, orosz, román, lengyel, balti költőket; feleségével, a polonista Csisztay Gizellával szervezett közös estjeiken gyakran vendégül is látják Budapesten a szerzőket, akiket így a magyar közönség személyesen is megismerhet.
Közel nyolcvan művéből a legfontosabbak:
Gyönyörű gyökerek (versek, 1968)
A megtalált anyaföld (versek, 1967–1976)
Harmad-játék (Ion Barbu Másodjáték című kötete szemantikai univerzumának elemzése, 1977)
Zöld emberkék, tollas kígyók, tüzes szekerek? Kritikai megjegyzések a paleoasztronautikai értelmezések elveiről és módszereiről (tanulmány, Salló Ervinnel, 1977)
Bolyai János jegyzeteiből (versek, M. Veress Zsuzsannával, 1979)
Rejtélyes írások könyve. Az írás kialakulásának rejtélye (1981)
Modell és valóság (tanulmány, Egyed Péterrel, Neumann Máriával és Salló Ervinnel, 1982)
Vasvilágok (tudományos-fantasztikus elbeszélés, M. Veress Zsuzsannával, 1986).
Rejtélyes írások (jel- és írástörténet, 1987)
Gubólakók (tudományos-fantasztikus elbeszélés, M. Veress Zsuzsannával, 1988).
Temesvári Golgota (regénytrilógia, 1991).
Az UFO-k formavilága (1992)
Ufótörténelem (George M. Dick álnéven, 1993)
A dromosz (sci-fi, M. Veress Zsuzsannával, 1993)
A manipulált forradalom (tanulmány, 2009)
Róvott múltunk I–III. (a székely-magyar rovásírás eddigi legnagyobb enciklopédiája, 2010–2012)
Somogyi Antal rovásírásos gyűjteménye (2012-től 2015 decemberéig három kötet jelent meg magánkiadásban)
Magyar hegedűsök énekei eleinkről. A Ciceró-„kódex” hosszú rovásbeírásai (2015)
A vastollú madár. A Tunguszka-jelenség 1-2. (2015)
Janus Pannonius és a rovásírás (2015)
A földönkívüliek hagyatéka? (2017)
A kör négyszögesítése (összegyűjtött versek, 2017)
A kaukázusi magyarság a rováskrónika szerint. A rováskrónika mint forrás: résztanulmányok, RKFR 1. (2019)
Hétfolyó, hétcsillag. A rováskrónika legősibb rétege. A rováskrónika mint forrás: résztanulmányok. RKFR 2. (2020)
A remény peremén. Covid-kórház (kisregény, 2021).
Mandics György tagja a román és a magyar Írószövetségnek. Több rangos irodalmi és tudomány-népszerűsítési elismerésben részesült. Díjai:
Román Írószövetség prózadíja (1977)
Arany Meteor-díj (1986)
Az Év Könyve-jutalom (1996, 1998)
Irodalmi Jelen Nyelvészet – rovásírás-kutatás díj (2011)
József Attila-díj (2020)
Herczeg Ferenc-díj (2022)
