A párhuzamosok nem a végtelenben találkoznak, 2017. május 2-án elég volt hozzá két egész óra. Először a MissionArt Galériában 17 órától Holtvilág, majd 19 órától a Godot Galériában Bestia címmel nyílt meg Gaál József kiállítása. Mindkét helyen túlvilági út.

Még le sem járt a fiatal kritikusok, mentorok és pályakezdők számára kiírt pályázatok benyújtási határideje, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó keretében működő Előretolt Helyőrség Íróakadémia újabb pályázatokat írt ki.

Kábítószer- és internetfüggő világunkban a reneszánszhoz fordulás menedék is. Nádas Alexandra reneszánsz kertjei szimbolikusak, a paradicsomot idézik, a békét, a függetlenséget, a meditáció helyét. A kert és a természet viszonyát látjuk, miként is humanizálható a természethez való viszonyunk. Mi tartja meg a kertünket?

A Partiumi Keresztény Egyetemen 2017. április 25-én A reformáció nyelvi hatásai című konferenciával kapcsolódtak be az 51. magyar nyelv hete – április 24–30. – rendezvényeinek sorozatába. A konferenciát Tőkés László, a PKE elnöke (a hiányában felolvasott) köszöntője nyitotta, majd Szőcs Géza (miniszterelnöki fotanácsadó, a Magyar PEN Klub elnöke), Pálfi József, a PKE rektora, Juhász Judit elnök (Anyanyelvápolók Szövetsége, Budapest) köszöntői után olyan neves személyiségek előadásai következtek, mint: Balázs Géza (ELTE–PKE), Pomozi Péter és Karácsony Fanni (ELTE), Máthé Dénes (BBTE), Vitéz Ferenc (Református Hittudományi Egyetem, Debrecen), Pletl Rita (Sapientia Tudományegyetem, Marosvásárhely), Pölcz Ádám (ELTE). Az alábbiakban Szőcs Géza köszöntője olvasható.

Könyv Kata képeivel szembe megy az uralkodó szemlélettel, tabukat sért, miközben nem tesz mást, csak néz, lát és fest. Adunk magunkra, hol feketére, hol fehérre festjük arcunkat, hol krémmel, hol iszappal. Regenerálódunk, az elveszett, megkopott szépséget őrizzük, óvjuk.

A hangja! Volt egy édes, magas szál a hangjában, amely egyébként a cigarettától mind mélyebb lett az évek során, kicsit morzsás, délutáni hang. Lágy, moll színű hangja volt, földközeli. Amikor még csak vizsgálatokra járt be a kórházba, biztatóan zengett a telefonban. A hang árulja el legjobban, milyen lelki és testi állapotban vagy. Azelőtt hetente beszéltünk vonalason, mert mobilja nem volt. Ő keleti nyugalommal fogadta a legrosszabb hírt. Azért se írom le utolsó beszélgetésünket. Maradjon valami nekem is.

– Akkor meg miért akarsz feltámadni? Minek egy örök életűnek a feltámadás?
– Gondoltam, új életet kezdek.
– Hazudsz.
– Igen, mert én vagyok a Hazugság, a Bűn és a Halál. És ameddig van fény, lesz árnyék is. Ameddig van szeretet, lesz gyűlölet is. Te tartasz engem életben – mondta a Halál. És hozzátette: Ha itt maradnál velünk, megváltoznék. És nem lenne több Isten nélküli hely a világban. Sehol sem. A Seol sem lenne. Nem lennénk Seol, ha teveled lennénk.

Az Irodalmi Jelen néhány szerzőjét arra kértük fel, készítsenek szelfiket kedvenc kortárs költeményükkel és József Attila-versükkel. Többek között olyan közismert költők versei kerültek a szelfibotok végére, mint Horváth Benji, Farkas Wellmann Endre, Tóth Krisztina, Orbán János Dénes, Ughy Szabina, Varró Dániel.

A Költészet Napján indul el a 3sor.hu elnevezésű közösségi oldal, amelyen profik és kezdők egyaránt publikálhatnak és értékelhetnek haikukat. Képekkel illusztrálva mutatjuk be az oldalt.

A Petőfi Irodalmi Múzeum X beszélget Y-nal sorozatában Frideczky Katalin novelláskötetéről beszélget a szerzővel Laik Eszter szerkesztő, közreműködik Havas Judit.

Az Ágnes asszony „pszichotriller”, A walesi bárdok pedig egy kosztümös lélektani horror – Arany Jánosról kérdeztünk jeles költőket és prózaírókat, akik arról is vallanak, mivel lepték volna meg a költőt a születésnapján, ha részt vehettek volna egy rendkívüli időutazáson.

„Lucifer nem ellenségünk, hanem edző- és küzdőpartnerünk. És mint jó edző, velünk örül, ha végre sikerül kicseleznünk.” – Juhász Kristóf esszéje Arany János Vörös Rébék című balladájáról.

„Nem igazán értettem, hogy hogyan működik a vers, csak éreztem a frissen szűrt tej ízét a számban, a madárlátta után való kutatás izgalmát, és ahányszor a szomszéd nagy eperfáját láttam, még évekig a fülembe csengett a mama hangja. Nemcsak Arannyal volt ez első találkozásom, hanem élettel töltött irodalommal is” – Arany János női szemmel.

Kopócsy Judit (Debrecen, 1947) festő, textilművész. Gyakran alkalmazza a kollázst és más vegyes grafikai, festészeti technikákat. Újabban miniatúrákat is fest. Érzékeny színharmóniái mellett műveinek jellemző eleme a Klee által meghatározott ún. „sétáló vonal”.
Bátai Sándor (Veszprém, 1955) festő, grafikus. Kompozícióiban a régmúlt dolgok lenyomatai a XX. századi világ fragmentumaival együtt jelennek meg. Képeinek sejtelmes, derengő, titokzatos atmoszférája az örök elmúlás hangulatát festi. Az utóbbi években a merített papír rücskös felületének alapként történő felhasználásával is kísérletezik.

„Arany hús-vér ember volt, zseniális költőként is élvezte az életet” – sikamlós anekdoták és főművének egyik részlete is árulkodik erről. Arany Jánoshoz kapcsolódó körkérdésünkben olyan közismert költő válaszait is olvashatják, aki egy napon született Arany Jánossal.

Ama szállóigével búcsúzom tőle, melyet A Hírlap című dunaújvárosi újságba írt 1994. április 21-én, és akár végrendeletnek is megteszi: „Tekerjetek szavaimba!”

A Toldiban Arany megteremtette a magyar akcióhős figuráját, aki farkasokkal harcol és legalább olyan erős, mint Schwarzenegger a Kommandóban – nagy klasszikusunk egyik főművének hősét így is lehetne értelmezni a 21. században.

"...mára már kevés olyan hely maradt a földön, ahol a zsarnokok máglyahalállal büntetik az igazmondást. Ugyanakkor nem kevés keresztyén hittársunk végzete, hitükért lefejezett vértanúk sorsa sajnos azt bizonyítja, hogy nemcsak a faji, nemcsak a nemzeti, de a vallási gyűlölködés átka sem múlt még el az emberiség feje felől, melynek soraiban még mindig igen tevékenyek azok, akiket a költő – egy másik költő – sárkányfog-veteménynek nevezett."

Elekes Károly (Székelykeresztúr 1951) Munkácsy-díjas szobrász, grafikus, festő. 1978–1984 között a Marosvásárhelyen működő MAMŰ-csoport legfőbb szervezője és programadója volt. Művészetének ebben az időszakában a neoavantgárd mozgalom irányzatai által megérintetten alakította ki stílusának azóta is meghatározó alapvonásait.

Kétszáz évvel ezelőtt, 1817. március 2-án született Nagyszalontán Arany János. A bicentenárium alkalmából a Magyar Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia a 2017-es esztendőt – március 2-i kezdettel – Arany János-emlékévvé nyilvánította. A magyar irodalom egyik legnagyobb alakjára annak a portrénak a néhány részletével emlékezünk, amelyet Szerb Antal rajzolt róla legendás irodalomtörténetében.