„Rómeó-gibbon ott lóg a trapézon” – Tolvaj Zoltán egyik verssora volt felolvasóestjének mottója a helyszínül szolgáló hetedik kerületi Kalicka Bistróban.

Aki nem tudta volna a jeles estéig, mikoron bográcsokban rotyogó étel illata szállt fel a Millenáris Parkból, hogy mi az a slambuc, az Cserna-Szabó András, Garaczi László, Péter Anna és Valuska László jóvoltából megtanulhatta. – Irodalmi Piknik.

Terézváros Önkormányzata bíróságon pereli a Tűzrakteret üzemeltető Art Sector Alapítványt, hogy költözzön ki a Terézváros tulajdonában lévő, Hegedű utca 3. szám alatti épületből, mert ott az önkormányzat alkotóházat szeretne működtetni, bár a Tűzraktér éppen egy alkotóház. Az első bírósági tárgyalás július 12-én volt. Az ügyről megkérdeztük a pert kezdeményező Terézváros ügyvédjét és a Tűzrakteret vezető Simor Ágnest. Videó!

 A 20. század első felének legjelentősebb lengyel fotográfusa, Fortunata Obrąpalska alkotásai láthatók a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban. A piktorializmus és az avantgárd  között című kiállítást Lengyelország soros európai uniós elnöksége alkalmából nyitották meg, tekintettel a lengyel-román történelmi kapcsolatokra és a multikulturalizmus jelentőségére Erdély fővárosában.

A huszonéves korosztálynak nem nagyon van eleven emléke a „régi rendszerről”, az „átkosról”, hiszen amire mi iskolába kerültünk, már a felszabadult kilencvenes évek pezsgése zajlott. Én is csak a bátyám szekrényében láttam kisdobos nyakkendőt. Ménes Attila és Poós Zoltán azonban megkísérelték előhívni a kommunista-szocialista évtizedek abszurd világát „alulnézetből”, vagyis családi, rokoni sorsokon keresztül. – Csepcsányi Éva tudósítása.

Dokk-estet tartott a Pilvax kávéházban az idén 11 éves internetes versfórum új szerkesztői gárdája és a Dokk kezdői, haladói illetve profijai közül meghívottak, összesen hat költő. Másfél évvel ezelőtt, 2010 februárjában, az Irodalmi Jelenben a Dokk-ról megjelent cikkemnek azt a címet adtam: Mire jó a Dokk? Most megkaptam a választ.

A Kortárs Kiadó estjén a véletlen szőtt kapcsolatot a bemutatott könyvek között: Oroszország és (vagy) a volt Szovjetunió a közös háttere két szerző teljesen eltérő ihletésű élményanyagának.

A Magyar Napló Kiadó, a Magyar Írószövetség és a Fokusz Egyesület várta az érdeklődőket Ferdinandy György Kérdések Istenkéhez című novelláskötetének bemutatójára a Terézvárosi esték programsorozat keretében.
 

Negyedik alkalommal rendezték meg Vas megye kicsi falujában, Weöres Sándor szülőhelyén az irodalmi tábort. Szó esett a költőnek Hamvas Bélával folytatott levelezéséről, a hit elbizonytalanodásáról, az irodalomtanítás új lehetőségéről és a Mizu című szám esztétikai értékeiről.
FRISSÍTVE: videoösszeállítás a táborról (Benne Weöres Sándor, Dragomán György, Szabó T. Anna, Hamvas Béla)

 
 
Pompás hangulat az utcákon az év leghosszabb éjszakáján: újra belevethettük magunkat a múzeumozásba, szárazföldön, vízen és még a föld alatt is. Hangulatjelentés a fővárosi Múzeumok Éjszakájáról.

Magyarország uniós elnöksége utolsó napjaiban még megmerítkezhettünk Budapest szívében az európai költészet határtalanságában: a néhány napig nálunk vendégeskedő máltai költő, Adrian Grima olvasott fel műveiből a Szent István körúti Café Jubilee-ben.

Tartalmas irodalmi rendezvényekkel, színvonalas koncertekkel ünnepelte 9. születésnapját a Bulgakov Irodalmi Kávéház. A programban idén is, akárcsak a tavaly, a kortárs szerzők voltak túlsúlyban. A „Kilenc élete van, mint a macskának” születésnapi mottó Kolozsvár egyetlen Irodalmi Kávéházának sikeres működésére utal, amelynek során nemcsak a céhbelieket, hanem a kikapcsolódni vágyó diákokat, fiatalokat is megszólítja.

 
Orosz István hatvanadik, Jankovics Marcell hetvenedik születésnapját köszöntötték Kecskeméten a hétvégén lezajlott animációs filmfesztiválon. A Cifra Palotában, valamint a Kulturális és Konferencia Központban jártunk.

Koszta István Nem (csak) Erdély volt a tét című könyvének második kötetével – Mária román királynő párizsi követsége 1919 – ismerkedhettek meg az érdeklődők Kolozsváron a Minerva Művelődési Egyesület szervezte könyvbemutatón. Kevés lett volna a győztes antant nagyhatalmak gátlástalan érdekérvényesítése és a román diplomácia legendás zsenialitása, hogy 1919-20-ban létrejöjjön Nagy-Románia, ha nincs egy karizmatikus asszony, Mária királynő, aki hat hét alatt meggyőzte a Nyugatot. Ezt a témát boncolgatja a hadtörténész közíró nemrégiben nyomdafestéket látott kötetében. A meghívottal Köllő Katalin újságíró és Borsi-Kálmán Béla történész beszélgettek.

A budapesti Tűzraktér bezárása után a szegedi Grand Café és Belvárosi Mozi statáriális szüneteltetését is rendőri intézkedés követte. Az Irodalmi Jelen a helyszínen, mondhatni tűzvonalban volt. Utánajárt néhány dolognak…

Az Olvass, bolyongj, szeress – A humanista Faludy önteremtése és világteremtése című monográfiája bemutatóján a PIM-ben Fried István professzor és Böszörményi Zoltán író, főszerkesztő személyes emlékeiket is felelevenítették a költőről.

Puccini nagysikerű operáját, a Gianni Schicchi-t és Vajda János Mario és a varázsló című zeneművét mutatta be a hétvégén a Kolozsvári Magyar Opera. A társulatnak ebben a hónapban ez a negyedik bemutatója. Mindkét darabot sikerült mindössze két hét leforgása alatt színre vinniük, noha az előadás művészeinek nagy része a többi bemutatóban is szerepelt. A két egyfelvonásos közös alaptémája a manipuláció.

A Hadik Kávéházban Bartis Attila egy kinagyított fotórészlete alatt zajlott a beszélgetés az író-fotográfussal, melynek során az életrajz eseményei a szabadság jelentésének árnyalatait is megvilágították.
Kapcsolódó: Interjú Bartis Attilával

 
 
Kis-nagylány ül a Nyitott Műhely királyi trónra emlékeztető faragott székén, épp hogy leér a lába. De nem harangozik vele: tartása felnőttes. Regénye jelent meg, az Ember a sötétben. Pataki Tamarának hívják.
 

Az éjszaka folyamán az a hír terjedt el Budapesten, hogy rendőrök szállták meg a Tűzraktér Hegedű utcai épületét. Az Irodalmi Jelen szerkesztői utánajártak, hogy mi történt valójában.