„Bízvást osztható Orbán János Dénes véleménye, aki Sántha Attila kitüntetésekor a Janus Pannonius-ünnepség keretében kifejtette, hogy ez a szótár nemcsak szótár, hanem egyfajta erdélyi novella- és versgyűjtemény, mely az erdélyi szavak kapcsán utazást tesz lehetővé az erdélyi magyar nyelv tündérvölgyében.” – Sántha Attila monumentális vállalkozását, a Bühnagy székely szótárt Mandics György mutatja be.

A Katedrális előtt égtek a gyertyák. Sötétbe öltözött, meg­gör­nyedt em­berek tér­deltek a hideg köveken, a szanaszét heverő töl­tény­­hü­ve­lyek furcsa januári ava­rában. Az író végigment a városon, szü­­lő­vá­rosán, Temesváron, ahol a főtér most golyók lyugatta sze­cessziós bér­palotái meredeztek, mint valami rejtélyes ra­gyavert öre­gek, akik mereven bámultak maguk elé műanyag­fóliákkal seb­tében bepótolt ablak­üre­ge­ikkel, mit sem értve, mi történt, mi za­varta meg ed­digi vál­toz­tat­ha­tatlannak tűnő életrendjüket.

Ez a kötet Mandics György 75. születésnapjára készült, és válogatott verseit tartalmazza. (...) A válogatásban elsőként azok a versek szerepelnek, amelyek a szerző szerint alkotásai fő irányvonalát képviselik, és nyomtatásban megjelentek, másodsorban pedig azok, amelyek nem jelentek ugyan meg eddig, ám lépcsőfokai a később létrejött fontosabb verseknek. A kötet végére kerültek azok a szövegek, amelyek a költői mű félbeszakadásának a folyamatát illusztrálják, és talán magyarázzák is azt.

Az Irodalmi Jelen augusztusi TOP10-es ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Költészete utánozhatatlan tudományos játékosság terepe: verseiben ötvözi a matematikát, a filozófiát és a metaforákat. A temesvári forradalom sikere az ő hálózatelmélete gyakorlati megvalósulásának köszönhető. Íráskutató, a rovásírással kapcsolatos felfedezései felforgatták a tudományos nézeteket. Aki mindez egy személyben: Mandics György. 75. születésnapja alkalmából köszöntötték az Írószövetségben.

Az Országos Idegennyelvű Könyvtárban ismerhettük meg Szergej Pantsirev orosz költőt, akinek hamarosan magyarul is megjelenik verseskötete az Irodalmi Jelen gondozásában. Amellett, hogy mestere a rímeknek és a ritmusnak, Pantsirev Budapest szerelmese, évek óta a fővárosban él, és nem tud betelni vele.

A 75 éves Mandics Györgyöt köszöntötte gyűlésén a Magyar PEN Club, melynek estjén a tudós költő két impozáns kötetét is kezükbe vehették az érdeklődők: A Janus Pannonius és a rovásírás kapcsolatát feldolgozó kutatómunka eredményét és az Irodalmi Jelen gondozásában kiadott gyűjteményes verseskötetét.

Sodródnak a vágyak,
látod, most is megfogható,
empirikus dolgok rajzolják
az élet akvarelljeit

Az orosz lélek cseppet sem közhelyes mélységébe tekinthettünk-hallgathattunk bele az Országos Idegennyelvű Könyvtár estjén, ahol két orosz költőnő, Jelena Iszajeva és Jelena Ivanovna olvasták fel műveiket. A verseket Csisztay Gizella és Mandics György fordították.

Miért kell Kukorelly Endre szerint élvezettel olvasnunk; a székely humoreszk; mágikus realizmus és képlékeny valóság; Bartis Attila és az írói szabadság; igazságos volt-e Mátyás király, s milyennek látta őt Janus Pannonius; álarcok, maszkok és literatúra – az idei Kolozsvári Magyar Napokon hedonistaként vetettük bele magunkat a kulturális-művészeti és irodalmi programokba.

Könyvheti dedikálása előtt az Országos Idegennyelvű Könyvtárban találkozhatott a közönség Peter Gehrisch német költővel, akinek új verseskötete jelent meg az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában, Mandics György fordításában.

A Magyar PEN Club vendége volt Aleksander Nawrocki, aki nem is igazán vendégségbe, inkább hazalátogatni jár Budapestre. A költőnek új kötete jelent meg magyar nyelven, az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában. Csisztay Gizella és Mandics György beszélgettek az alkotóval.

Mandics György az úgynevezett Ciceró-kódex betétlapjain található, kézzel beírt rovásírásos szövegeket mutatta be, és egy páratlan irodalomtörténeti felfedezést, miszerint a Janus Pannonius és Balassi között tátongó költészeti „űr” valójában nagyon is létező irodalmi hagyományt rejt.

„Csak így lehetne elérni, hogy az Ünnepi Könyvhéten a magyar írók könyvei előtt álljanak sorba, s ne a külföldi divatkönyvek hatalmas médiatámogatással felfújt, harmadrendű lektűrjei előtt.”

Bárányi dr., Isten Báránya, útja végéről visszatekintve földi működésével elégedett lehet. Megadatott neki szinte minden öröm és bánat, szomorúság és boldogság, amit ember kívánhat. – Mandics György írása.

Aleksander Nawrocki lengyel költő és műfordító volt az Országos Idegennyelvű Könyvtár vendége, a beszélgetést és a kétnyelvű felolvasást Csisztay Gizella moderálta.