Rembrandt-metszetek Kolozsvárott

Rembrandt-metszetekből álló, impozáns tárlatot nyitottak meg a hétvégén Kolozsvárott. Romániában első ízben láthatók ilyen átfogó gyűjteményben a holland mester alkotta önarcképek, női és férfi portrék, aktok, bibliai illusztrációk, harci és vadászjelenetek.

Rembrandt-metszetek Kolozsvárott

Rembrandt van Rijn – A metszet művészetének csúcsa címmel nyílt kiállítás a hétvégén Kolozsvárott, az Erdélyi Néprajzi Múzeumban.  A 273 metszetet két részletben mutatják be. Április 12. és május 10. között Rembrandt önarcképei és bibliai illusztrációi láthatók. Május 12. és június 8. között tekinthetők meg egyéb temájú metszetei, a női és férfi portrék, tájképek, aktok.

Tudor Sălăgean, a múzeum igazgatója megnyitóbeszédében elmondta: az 1630 és 1650 között készült Rembrandt-metszetek a 19. századra nagyon rossz állapotba kerültek. A luxemburgi magángyűjteményből származó dúcokat Armand Durand francia művész restaurálta 1865 és 1867 között a Francia Nemzeti Könyvtár megbízásából.  A réz nyomólemezeket, amelyekkel a most kiállított metszetek készültek a párizsi Louvre őrzi. Eredeti Rembrandt-metszetek nagyon kis számban maradtak fönn, ezek a művész halála után kézről-kézre vándoroltak. A festő korában a papír nagyon drága volt, és könnyen rongálódott – ezzel is magyarázható a kis számú eredeti metszet.

A látogatónak csalódást okozhat, hogy milyen kicsik ezek a képek,csak közelről lehet alaposan szemügyre venni őket. Erre a megnyitót megelőző, sajtótájékoztatóval egybekötött tárlatvezetésen adott magyarázatot Silvia Suciu: nemcsak a papír, de a réz is nagyon drága volt abban a korban, a művész pedig köztudottan nem volt gazdag ember. Suciu szerint egyébként az önarcképek  és a portrék  a legkiemelkedőbbek a kiállított munkák közül. Rembrandtól több mint száz, nagyon kifejező önarckép maradt ránk. A portrék is jellegzetesek: mindegyik valamilyen lelkiállapotot tükröz, egyedi módon megjelenítve. Rembrandt minden társadalmi rétegből örökített meg arcokat.  A csodálatos Koldus-sorozat egyik darabján saját magát is koldusként ábrázolja.

A tárlatmegnyitón Thomas Emmerling, az Euro Art Alapítvány munkatársa, a kiállítás hollandiai szervezőpartnere ismertette a művész életútját és fontosabb műveit, szintén kiemelve a portrék jelentőségét. Véleménye szerint Rembrandt nem a  szépségre, hanem a realitásra törekedett, erről árulkodnak sajátos önarcképei is. Bibliai és mitológiai témájú műveit csend és  béke hatja át, egyfajta paradicsomi állapotot jelenítenek meg.

Rembrand ismerte  a szegénységet, a nyomort, a szenvedést, de mindig kitartott álmai mellett. Kétségtelenül az egyetemes művészettörténet egyik legzseniálisabb alkotója, közel hatszáz festmény, háromszáz metszet, kétezer rajz maradt fenn tőle. Művészete olyan kiemelkedő alkotókat ihletett meg, mint Picasso, Dali vagy Chagall.

A kiállítás megnyitóján beszédet mondó Kelemen Hunor művelődési miniszter szerint a tárlat meghatározza Kolozsvár 2014-es kulturális évét. „Rembrandt talán életünkben egyszer jön el Kolozsvárra” – fogalmazott megilletődve. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy 2021-ben dől el, melyik romániai város lehet Európa kulturális fővárosa –  ilyen szempontból is jelentős a Rembrandt-tárlat Kolozsvár kulturális-művészeti életében.

A Rembrandt metszeteiből nyílt kiállításon méltató beszédet mondott Matthijs van Bonzel, Hollandia romániai nagykövete, Gheorghe Vușcan, Kolozs megye prefektusa, Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, Horváth Anna, a Kincses Város alpolgármestere és Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke.

Az Iskola másként program keretében kisdiákok csoportjai tekintették meg a kiállítást a hivatalos megnyitó előtt néhány nappal.  

Kolozsvár után Bukarestben, Iaşi-ban, Temesváron és Brassóban is bemutatják a tárlatot.

Varga Melinda