Ötvenkét évvel ezelőtt, 1969. augusztus 15–18. között zajlott a legendás Woodstocki Fesztivál – három nap béke és zene –, amelyen harminckét előadó és zenekar lépett fel mintegy 500 000 néző előtt.

Halkan mondom, és ha te is fogadod, A meglepetésből kibontott vágyat, Mit eddig még soha nem próbált ki agyam, Szerelemmel szeretni, hát itt vagyok.

Egyszer húztak itt egy vonalat
a folyóra. Mégis megmaradt.
Azóta itt folyik az a vonal,
két part között, és mindent betakar.

Kortárs verses-zenés pódiumműsor az Irodalmi Jelen Trianon-emlékszámából élőben és online közvetítéssel is.
Terítéken: a jelenkori magyar irodalom legizgalmasabb szerzői és fiatal alkotói. Ötállomásos turné öt különböző színházi produkcióval Győrön, Szegeden, Miskolcon, Szolnokon és Székesfehérváron.
Közreműködnek: Tallián Mariann és Lázár Balázs
Szeged, június 3. – 11. óra Somogyi-könyvtár, Dóm tér 1–4.

Kortárs verses-zenés pódiumműsor az Irodalmi Jelen Trianon-emlékszámából élőben és online közvetítéssel is.
Terítéken: a jelenkori magyar irodalom legizgalmasabb szerzői és fiatal alkotói. Ötállomásos turné öt különböző színházi produkcióval Győrön, Szegeden, Miskolcon, Szolnokon és Székesfehérváron.
Közreműködnek: Tallián Mariann és Lázár Balázs

Kortárs verses-zenés pódiumműsor az Irodalmi Jelen Trianon-emlékszámából élőben és online közvetítéssel is. Ötállomásos turné öt különböző színházi produkcióval Győrön, Szegeden, Miskolcon, Szolnokon és Székesfehérváron. Terítéken: a jelenkori magyar irodalom legizgalmasabb szerzői és fiatal alkotói.

Kortárs verses-zenés pódiumműsor az Irodalmi Jelen Trianon-emlékszámából élőben és online közvetítéssel is.
Ötállomásos turné öt különböző színházi produkcióval Győrön, Szegeden, Miskolcon, Szolnokon és Székesfehérváron.
Terítéken: a jelenkori magyar irodalom legizgalmasabb szerzői és fiatal alkotói.
Közreműködnek: Tallián Mariann és Lázár Balázs

Böszörményi Zoltán költészet napi versvideója

„A halál gondolatának metamorfózisa, a nemlét hínárja, melyre érzelmi hálót sző a költő, majd megcsillantja a boldogság reményét. A boldogság eszményi érzelmi állapotot fejez ki, melyre mindannyian áhítozunk, a pacsirták ugyanúgy, mint a sasok.” – Böszörményi Zoltán esszéje Varga Melinda költészetéről.

Miért jutott eszembe ez a távoli kirándulás  a nizzai reptéren, ahol már kora reggel  tömött sorokban álltak az emberek, türelemért esedezve néztek egymásra, négy égtáj felé röpködtek, és hárompercenként szálltak fel az eső fürdette kifutópályáról a gépek, talán, mert tavaly január közepén kezdődött minden,  megfázva jártam Monaco utcáit,  érni kezdtek a gyümölcsök a fákon,  bizarr látvány,  a valótlanul kék ég felé kapaszkodó ágak között,  mint a sárga színen várakozó szemaforok, megvillantak a narancsok. Akkor még nem tudtam, mi vár ránk, mi lesz ezzel a világgal, 

Késő emlék. Esték, hűs vonatok szele röpdös törékeny szárnyakon múltba, szép feledésbe. Tartozunk néked eszmével, vérrel. Emelt főnk csendes kétkedése, romjain havas öröm. Így álmodjuk a reggelt, állunk ormain, ájult, vézna sugár, fény botladoz érvek ölében.

Nemrég elkészült Böszörményi Zoltán Sóvárgás című kisregényének a hangos könyve, amelyben a szöveget Mikita Dorka Júlia adja vissza nagyon hatásosan. A színésznő az Online Farsangi Szinkronszemle közönségszavazásán bekerült a 8 legjobb színésznő közé, majd a kategória nyertese lett, a Stargirl sorozat főszereplője szinkronhangjaként aratva sikert

A Darabokra tépve megcáfolhatatlanul nevezhető a testiség regényének is, amelyben olyan pszicho-szexuális konstrukció jut érvényre s olyan gyakorisággal, hogy már-már zavarba ejti az olvasót, nem lehet figyelmen kívül hagyni. Mi most magára a könyvre, mint corpusra fókuszálunk: egyfelől a szexualitásban „kiélt” testiség tapasztalatára mint szövegszervező tényezőre koncentrálva, másfelől a szöveg mint test jelentésviszonyára, amely főképp a trianoni békediktátummal ragadható meg.

Visszavárlak, visszavár,
Pápua vagy Kolozsvár,
ha vetkőznek a hajnalok,
a csillagokra hajolok.

Az írott szöveg holt betűi az olvasók gondolataiban kelnek életre. Úgy tűnik, Böszörményi Zoltán könyve esetében ez különösen igaz. Bővítheti az ismereteinket, lehet rajta töprengeni, lehet vele vitatkozni, többféleképpen értelmezhető, továbbgondolható.

A Darabokra tépve című nagyregény műfajilag nehezen behatárolható, modern kísérleti regénynek nevezném, ahol a szerző többféle regénytípust és irodalmi műfajt ötvöz.
Az esszéregény, a fejlődésregény, a kalandregény, a novella, az újságcikk, az interjú, a poétikus, leíró részek, a versek, a kordokumentum, a fénykép, a napló és a levél tudatosan felépített, színes, kavalkádszerű ötvözete. Az író nem riad vissza attól, hogy szereplői filozófusoktól idézzenek, s a filozófiát a mindennapok szerves részeként kezelve éljenek, sőt még attól sem, hogy Karl Marx verseiről beszéltesse hőseit, de újságcikket, interjút, levelet, naplót is belesző a szövegbe, illetve a regény szereplőinek életébe.

gyűjtöm az erőt, hogy újra, ha kell, százezerszer négy égtáj felé kiáltsam: megtaláltalak, Hazám!

Hollóhajú éj fürdik a Temze vizében,
meglátja magát benne a hold,
kikötne valahol,
lenne ő a holdkomp,
az a vagány járgány,
mi átvisz egy másik,
fényben fürdő partra.

Megdermedt körülöttem a világ, amikor elmentél, te bátrak bátra. Felöltötted ruhádat, búcsút sem intve kisiettél a ködös őszbe. Itt hagytál minket a délibáb kezében tündöklő mindenségben.

Különleges könyvekhez különleges bemutató dukál: az Írók Boltjában – a szabályoknak megfelelően – közönség nélkül, online közvetítéssel beszélgetett Böszörményi Zoltán és Varga Melinda újonnan megjelent köteteikről.