Nagy-Balatoni Dóra

Hamupipőke

2026. február. 20. - 10:00

Részlet a Völgyhajó Bábszínház előadásának szövegkönyvéből

MOSTOHA: Hamupipőke, te meg mit állsz ott, mint a bálám szamara?

HAMUPIPŐKE: Bocsánat, csak elméláztam, hogy mit fogok felvenni a bálra.

MOSTOHA: Micsoda? Hogy te a bálra? Ne nevettess, Hamupipőke… Még szégyent vallanánk miattad… Nézz csak az otromba, súlyos facipődre…nincs is olyan ruhád, és nem is tudsz táncolni, kész nevetség lennél. És különben is… szerinted ki fogja kivasalni a ruhánkat? Megcsinálni a hajunkat, kipucolni a cipőnket? Ez lesz a te bálod! Estére pedig kitalálok neked valami jó kis feladatot, hogy addig se unatkozz.

HAMUPIPŐKE: De Mostohaanyám azt mondta, minden hajadon lányt elvárnak, akkor pedig engem is…

MOSTOHA: Téged? Ki várna téged, te béka? Tudod mit, Hamupipőke? Mivel tegnap olyan ügyesen váltogattad a gabonát, ma új adagot kapsz. A parasztok éppen reggel hoztak még két zsákkal. Búza1 , zab2 , köles3 és rozs4 változatosan. Hajnalra, mire hazaérünk a bálból, legyél kész mind a két zsákkal, különben nagyon megemlegeted!

CASSANDRA: Különben nem kapsz reggelit!

MOSTOHA: Úgy hallom, a hintónk elő is állt. Gyerünk lányok, igazítsátok meg a hajatokat és irány a fényes bálba, a hercegi palotába!

FRANCINE: Szervusz, Hamupipőke! Biztos nagyon szórakoztató lesz a gabona válogatása!

CASSANDRA: Jó mulatást, Hamupipőke!

MOSTOHA: Ne feledd, ha nem végzel, nagyon megbánod! Minden esetre, ezt az ajtót bezárjuk, nehogy elkószálj az éjszaka. (kulcscsörgés) Viszontlátásra, Hamupipőke. Hajnalban találkozunk!

HAMUPIPŐKE: Ne, ezt nem tehetitek! Én is szerettem volna elmenni a bálba…

7. JELENET

zene: Hamupipőke dala

Ó, én szegény árva kislány!

Mindenki haragszik énrám?

Se nappalom, se éjjelem

szerencsém meg mégsem lelem.

Sötét magány, szürke lepel

Könnyes arcomat takard el.

Menekülök, elrejtőzöm

Bánatomat elkendőzöm.

Miért bántanak? Miért aláznak?

Engem folyton mért gyaláznak?

Hiszen én csak jót akarok

Mégis hamuban alhatok.

varázszene

TÜNDÉR: Ne itasd az egereket, drága tündérkeresztlányom!

HAMUPIPŐKE: Te hogy jöttél be? Az ajtót bezárták!

TÜNDÉR: Még szerencse, hogy a tündéreket nem lehet kalitkába zárni. Ugye, kismadaram? madár csiripel Most pedig Hamupipőke, fel a fejjel, sok dolgunk van, nem érünk rá bánkódni, el kell készülnöd, hogy elmehess a bálba.

HAMUPIPŐKE: Az lehetetlen. Még ha valahogyan ki is jutnék, akkor sem végeznék a két zsák gabona szétválogatásával… Búza, zab, köles, rozs, a pokolba veletek!

TÜNDÉR: Nyugodj meg Hamupipőke! Mosd tisztára kezedet és arcodat, húzd ki a lábad a súlyos facipőből és tárd ki a szíved a csodára. Aranyos madárkám, készen állsz? csiripelés Akkor most figyelj, Hamupipőke!

varázszene, Hamupipőke átváltozik báli ruhába

HAMUPIPŐKE: Ez hihetetlen, varázslatos, meseszép! Nagyon köszönöm!

TÜNDÉR: Szívesen Hamupipőke. Egy kis segítség mindenkinek jár. Egyet azonban ne feledj! Ahogyan semmi, úgy a varázslat sem tart örökké. Amikor az óra elüti az éjfélt, a bűbáj elillan. Onnantól a saját kezedbe kell venned a sorsodat. Lágy bátor, csak úgy válhat belőled az, akivé lenni akarsz.

HAMUPIPŐKE: Így lesz, Tündérkeresztanyám!

TÜNDÉR: Most pedig, aranyos madárkám, felkészültél? csiripelés Akkor Hamupipőke, rajtad a világ szeme! Ülj fel a kék madárka hátára, és irány a bál!

8. JELENET

élő szereplőként a paraván előtt

ARLEKINO: Kedves Hölgyeim és Uraim! Sok szeretettel köszöntöm Önöket itt, a királyi palotában, a várva várt bálon! Szeretett hercegünk érkezésééig engedjék meg, hogy én szórakoztassam Önöket néhány erre az alkalomra gyűjtött tréfámmal. bohóctréfák

Nagyon köszönöm! Most pedig Önökön a sor, mélyen tisztelt Hölgyek, Urak! Mivel a Herceg fogadásáig már csak pár percünk maradt hátra, bátorkodom feltenni a kérdést, emlékeznek-e, hogyan köszöntjük a herceget?

zene Hercegfogadó dal

Ha a herceg érkezik,

hintójából széttekint.

A sok gyerek integet:
Köszönteni így lehet.

Csodálatos! A kedves hölgyek, urak tehetsége bámulatos! A Herceg úr el lesz ragadtatva! Ó, úgy hallom, új vendégek érkeztek a bálba, gyorsan eléjük sietek és fogadom őket! be a paraván mögé, függöny ki

9. JELENET

FRANCINE: Wáo! Ezt nézd Mama! Micsoda pompa, micsoda fényűzés!

MOSTOHA: Valóban, ez elragadó!

CASSANDRA: Remélem vacsora is lesz, menten éhen halok…

MOSTOHA: Ugyan Cassandra, türtőztesd magad… Ne feledd, miért vagyunk itt tulajdonképpen…

FRANCINE: Én nem felejtettem el, a gyönyörű báli ruhák és a tánc miatt, ugye, Mamácska?

MOSTOHA: Dehogy, te! Annyi eszed van, mint egy csirkének! A Herceg ma este fogja kiválasztani a menyasszonyát! Úgyhogy, ha hercegnők akartok lenni, erőltessétek meg magatokat!

ARLEKINO: Tisztelt Asszonyom, Kisasszonyok! Az én nevem Arlekino, és üdvözlöm önöket a bálban! Hamarosan a Herceg is megérkezik, addig is, érezzék jól magukat! Á, micsoda szerencse, már itt is van! Fogadják szeretettel!

zene: fanfárok, Hercegfogadó, báli alap

ki a gyerekeknek Most mi következünk, mutassuk meg a Hercegnek!

HERCEG: Szívből köszönöm ezt a nagyszerű fogadtatást, igazán ügyes kis alattvalóim vannak, mondhatom! És maguk? Maguk nem köszöntenek úgy, ahogy illik?

FRANCINE: Hát, én igazából utálok énekelni.

MOSTOHA: Ó, Hercegem, ne is törődjön a lányommal, hiszen csak viccel, olyan különös a humora, igaz, Francine?

FRANCINE: Igen, csak vicceltem!

MOSTOHA: Különben is, a másik lányom az igazi dalos pacsirta! Mutasd meg, énekelj nekik valamit, kis galambom!

CASSANDRA: Hát jó…

Süt a nap, már szikrázik

Fent a falon pók mászik.

Csiripel a kismadár;

Trallalallalala

MOSTOHA: Egy szónak is száz a vége, nem ismertük ezt a kedves kis köszöntőt.

ARLEKINO: Pedig csak az nem ismerte, aki nem figyelt, vagy lusta volt megtanulni. Én mindenkinek megtanítottam. Igaz, gyerekek?

HERCEG: Nem számít. Hamupipőke be Arlekino, ki ez a gyönyörű teremtés?