Ugrás a tartalomra

 

Ne faggass, ne kérdezd

Csisztay Gizella és Mandics György fordításában

Ne faggass, ne kérdezd   
Не спрашивай меня

Ne faggass, ne kérdezd,
Hogy írom a verset,
Motívumot hogy szövök
Távoli terekből.
Zongorázom is kicsit.
A szavakkal könnyebb,
Ujjam hidegétől
Ők ugrálnak, szöknek.

Zenész is vagyok én,
S a soroknak titkát
Hallom, mint egy hangot,
Hangoló hangvillát
A ritmust, a taktust.
Kezem alól fény dől,
Az akarat öröme
Láthatatlan égből.

Hangszerem a lélek,
Alig hallszik, pendül,
És lesz újra lagzi,
Lesz éji kiűzés,
Lesz friss levegőzés,
Lesz üres levél is,
Mikor jő hívásod,
Versem alkotója.

Nyár   
Лето       

Gyógyítom a reggelt fénnyel,
De kimerül ez is délig.
Az est csomókat bont most széjjel,
A napfény már alig érint.
A Vers felett illat. Szirmos.
Dühöd viharfelhő hozza.
És a dombok lejtőjén most
Sötétben lovak galoppja.

 

Ím jött egy Csillaglovas        
Вот придет гонец от звёзд

Ím jött egy csillaglovas,
S feltárta mi rejtett:
Hogy építhetek hidat,
Húsz évet felejtsek.
A keserű könnyfolyón,
Lenyelt hazugságra,
Álbajokon, hazug szón
Hol lenne híd lába?
A fehér híd mégis áll,
Áll ezüst ösvényen.
Haladj rajta bátran át,
Oldódj fel a Szépben.

 

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.