Stanisław Vincenzet, a huszadik századi lengyel emigráns irodalom egyik legnagyobb íróját legendás barátság fűzte jeles magyarokhoz, többek között Áprily Lajoshoz. A lengyel alkotó több magyar költő versei mellett Áprily műveit is átültette lengyelre. A két család között szoros barátság alakult ki. –Jékely Márta az írónak címzett levelét Csisztay Gizella polonista adja közre.

A hír, hogy az apja haldoklik, még a tengerparton érte. Megírta már ezt az első levelében. A szezon után voltak már, a hotel kongott az ürességtől, a távirat a recepción egy kis felbolydulást okozott. Állt a bejáratnál, a vállával még kitámasztotta az ajtót, amelyet erős vihar lökdösött, és éppen az esernyőjéről verdeste le a vizet, amikor a recepciós megszakította beszélgetését a telefonos kisasszonnyal, és mindketten szinte egyszerre fordították felé a fejüket, kíváncsian nézték őt.

A neves polonista, Kerényi Grácia élete maga is kész regény. Megjárta a német koncentrációs táborokat, csodálatos módon túlélte, itthon és Lengyelországban részt vett az ellenzéki mozgalmakban, miközben egész életét a kultúrák, elsősorban a lengyel és a magyar kultúra közötti híd építésének szentelte. – Utazások című, frissen megjelent kötetéből közlünk részletet.

Hangszerem a lélek,
Alig hallszik, pendül,

Tatjana Zsitkova Lettországban élő orosz költőnő vendégeskedett az Országos Idegennyelvű Könyvtárban, ahol nemcsak verseit hallgathatta meg Mandics György fordításában a közönség, de egy kicsit az esős-ködös rigai utcákra is odaképzelhette magát.

A magyar költészet alig ismert, egészen korai nyomait tárta fel hallgatósága előtt Mandics György, akinek előadását népdalok, citera- és gitárjáték, valamint vetített képek is színesítették a Magyar Művészeti Akadémia estjén.

Találkoztunk, Istennő! A világegyetem űrében
Te voltál az alig-hang, amelyet követtem.
És ma – márványban, sétányán
a nyári kertnek.

Költészete utánozhatatlan tudományos játékosság terepe: verseiben ötvözi a matematikát, a filozófiát és a metaforákat. A temesvári forradalom sikere az ő hálózatelmélete gyakorlati megvalósulásának köszönhető. Íráskutató, a rovásírással kapcsolatos felfedezései felforgatták a tudományos nézeteket. Aki mindez egy személyben: Mandics György. 75. születésnapja alkalmából köszöntötték az Írószövetségben.

Az Országos Idegennyelvű Könyvtárban ismerhettük meg Szergej Pantsirev orosz költőt, akinek hamarosan magyarul is megjelenik verseskötete az Irodalmi Jelen gondozásában. Amellett, hogy mestere a rímeknek és a ritmusnak, Pantsirev Budapest szerelmese, évek óta a fővárosban él, és nem tud betelni vele.

Az orosz lélek cseppet sem közhelyes mélységébe tekinthettünk-hallgathattunk bele az Országos Idegennyelvű Könyvtár estjén, ahol két orosz költőnő, Jelena Iszajeva és Jelena Ivanovna olvasták fel műveiket. A verseket Csisztay Gizella és Mandics György fordították.

Könyvheti dedikálása előtt az Országos Idegennyelvű Könyvtárban találkozhatott a közönség Peter Gehrisch német költővel, akinek új verseskötete jelent meg az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában, Mandics György fordításában.

A Magyar PEN Club vendége volt Aleksander Nawrocki, aki nem is igazán vendégségbe, inkább hazalátogatni jár Budapestre. A költőnek új kötete jelent meg magyar nyelven, az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában. Csisztay Gizella és Mandics György beszélgettek az alkotóval.

Aleksander Nawrocki lengyel költő és műfordító volt az Országos Idegennyelvű Könyvtár vendége, a beszélgetést és a kétnyelvű felolvasást Csisztay Gizella moderálta.

Drezdai városképek peregtek a vetítőn Peter Gehrisch budapesti költői estjén az Országos Idegennyelvű Könyvtárban, de a költő szülővárosa versben és a kötetlen beszélgetés során is megelevenedett. A vendéggel Csisztay Gizella beszélgetett lengyelül, verseit magyarul a fordító, Mandics György szólaltatta meg.

A lengyel–magyar kapcsolatok egyik legnagyobb ápolójára, a kilencven éve született Kerényi Gráciára emlékeztek a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A polonista nemcsak az irodalomba, de a 20. századi történelembe is beírta nevét.

A budapesti Lengyel Intézetben vendégeskedett Aleksander Nawrocki lengyel költő-író-műfordító, akinek ötvenéves írói jubileumára interjúkötete jelent meg. A költőt Csisztay Gizella és Cséby Géza mutatta be.

Sokszor jártunk már Mandics György bemutatóin, ahol izgalmas tudományos nyomozásairól számolt be a régi magyar rováskódexek feltárása kapcsán, de most „élőben” is láthattuk példáit, hogyan kell megfejteni a rejtjeleket.

Európában a legszervezettebb zsidómentés Magyarországon zajlott a második világháború idején. Az Erdélyi Szövetség a Holokauszt 70. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát a témában.

A Magyar Írószövetség könyvtárában Tábori László beszélgetett Csisztay Gizellával a lengyel kultúra és irodalom múltjáról, jelenéről – és mindenről, ami Lengyelország.

Alexander Nawrocki személyében nemcsak Böszörményi Zoltán lengyel fordítóját, de a magyar irodalom és kultúra lelkes, értő művelőjét ismerhettük meg, és nem utolsó sorban egy szellemes, fanyar humorú költőt és történetmesélőt.