Szegeden található jelenleg az ország legszomorúbb csonka szobra. Mutatjuk és mondjuk, hogy miért.

Nyáry Krisztiánt, a Magvető Kiadó vezetőjét kérdeztük arról, hogyan reagálhat egy kiadó, ha egyik szerzője tanárként feltételezhetően zaklatja a diákokat. Meghúzható-e a határ szerző és életmű között?

Egy órával később egy különös emberi szendvics haladt át az erdélyi legelők légterén. Íme, a szendvics összetétele: középütt voltam én, míg Ispescu alulról, az Igazgató pedig felülről vett közre testével, mint két szelet kenyér. Bár alaposan lefogyott, az égi magasságokban az Igazgató elvtárs súlya egyáltalán nem volt elhanyagolható, ezért aztán az ejtőernyős, bár feleségénél erősebb volt, nem haladhatott túl gyorsan.

Az Irodalmi Jelen szerkesztőségének reakciója a Litera etikátlan magatartására

Az Athenaeum Kiadó gondozásában május 22-én jelent meg a 70 éves Nemere István egyedülálló könyve, az Őrült regény, amelyet a kiadó kiegészített egy ingyenesen letölthető mobiljátékkal (androidra és ios-re), a Mad Nemerével. A kiadó sajtóközleményét olvashatják.

Az Európa Könyvkiadó 86. Ünnepi Könyvhétre megjelenő újdonságait mutatjuk be röviden a következő összeállításban.

Összeállításunkban a Helikon, a Libri, a Park Kiadó és a Bookline Könyvek újdonságait ajánljuk figyelmükbe Mindszenty József emlékirataitól Csányi Vilmos új regényén keresztül Havas Henrikig.

A Könyvhét fontos mozzanatát jelentik a dedikálások, amikor olvasó és szerző válthatnak néhány szót, miközben az író, költő kedves szavakat, mondatokat firkant a könyvbe, amelyek megemelik annak értékét. A 86. Ünnepi Könyvhét dedikálásainak résztvevőit, helyszínét és időpontján megtalálja cikkünkben.

Időben kezdjen el spórolni az idei Könyvhétre, mert több mint 300 új kiadvány várja! Az újdonságokat megtalálja nálunk műfajok szerinti bontásban.

Az áprilisi sikerlistán szinte minden szereplő kicserélődött, gyakorlatilag csak új könyvek szerepelnek a Bookline TOP50-ben. Az elsők között találunk tiniregénytől a relaxációs technikát bemutató segítő könyvön át, komoly szépirodalmat is, ami mindegyikőjükre jellemző, hogy megjelenésük után szinte azonnal a vezető helyet szerezték meg.

Az idő mozgás is, és bár Gross Arnoldnál úgy tűnik, hogy megállt az idő, valójában nem, folytonos a változás, figuráinak, tárgyainak különböző helyei és terei vannak (Madarak kertje, 1960-as évek), ezzel időben sem azonosak korábbi önmagukkal.

Kleopátra nyugtalan volt, mivel már csak tíz perc volt hátra éjfélig. És én mégis szívesen néztem volna egy kicsit ezt a végeérhetetlen emberáradatot... Mennyi milicista! De a Libás Emberek sem hiányoztak a menetből: Mulgăreanu valószínűleg Erdély valamennyi Felügyelőségét mozgósította!

Még ha olyannyira az élettörténetek, memoárok, visszaemlékezések reneszánszát éljük is, kétségkívül e kontextusban is rendhagyó az idén 95 éves John O. Friend Életem perzsaszőnyege, ahogy az emlékek áradása hozza című munkája.

Újabb figyelemfelkeltő akciót szervezett Viola Szandra, a testverselő költőnő. Az Öko-Design program keretében ezúttal két ismert embert bilincselt Budapesten a Teréz körút egyik fájához, hogy így hívja fel a figyelmet a kihalás szélére került irodalmi művekre.

Szappanos Gábor a Facebookon tette közzé kormányhoz szóló nyílt levelét az Ulpius-ház Kiadó csődjének apropóján.

Turczi István versfordításaiból

Turczi István műfordítói munkáiból két költő alkotásait mutatjuk be. A válogatás Edwin Morgan skót, és Philip Hodgins ausztrál költők lírájába enged betekintést. „A közös bennük, hogy mindkettejüket személyesen ismertem, és már mindketten halottak. Morgan világhírű, Philip nevét azóta elfeledték, én nem” – ajánlja a szerzőket Turczi István.

„Csaknem ötven kötet, számtalan vers, próza, esszé, tanulmány lakja be Lászlóffy Csaba hosszú mondatát, s arról se feledkezzünk meg, hogy a gazdag életmű mellett milyen fontos volt számára a fiatalokra figyelés, hihetlenül gazdag irodalmi tudásának továbbadása.” Varga Melinda búcsúja – az Irodalmi Jelen nevében is – a magyar irodalom kimagasló erdélyi alakjától, Lászlóffy Csabától.

Günter Grass 2004-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként dedikált az Irodalmi Jelen olvasóinak.
Most ezzel tisztelgünk a Nobel-díjas író emléke előtt.

Az 1962-ben született Hannah Rothschildot a nagy-nagynénjéről, Nicáról, a jazz bárónőről írt könyvében – Pannonica – A lázadó bárónő, Helikon Kiadó, 2014. – kiemelten foglalkoztatja a kérdés, lehetséges-e a családi hagyományokkal végképp szakítva teljesen új életet kezdeni. A lendületesen megírt, teljes évszázadot felölelő, Nagyváradtól New Jersey-ig ívelő családregény a magyarországi és különösképpen az erdélyi olvasó számára elsősorban Wertheimstein Rózsika személye miatt érdekes.