Bene Zoltán – Fotó: PIÜ KMI

    1973-ban született, Szegeden él. A Szegedi Tudományegyetemen szerzett művelődésszervezés-média, könyvtár- és andragógia-diplomákat. A doktori képzést ugyancsak a szegedi egyetemen végezte, jelenleg doktorjelölt.
    1997-től kezdve két évtizedig dolgozott könyvtárosként és művelődésszervezőként. 2006 tavaszától 2017. augusztus végéig a Szeged melletti Algyő faluházának intézményvezetője volt, közben 2011 és 2017 között a SzegediLap.hu kulturális portál egyik szerkesztőjeként is tevékenykedett. 2017 júliusa óta a Szeged várostörténeti és kulturális folyóirat főszerkesztője. Ugyancsak 2017 óta vezeti a Pannon Tükör, 2019. augusztus 1-jétől pedig az Irodalmi Jelen prózarovatát. Emellett a Károli Gáspár Református Egyetemen tanít óraadóként és a TiszapART Televízió szerkesztő-gyártásvezetője.
    Irodalommal hivatásszerűen 2001 óta foglalkozik. Azóta jelennek meg rendszeresen novellái, esszéi, publicisztikái, recenziói, kritikái Kárpát-medencei magyar folyóiratokban, illetve antológiákban.
    Több irodalmi társaságnak is tagja. 2012 végétől tölti be a Madách Irodalmi Társaság elnöki tisztét. A Magyar Írószövetség 2011-ben újraalakult Csongrád megyei Írócsoportjának először titkárává, majd 2013-ban elnökévé választották. 2014-től a Szegedi Akadémiai Bizottság Művészeti Szakbizottsága Szépírói Munkacsoportjának titkára.
    Számos díjban és elismerésben részesült, elnyerte többek között a Bethlen Gábor Alapítvány Teleki Pál Érdemérmét (2013) és Szeged Város kulturális elismerését, a Kölcsey-érmet (2014). 2017-ben Az érdemes, nemes Rózsasándor kalandjaiért az Év Könyve Szeged díjat vehette át. 2019 óta a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíj Programjának ösztöndíjában részesül (2022-ig).
    Legutóbb megjelent kötete az Isten, ítélet című regény (Kortárs Kiadó, 2020); a Mandola története folytatásokban olvasható az Irodalmi Jelenben, és a 2021-es év folyamán várhatóan kötet formájában is megjelenik az Irodalmi Jelen Könyvek között. A Sarki fény című regény megjelenése 2021 elején várható az Orpheusz Kiadónál.


    Fotó: PIÜ KMI
  • Bátyi Zoltán, Bene Zoltán, H. Balogh Gyula, Reke Balázs, Sándor Zoltán, Sarnyai Benedek Máté

    Jókai rock

    A Magyar Írószövetség kezdeményezésére 2018 óta ünnepeljük a Magyar Széppróza Napját február 18-án, Jókai Mór születésnapján. Ebből az alkalomból 2024. február 15-én 18 órától a szegedi Városi Rock Klubban, az éppen egy éve indult Szó-Szín-Pódium rendezvény-sorozat legutóbbi alkalmán hat kortárs prózaíró – Bátyi Zoltán, Bene Zoltán, H. Balogh Gyula, Reke Balázs, Sarnyai Benedek Máté és Sándor Zoltán – kifejezetten erre az alkalomra írott novellája hangzott el. A Szó-Szín-Pódium házigazdája, ennek az eseménynek, egyfajta performansznak az ötletgazdája, Bene Zoltán azt kérte a szerzőktől, hogy a Jókai rock hívókifejezésre írjanak novellát, így kapcsolva össze Jókait, a széppróza egyik mesterét és a rockzenét, amelynek ikonikus helyszíne a rocktörténeti emlékhelyként is számontartott szegedi Városi Rock Klub. A sajátos ősbemutatón felolvasott novellákat az Irodalmi Jelen online felületén Jókai Mór születésnapján adjuk közre.

  • Juhász Kristóf

    Történelmi tehetetlenség három idősíkra

    Ha hamisítatlan, kelet-közép-európai hangulatú könyvet keresünk a kortárs irodalmi dömpingben, akkor Bene Zoltán legújabb, Igazak című regényét a legjobbak között találjuk. Olyan ez az írás, mint egy blues ballada: finom hangolása oldja melankóliává a keserűen sötét tragikumot.

  • Bene Zoltán

    Főváros versus vidék – egy túlhaladott irodalmi polémia

    „Nagyon jellemző, hogy vidéki művészről csak akkor vett tudomást a Nyugat, ha művét Pesten mutatták be. Tornyairól, Kosztáról csak pesti kiállításaik kapcsán, Sík Sándor drámáiról csak akkor, ha Pesten volt a bemutatójuk.”[1] – írja Péter László 1972-ben.

  • Bene Zoltán

    Az irodalom lényege a gondolatébresztés

    Beszélgetés az 50 éves Sándor Zoltánnal

    Sándor Zoltán író, műfordító 1973-ban született a vajdasági Nagybecskereken, jelenleg Szabadkán él. 2003-tól a Magyar Szó napilap újságírója, 2013 óta az Újvidéki Rádió Szempont című kulturális műsorának munkatársa. 2000-től 2007-ig a muzslai Sziveri János Művészeti Színpad elnöke, a 2004 és 2016 között megjelenő Sikoly irodalmi és művészeti folyóirat főszerkesztője. 1997 óta publikál. 2002-ben jelent meg első, Sár című verseskötete. 2003-ban kiadott, Az élő J. K. című novelláskötete óta prózát közöl. Szerb nyelvről fordít. 2011-ben Herceg János-díjat kapott.

  • Sanyi ökológiai lábnyomot hagy

    Az Irodalmi Jelen díjkiosztó gálája (II. rész) – Humoreszkek

    Én magácskát okos és alapos embernek ismertem. Ezt a témát már réges-régen lezárták a délibábosan kikapart barguzini zsidó női csontvázzal. Ne terjesszen téveszméket, ez méltatlan magácskához. Inkább olvassa el Illyés Petőfijét. És fogadja el az MTA értékelését. Mi történne a világgal, ha  mindent újra és újra elővennénk? Mikor lenne időnk előre menni? Mit gondol, mindenki azt kutat, amit akar? Hát nem: tanulja meg egyszer végre, a jó todós az, aki azt kutat, amit szabad! Az ember szabad, tehát azt tesz, amit szabad!

  • Érzelmes lírai költemények, humoreszkek és operett

    Megtartotta díjátadó gáláját az Irodalmi Jelen

    Az elmúlt év kimagasló alkotóinak adományoz díjat minden évben az Irodalmi Jelen. A díjátadóval egybekötött irodalmi estet idén szeptember 15-én délután tartották Aradon, a Jelen Házban.

  • Viola Szandra

    Sportos irodalom

    Néhány kortárs szerzőt kértem meg, hogy beszéljenek arról, milyen szerepet tölt be életükben a sport, hogyan inspirálja őket az alkotásban.

  • Kiss Norbert

    Hit, tudás, maleficium

    Mindennapok a hódoltságkori Szegeden Bene Zoltán regényei nyomán
    Az Irodalmi Jelen szerkesztősége Kiss Norbert alábbi tanulmányával gratulál a folyóirat
    szerkesztő-munkatársának, Bene Zoltánnak a közelmúltban átvett József Attila-díjához.

    „Kompiláció néhány lehetséges kézirattöredékből”

  • Bene Zoltán

    ,,Ég a földdel össze(f)ér”

    Beszélgetés L. Móger Tímeával

    L. Móger Tímea 1981. május 20-án született Zomborban. Doroszlón, egy vajdasági, nyugat-bácskai szórványtelepülésen él és alkot. Költő, újságíró, művelődésszervező, a Nyugat-Bácska Portál szerkesztője, a Kuckó Gyermeksarok elnöke, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács tagja. Verseit, kisprózáit rendszeresen publikálja vajdasági és Kárpát-medencei irodalmi és művészeti folyóiratokban, társszerzője több antológiának.

  • Bene Zoltán

    Papírok meg glória

    Novellák a kameránál
    Novellák a kameránál címmel új videórovatot indítunk, amelynek első vendége Bene Zoltán, akit nemrég József Attila-díjjal tüntettek ki. Az írót egy különleges fénykép inspirálta, amelyet a felvételen megtekinthetnek.
  • A nyelv égbolt, nem kalitka 

    Az Irodalmi Jelen szerzői, jelenlegi és egykori szerkesztői március 14-én fontos állami kitűntetéseket kaptak. Korábbi, lapunkban megjelent verseikkel, rövidprózáikkal és más anyagokkal ünnepeljük őket. Hamarosan mindeniküktől új műveket is olvashatnak az Irodalmi Jelenen! 

  • Bene Zoltán

    Nincs már sarokkő

    Nem is tudom, mikor találkoztunk először, de bizonyosan valamikor a kilencvenes években, a szüleimnél. 2002-ben vettem részt először Madách Szimpóziumon, amelyet akkor már csaknem egy évtizede szervezett. Balassagyarmat, Csesztve, Alsósztregova, Horpács, Kékkő, Érsekvadkert, az egész történelmi Nógrád megye számomra elsősorban két embert jelent: egyet, aki százötvenkilenc éve, s egyet, aki alig két hónapja halott: Madách Imrét és Andor Csabát. Aligha létezett olyan ember, aki utóbbinál többet tudott volna előbbiről. És aligha fog létezni ilyen a jövőben.

  • Bene Zoltán

    Vívódás

    Gárdonyiról, nőkről, szerelemről, életműről

    Gárdonyit olvasva egy viaskodó ember képzete jelenik meg a szemünk előtt: a hitével, a tehetségével, a nemzete sorsával, a művészettel − de a szerelemmel, a szerelem eszméjével is küzdő, birkózó alak, aki leginkább mégis önnön magát marcangolja. − A ma épppen 100 éve elhunyt Gárdonyi Gézára emlékezünk.

  • Bene Zoltán

    Barbares

    Részlet az Igazak című, készülő regényből

    Albert teljes erőből gyomorszájon vágta, aztán elengedte a szpáhit, aki menten összegörnyedt, és a fogát csikorgatta. A másik férfi, akivel verekedett még mindig a szemét fogva jajgatott. Igaz Gerő ekkor fölismerte: Majer úr volt, a hentes a Szabadkai sugárútról. Ahogyan Balog és Albert, szintén egy ébredő magyar…

  • Farkas Nikolett

    „Rejtelmek, ha zengenek...”

    A könyv 27 rövid fejezetből áll össze, ugrálva az idősíkok között, ám ez mégsem zavaró, a szöveg koherens marad. A narrátor egyes szám harmadik személyű, mindentudó elbeszélő, aki még azt is elárulja, milyen történelmi események zajlottak a kilencvenes években, miközben P. és Mandola mit sem törődött a külvilággal. Bene Zoltán remek érzékkel ragadja meg azt a lélektani folyamatot, amelyen keresztülmehet egy ilyen veszteséggel együtt élő, bomlásnak indult elméjű ember.

  • Bene Zoltán

    Esküvő

    Részlet az Igazak című, készülő regényből

    Igaz Gergely fülig vörösödött, és olyan fájdalom hasított a bordái közé, mintha egy kés pengéje hatolt volna a húsába. Csaknem összegörnyedt, de minden erejét megfeszítve úrrá lett a kínon. A gyötrelem ködén át a Rottyantós Bözske ábrázatát látta maga előtt, és egy édeskés, kellemetlen szag tolult az orrába. Ugyanaz, amely a ringyó odúját lengte be. Sosem hitte, hogy szagokat is képes fölidézni az emlékezet. Kis híján öklendezni kezdett.

  • Bene Zoltán

    Misztikus realizmus

    Száraz Miklós Györgyről

    Száraz Miklós György prózájában a sorok között bújik meg ez a tapasztalat. Nem konkrétan, nem harsányan, inkább olyan finoman, ahogyan a panteisták vélik fölfedezni a mindenségben a Mindenhatót, s ezáltal szakrálissá nemesítik a kézzelfoghatót és a megmagyarázhatatlant egyaránt. Az Ezüst Macskát úgy itatja át a misztika, ahogyan az üvegbe növesztett körtét a ráöntött pálinka.

  • Bene Zoltán

    Az írás ereje

    Beszélgetés Száraz Miklós Györggyel

    Száraz Miklós György 1958-ban született Budapesten, többek között József Attila- és Babérkoszorú-díjas, Térey-ösztöndíjas író, nem mellesleg a Székely Bicskarend „lovagja”. 1984-ben végzett az ELTE történelem és levéltár szakán, dolgozott a KSH-nál, majd üzemi lapok újságírójaként. 1989-től 1991-ig a Juhász Ferenc szerkesztette Új Írás rovatvezetője volt, később több könyvkiadó irodalmi vezetőjeként tevékenykedett. Évtizedek óta szabad foglalkozású író, emellett hosszabb-rövidebb ideig számos lap és nem egy kiadó munkatársa. − Irodalomról, írásról, családról, nemzetről, otthonról, otthonosságról és sok minden egyébről beszélgettünk.

  • Betekintés a kulisszák mögé – villáminterjú az IJ szerkesztőivel, I. rész

    Különleges négylábú asszisztensei segítik az alkotói és szerkesztői munkájában, az íráshoz sok kávé és egy dolgozószoba szükséges, a munka akkor megy a legjobban, ha  felesége, Virág  a vele szemközti asztalnál dolgozik, a fiataloknak azt üzeni: „olvassanak többet, mint amennyit írnak”. – villáminterjú Bene Zoltánnal, az Irodalmi Jelen prózaszerkesztőjével.

  • Bene Zoltán

    Elhibázott

    És most a félelem síkos felületén csúszom lefelé a gép szárnyán, nem bírok fékezni, bele fogok zuhanni a zavaros, iszapos vízbe. Kellett nekem kíváncsiskodni, cikázik át rajtam, de közben már placcsanok, a koszos, büdös, állott víz az arcomba fröccsen. A nadrágom átázott, meg is ütöttem magam. Összességében azért jobban féltem, mint amekkora bajba kerültem. Úgyhogy vissza is kapaszkodom.