A Spanyolnátha művészeti folyóirat betöltötte tizedik „életévét” – születésnapját Miskolcon ünnepelték munkatársai barátok, szimpatizánsok körében.

Gergyai Albert-emlékkonferenciát rendeztek Szávai János és Szávai Dorottya kezdeményezésére a Francia Intézetben, ahol neves irodalmárok előadásaiból rajzolódott ki a Nyugat páratlan stílusú esszéistájának, a franciás műveltség legjelentősebb magyar képviselőjének alakja.

A Magyar Kultúra Napját Sepsiszentgyörgyön irodalmi esttel ünnepelték, amelynek vendége Király László József Attila-, Déry Tibor- és Arany János-díjas költő és Szilágyi István Kossuth-díjas író volt. A meghívottakkal Fekete Vince, a Székelyföld főszerkesztő-helyettese beszélgetett.

Az Országos Széchényi Könyvtárban egyetlen napra kiállították a Himnusz eredeti kéziratát, Szilágyi Márton előadásából pedig megtudtuk, miért egyedi és különleges a nemzeti himnuszok között a magyar.

Szakítani a kőszínházak hagyományával, közvetlenebbül szólni a nézőhöz, bevonni a színpadi játékba – a kolozsvári független színházi társulat, a Váróterem Projekt improvizációkra épülő, Advertego című előadását a hét végén láthattuk a belvárosi, Brassai utcai előadóteremben.

Az Új Forrás legújabb számát a popkultúra egy „durva” műfajának szentelték a szerkesztők: a trash szókimondó, nyers, és nagyon modern irányzat, mely az irodalomban is helyet követelt magának. Dunajcsik Mátyás, Bartók Imre, Nemes Z. Márió és Sepsi László az irodalom „való világában” merültek el a lapszámbemutatón.

Ritkán van alkalmunk vastapssal kísért, teltházas irodalmi esten részt venni – az Országos Idegennyelvű Könyvtár Nagy László-emlékműsorának végén a közönség nem akarta a pódiumról elengedni Torma Mária előadóművészt és a Sebő Együttest.

Előítéletek is nehezítik a cigány irodalom helyzetét Magyarországon, amelyről viszonylag keveset lehet hallani és olvasni. D. Magyari Imre és az Országos Idegennyelvű Könyvtár a cigány irodalom és folklór bemutatására törekszik, akár szakmán kívüli érdeklődőket is megcélozva.

Kosztolányi-képünket évtizedek óta befolyásoló elírásokat, félreolvasásokat is tisztáz a kritikai kiadássorozat levelezés-kötetének első része. A monumentális levelezés első szakaszából született könyvet a kutatócsoport néhány tagja mutatta be az Írók Boltjában, hatalmas érdeklődés mellett.

Alteregó-költészet, amely elrejti előlünk a testi vágyat, „arckészítés” énvesztéssel, utalások klasszikus és kortárs költőkre – a Bretter Kör legutóbbi ülésén magasra röpült a labda, egyedi alkotói világ bontakozott ki.

Kántás Balázs Félkomfortos magánpokol című verseskötetét mutatták be a Roham Bárban. Az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának állami ösztöndíjas, végzős doktori hallgatójával Gyimesi László költő, kritikus és Rónai-Balázs Zoltán költő, szerkesztő beszélgetett.

Weiner Sennyey Tibor tavaly elkezdett előadássorozata 2014-ben is tovább folytatódik a Művelődési Szinten, közismertebb nevén a „Müsziben.” Ezúttal Békássy Ferencről és egy száz évvel ezelőtti, beteljesületlen szerelem részleteiről tartott előadást a költő.

Kétnyelvű versek és két művészeti forma, mely egy nyelvet beszél – elsőkötetes szerző mutatkozott be a MacskaMiau kávézóban, ahol verseskönyve fotóillusztrációiból kiállítás is nyílt. Déry Lucy és Heltai Júlia vers és fotó egységébe avattak be egy kötetlen beszélgetésen.

A Napút 10., illetve a Napkút 15. születésnapján Hétvári Andrea járt a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Az Irodalmi Jelen olvasói és szerzői kötetlen baráti beszélgetéssel kezdték az évet, melynek nyitányaként Mányoki Endre csinált kedvet a legfrissebb, januári és a decemberi lapszámhoz. De a vendégek sem csak (folyékony) kenyérrel éltek, sok szó esett egymás közt költészetről, barátságokról, lapcsinálásról. Képriport a Csontreálból.

A Gondolat Kiadó estsorozatának legutóbbi vendége, Géczi János új verseskötete megjelenése alkalmából beszélgetett Reményi József Tamással a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Egy szótár, amely 150 év múltán sem veszített érvényességéből: a Petőfi Irodalmi Múzeumban a III. Czuczor–Fogarasi emlékkonferenciát rendezték meg – a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával – a nevezetes, hatkötetes mű kapcsán. Hudy Árpád, az Irodalmi Jelen olvasószerkesztője előadását is meghallgathattuk.

Debrecenben 2013 decemberében Závada Péterrel Áfra János beszélgetett slamről, költészetről, Akkezdet Phiairól, a következő verseskötetről és az Isten fotocellás ajtaját betörő kosról.

Orbán János Dénes Sándor vagyok én is – Kivezetés a költészetből (IJK-könyvek), illetve Alkalmi mesék idegbeteg fölnőtteknek (Erdélyi Híradó Kiadó) című könyvének bemutatója zárta a sepsiszentgyörgyi KultúrTeaház rendezvénysorozatot december 28-án a Tein Teaházban.

Bartók Imre a szex nélküli hónapokat jelképező baglyokról, Sepsi László egy kollégium pincéjében élő, beszélő hermelinről írt novellát – a szerzőkkel Borsik Miklós beszélgetett a budapesti Kalicka Bisztróban, ahol tabusértésről, kísérletezésről és műfaji határok átlépéséről is szó esett.