Csáth Géza

    Csáth Géza (Szabadka, 1887. február 13. – Kelebia és Szabadka közelében, 1919. szeptember 11.) író.

     

    Életében megjelent kötetei:

    • A varázsló kertje (1908)
    • Az albíróék és egyéb elbeszélések (1909)
    • Délutáni álom (1911)
    • Schmith mézeskalácsos (1912)
    • Muzsikusok (1913)
  • Muth Ágota Gizella

    „Abszolút muzsikusa volt az írásnak”

    Csáth Géza nem a legnépszerűbb írónk, műveit nem könnyű megfejteni. Egy átmeneti időszak, a 19-20 század fordulójának gyermeke volt, és ennek az ambivalens korszaknak minden erényét, hibáját és hangulatát hordozza. Maga is sokoldalú ember, festő, majd zenész akart lenni, végül az írásban találta meg egyéni kifejezésmódját. Tulajdonképpen egy balul sikerült zeneakadémiai felvételi adott más irányt életének.

  • Csáth-mesék karácsonyra

    ​​​​​​​Mesék, amelyek „még rosszabbul” végződnek… – újdonságok a Csáth-kutatásban címmel rendezték meg a veszprémi Sziveri János Intézet Manuscriptum sorozatának év végi alkalmát.

  • Irodalmi Jelen

    Érdemes volna elővenni azokat a Kamondi-felvételeket... – Szőcs Géza: Naplórészlet 2016 márciusából

    Van saját Nóbel-értékrendem is. Azért hosszú ó-val, mert Kudelász Nóbel erdélyi írót tervezem rábeszélni, hogy hozzunk létre egy nevét viselő díjat. Névjegyen ez is volna olyan hatásos, mint „Pulitzer-emlékdíjasaink” névjegye, akik külföldön szerényen elhallgatják, hogy ez a magyar elismerés azért NEM azonos az amerikai Pulitzer-díjjal.
    X. Y. vagyok, Pulitzer-emlékdíjas szerző. Ó, igazán? Gratulálok. X. Y. vagyok, Kudelász Nóbel-díjas író – hát nem hangzana jól?

  • Irodalmi Jelen

    Könyv egy ismeretlen zeneszerzőről – Szőcs Géza írása

    Vajon hogyan alakul a huszadik század magyar irodalmának és zenés színpadának története, meg persze Kosztolányi Dezső és Csáth Géza pályája, ha ebben a balsorsot hordó 1910-es évben a Nemzeti Színház nem utasítja vissza Kosztolányi egy homéroszi inspirációjú színpadi játékát, amelyhez Csáth Géza írt kísérőzenét?!

  • Sultanus Beatus

    Milyen könyvektől tilt el a magyartanárod?

    Megszereztük egy magyartanár feketelistáját, amelyben a diákokra nézve legveszélyesebb olvasmányokat gyűjtötte össze. Most fény derül az évekig rejtegetett titokra. A nyár talán alkalmas arra, hogy elolvass közülük néhányat. Nyári könyvajánló középiskolásoknak.

  • Irodalmi Jelen

    Orvosi szertartás és művészi praxis – Dr. Csáth rajzol dr. Brennernek

    A művész-orvos-páciens következetesen számon tartja a Földesen töltött idejének múlását, szinte minden nap stilizált, egyszerre a kép és az írott napló részévé váló betűket és sorszámot kap. Így lesznek a rajzok olyanokká, akár egy filmfelvétel egymást követői kockái.

  • Február - A bőség zavara
    Irodalmi Jelen

    Február - A bőség zavara

    Február - A bőség zavara

  • Onagy Zoltán

    Éppen, mint a szerelem – Csáth Géza

    (1887. február 13.–1919. szeptember 11.)

    1919 elején a bajai kórházban gyógykezelik, de lelép; július 22-én gyereke szeme láttára revolverlövésekkel megöli feleségét, megmérgezi magát és felvágja ereit. A szabadkai kórházból újra szökik, a budapesti Moravcsik-klinikára menne, de a jugoszláv határőrök feltartóztatják. Csáth ekkor halálos dózist vesz be, sikerül megmérgeznie magát. 32 éves. Ez van. Senki nem jön kész recepttel a világra. A tehetség és a zsenialitás ugyan útlevél a Parnasszusra, a boldogság birodalmába nem feltétlenül. Pedig, ha titkon is, mindannyian afelé vennénk az irányt.

  • Csáth Géza

    Anyagyilkosság

    – Most siessünk, meg fogunk mosdani és átöltözünk.
    Átmentek a szobájukba, megmosták kezeiket, kiöntötték a vizet, de átöltözésre nem volt szükség, a ruháikon sehol nyoma sem volt vérnek. Majd újra visszamentek a színhelyre. A fiatalabb Witman fiú kinyitotta a középső szoba ablakát, és ott várta a bátyját, aki Witmanné szobáját belülről bezárta, és az ablakból a párkányra kilépve, bejött a nyitott ablakon.