Arany Tibor egykori „pesti srác”, ’56-os szabadságharcos részvételével zajlott a vele készült interjúkötet bemutatója, mely az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában jelent meg. Vennes Aranka szerkesztő-riporter élőben is kérdezte a hőst, akit a közönség szintén faggathatott példaértékű sorsának tanulságairól.

A Magyar Írószövetség konferenciái közül kiemelkedik a 2009-es „A rendszerváltások megjelenítése a magyar irodalomban” és a „Bibó István emlékezete” című, amelyet a politikus születésének 100. évfordulóján tartottak. Anyaguk most kötetben is megjelent, ezek bemutatóján jártunk.

2013 őszén izgalmas programsorozat vette kezdetét Debrecenben. A Csokonai Színház művészei havonta egy alkalommal irodalmi esttel lepik meg az érdeklődőket a Déri Múzeumban. A legutóbbi, februári előadáson jártunk.

A Hadik Kávéház galériája egy kis Szegeddé alakult Szilasi László és Darvasi Ferenc beszélgetésén – legalábbis képzeletben, mert a Tisza-parti városban játszódó új Szilasi-regényben nagyon plasztikusan kelnek életre a helyi vonatkozások. A hangulat a könyvbemutatón is nagyon „átjött”.

Súly alatt a pálma – Ligeti Ernő- és Karácsony Benő-emlékkonferencia a holokauszt 70. évfordulóján címmel egész napos tudományos konferenciát szerveztek a napokban Kolozsvárott az Erdélyi Múzeum Egyesület székházában.

Újságíróként bejárta a fél világot és egész Magyarországot, festőként Burkus Józsefként ismerhetjük, és „érett férfikorban” jelentkezett első szépirodalmi kötetével is. Malárburk Józseffel Péntek Imre beszélgetett az Írók Boltjában.

Pomogáts Béla irodalomtörténész és András Sándor költő, író kapta idén a Korunk Kulcsa-díjat, amelyet a kolozsvári Minerva-házban vehettek át Kovács Kiss Gyöngytől, a folyóirat főszerkesztőjétől.

A Budai várban található Litea könyvesbolt hangulatos miliőjében mutatták be a héten Iancu Laura József Attila-díjas költő, író legújabb könyvét. A Magyar Napló Kiadó gondozásában megjelent Petrás Incze János című drámakötetről Tóth Sándor költő beszélgetett a szerzővel.

Mi lesz abból, ha az ízes, szókimondó székely humor és a napjainkban közkedvelt slam poetry szintén vicces, sokszor keményen odamondogató stílusa összetalálkozik? Egy olyan, nevetéssel teli est biztosan, mint a Kalicka Bisztróban, ahol Murányi Sándor Olivér és Simon Márton olvastak föl a műveikből.

Átváltozhat-e egy férfiíró nővé? Miért kellett volna Esterházy Péternek három évig rejtőzködnie? Mit keresnek férfiak egy feminista antológiában? A testvérpár – Forgách András és Forgács Zsuzsa Bruria – estjén egy pillanatig sem unatkozott a közönség a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban.

Csepcsányi Éva, a fiatal költő- és írónemzedék Prima Primissima Junior-díjas alkotója, az Irodalmi Jelen állandó szerzője a Nádor Kávéházban mesélt Novák Valentinnek arról, meddig jutott az „egri leányka” irodalmi pályafutása kezdeti éveitől.

Különleges élményben lehetett része az Írók Boltja közönségének: Jim Northrup indián költő budapesti felolvasássorozatának első estéjén a rezervátumok költészetével ismerkedhettünk meg, Gyukics Gábor tolmácsolásában.

A Magyar Írószövetség könyvtárában Mandics György íróval, rováskutatóval beszélgetett Tábori László keletkutató. Az izgalmas eszmecsere során a tudósok annak nyomába eredtek, milyen volt a történelemkönyvekből rendre kihagyott ősi írásrendszerünk.

Valósághű vagy sem, szórakoztató vagy sem, egyáltalán krimi-e, vagy valami más – Babiczky Tibor szerint mindegy. A lényeg, hogy írt egy regényt, és közben nem akart abszurdabb dolgokat kitalálni, mint amilyenek az életben is előfordulnak. A Magas tenger című könyvet a Gödör Klubban mutatták be, a szerzővel Simon Márton beszélgetett.

Hogyan tudta megvédeni magát egy özvegy, vagyonos nemesasszony, mi áll a boszorkányperek hátterében? – ezt boncolgatja Ugron Zsolna legújabb, Erdélyi menyegző című regénye, amelyet Lévai Anikó és Molnár-Bánffy Kata mutatott be a kolozsvári Bulgakovban.

A Csontreálban kedvet kaphattunk az Irodalmi Jelen februári lapszámának elolvasásához, Hegedűs Gyöngyi elárulta, miként lett Bora, Mányoki Endre megosztotta az átalakuló Verstörténés rovat terveit, és nem utolsósorban remek zsíros kenyeret faltunk.

Demény Péter A lélek trolija című, új esszékötetének (Korunk-Komp-Press, Ariadné Könyvek-sorozat) szereplői közismert írók, költők, színházi emberek, képzőművészek, filmszínészek. A személyes hangvételű, hiteles írások szerzőjével Balázs Imre József és Szabó Réka beszélgetett a kolozsvári Minerva Házban.

Ideje kijelölni helyét a magyar művelődés- és irodalomtörténetben, már csak azért is, mert Benedek Elek mellett ő volt a magyar gyermekirodalom megteremtője – mondták az előadók a Pósa Lajos-emlékév megnyitó ünnepségén, ahol a költő leszármazottai mellett a Jókai és a Gárdonyi család tagjai is részt vettek.

Szabadulni képtelen, szabadulni nem akaró, mert mindvégig magát szabadnak érző és tudó lélek tárja elénk önmagát, dilemmáit, látásmódját, a látvány tárgyát és alanyát. Mindvégig a megformáltság igézetében vagyunk, foglyok, ablak kitárva, menekülni lehet, elrepülni (Repülés), de a szem csak visszanéz, visszajár, akár egy hazajáró lélek.

Izsó Zita Gérecz Attila-díjas költőnővel verseinek egyediségéről, a költőházasság hatásairól, generációs összetartozásról beszélgetett a Bookta kávéházban Boldogh Dezső.