A József Attila Kör, a KULTer.hu és a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke szervezett konferenciát 2014. március 28-án és 29-én Debrecenben a popkultúra tudományos vonatkozásairól.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett Asztali beszélgetések programján a Holokauszt Emlékév apropóján György Péter esztéta és Szabó B. András teológus fejtették ki véleményüket arról, hogy beszélhetünk-e össztársadalmi emlékezéskultúráról, van-e esély akár állami, akár kisközösségi szinten kiváltani a megrendülést.

„A költészet mindenképpen zenei kihívás” – hangsúlyozta Csehy Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító, irodalomtörténész a Fiatal Írók Szövetsége és a DE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet szervezte debreceni estjén 2014. március 24-én, a Nincs hová visszamennem című, legújabb kötetének bemutatóján. A költővel Oláh Szabolcs irodalomtörténész, egyetemi oktató beszélgetett.

Szívesen focizott volna a Parlamentben, de az a korszak lezárult – Kukorelly Endre Országházi divatok című, új kötetének sajtóbemutatóján Veiszer Alindának beszélt kétéves képviselősége tapasztalatairól, kudarcairól és nyereségeiről.

Szokatlan, formabontó színházi nyelvvel szembesült a kolozsvári közönség a legutóbbi premieren. Alexandr Ivanovics Vvegyenszkij Ivanovék karácsonya című drámáját Urbán András, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház művészeti vezetője állította színpadra, akinek a Turbo Paradiso című előadása már vendégszerepelt Kolozsvárott, az itteni társulattal azonban első ízben dolgozott együtt.

Politikustársai szerint túl értelmiségi, az irodalmárok viszont azt vetik a szemére, hogy a szakma helyett a politikát képviseli. – L. Simon László a kompromisszumok, a tolerancia fontosságát hangsúlyozta Polgári kultúrpolitika című kötetének bemutatóján.

A Polis Kiadó három új kötetét – Kuncz Aladár emlékezete; „Rokon álmok álmodója” – Áprily Lajos és Reményik Sándor levelezése; Vita Sándor (A Hiteltől a Tisztelt Házig) – mutatták be az IDEA Könyvtérben, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának új épületében.

A márciusi Open Readinget a házigazda, Turczi István azzal nyitotta meg, hogy Sándor nap ide, Sándor nap oda, ez bizony a Jánosok estéje lesz. A két meghívott ezúttal Csontos János és vendége, Papp-Für János volt.

Nagy Koppány Zsolt Nem kell vala megvénülnöd 2.0 című regénye „szövegirodalmon túl” és világvégén innen mutatja be a vészterhes jövőt, ahol az öregeknek leáldozik a napja. Mindezt azonban sok humorral, groteszk helyzetekkel fűszerezve – derült ki a könyvbemutatón, ahol azt is megtudtuk, miért e különös cím. A szerzővel Turi Tímea beszélgetett.

Itt nem lesznek lovak, valószínűleg nagy tömeg sem, de jelentős személyiségek a felvonulók között igen. Jó ilyenkor együtt látni Kolozsvár fontos művészeit, köztiszteletben álló személyiségeit. – A március 15. alkalmából szervezett kolozsvári ünnepségek művészeti programjában a színpadi produkcióké volt idén a főszerep.

Jól érezzük magunkat, ha arról olvasunk, hogy rosszul érezzük magunkat – akár ezzel a mondattal is lehetne reklámozni Mán-Várhegyi Réka első, Boldogtalanság az Auróra-telepen című kötetét, amelyet JAKkendő-díjjal jutalmazott a József Attila Kör.

A Magyar Írószövetség nagy költőink életművének és születési csillagképének kapcsolatát elemző, „Fényes körútjain a végtelennek” című sorozatában Ady és József Attila után ezúttal Kosztolányi Dezső horoszkópjáról beszélgetett Végh Attila moderátor és Végh Nóra asztrológus, Alföldy Jenő irodalomtörténész és Mákos Tamás színész társaságában.

Az eddigi évek hagyományaihoz híven a Kolozs megyei RMDSZ idén is impozáns megemlékezést szervezett a március 15-én.

A Debreceni Egyetem bölcsészkarának művészeti és szakfolyóirata, a Szkholion immár sokadszor mutatkozott be egyetemisták előtt, most Asbóth Balázs jóvoltából Romhányi József, Lapis József közreműködésével pedig Nyerges Gábor Ádám és Farkas Arnold Levente színesítette a programot.

Ragyogó napsütésben vágtunk neki az ünnepi lázban égő fővárosnak, ám a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett ünnepi eseményekről hazafelé tartva már porviharon küzdöttük át magunkat a Szabadság hídon.

Az Irodalmi Jelenen is olvashattak már részleteket az érdeklődők Zalán Tibor Papírváros című regényének harmadik kötetéből, melynek megjelenése alkalmából Csikós Attila és Horváth Bence beszélgetett a szerzővel a Hadik Kávéházban. Kocsmablues-zal és prózával Menszátor Héresz Attila szolgált.

Fekete J. József egyik alteregója, Mihályi Czobor a szerzője annak a regénynek, amely Zombort mutatja be. Az angyalok rozettája vajdasági bemutatóján Lennert Móger Tímea járt.

A mozdulatművészet és a testkultúra két kivételes hazai megteremtőjéről, valamint a Takács Zsuzsa és Teréz anya soraiban megjelenő testkép rokonságáról szóltak az Országos Széchényi Könyvtár nőnapi előadásai.

Tóth Erzsébet Hidegbéke című kötetének bemutatóján Rózsássy Barbara költő köszöntötte a Magyar Írószövetség székházában megjelenteket, akik között számos pályatárs – például Acsai Roland, Ágh István, Alexa Károly, Győrffy Ákos, Szkárosi Endre és Vasy Géza – is látható volt.

Az Irodalmi Jelen márciusi lapszámbemutatóján Jónás Tamás egy nagyszabású költői vállalkozásról beszélt: megpróbál a „semmiből” megteremteni egy cigány eposzt. Készül az Anyuanyuanyu is.